Munkaeszközünk a beszéd

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A BÜK munkajogi ügyvédi továbbképzésén, illetve az Ügyvédakadémia gyakorlati képzésén belül dr. Horváth István meghívására egy elméleti és egy gyakorlati retorika előadást tartott Kisházy Gergely igazságügyi munka- és szervezetpszichológus szakértő, logopédus, oktató. A munkajogi képzés keretében egyfajta unikum jelleggel sikerült behozni a retorikát.

Eseti ügyvédi retorika képzésről beszélünk.  Ki volt az ötletgazda?

dr. Horváth István: Folyamatosan tapasztaltam a 31 éves ügyvédi, egyetemi oktatói, tanszékvezetői pályafutásom alatt magamon és másokon is, hiányzik az, hogy nem tanultuk meg, hogyan kell beszélni. Végül a Budapesti Ügyvédi Kamarában megtartott előadás jóval tágabb témát ölelt fel, mint amit eredetileg elgondoltam, hiszen Kisházy Gergely részletesen foglalkozott például a tárgyalótermi ügyvédi viselkedéssel – annak pozitív és káros következményeivel is. E téma tekintetében a kamarai képzés ötlete onnan jött, hogy 2016-ban az őszi félévben szerveztünk az ELTE Munkajogi és Szociális Jogi Tanszéken egy fakultatív kurzust Ügyvédi retorika, bírói érvelés címmel, és ott a tárgyalás szimulációra előkészítő előadások egyikét Kisházy Gergely tartotta.

Az ügyvédi BÜK továbbképzés keretében munkajogi továbbképzéseket szervezek. Rendhagyó módon ezúttal a jog nélküli munkánk volt a fókuszban: hogy miként beszéljünk. Vélhetően minderre és a tárgyalótermi magatartásra felkészítő előadást kollégáim többsége még nem hallgatott. A két órás előadás kiemelendő tanulsága: tudatosan rendszerezzük viselkedésünket tanuljuk meg, miként fogalmazunk, és ezt hogyan adjuk a bíróság és ellenfelünk tudtára. Szakmánk hatékony gyakorlásának része – a tudás mellett – a jó fellépés.

Kisházy Gergely: Az ügyvédi retorika előadás azon alapult, hogy sem az alap-, közép-és felsőfokú oktatásban nem foglalkoznak ezzel, kivéve ha valamilyen média képzésről, közszereplésről van szó. A BÜK képzés arról szólt, hogy hogyan szólaljunk meg, hogyan szóljunk emberekhez, hogyan küzdjük le szorongásainkat, gátlásainkat, a stressz tünetet hogyan rejtsük el a többiek előtt, hogyan győzzünk meg vagy hogyan befolyásoljunk másokat. Örömmel tapasztaltam, hogy a résztvevők is nagyon nyitottan álltak ehhez, érdeklődőek voltak, hasznos kérdéseket tettek fel.

Motivált jelenét volt érezhető?

Kisházy Gergely: Az előadás után egyéni személyes problémákkal is megkerestek, hogy pl. úgy érzik, hogy hadarnak, visszakérdez a bíró tőlük, a beszédük miatt szorongnak. Az elméleti órák után rátértünk a gyakorlatra is interaktív módon.

Tehát kétlépcsős képzésen az irányok meg lettek adva, a jövőben lehet ezzel részletesebben egyénileg vagy csoportosan is foglalkozni, hiszen a retorika nemcsak ebben a szakmában népszerű, hanem mindenikben.

Elsősorban bíróknak tart retorika képzést, de egyéni és csoportos vezetőfejlesztéssel, médiaszereplések, üzleti prezentációk hatékonyságelemzésével, beszédalapú kiválasztással, beszédteljesítmény-értékeléssel és – fejlesztéssel foglalkozik. A beszédalapú kommunikációnak mi az alapvető szükségessége?

Kisházy Gergely: A bírók is szorongnak és jó érzést ad nekik, ha tudnak egy-két olyan trükköt vagy technikát, ami ezeket a szorongásokat elrejti, illetve idővel eltünteti az életükből. Így vannak ezzel a szervezeti vezetők is, félelmet, szorongást vált ki belőlük, ha például rossz hírt kell közölni a munkavállalókkal, ha kényelmetlen szituációkba keverednek, ha kínos kérdést tesznek fel nekik. És ha egy kis segítséggel, gyakorlással elrejthető ez a szorongás, akkor egy lépéssel beljebb vannak, hogy egy konkrét témáról tudjanak beszélni és ne arra figyeljenek, hogy mikor akad meg a szavuk, hogy izzadnak, stb.. Hogyan győzzek meg másokat, hogyan motiváljak, hogyan inspiráljak, akár üzleti vezetőkről van szó, akár tanárokról, de minden szakmában utolérhető az, hogyha kommunikációs helyzetbe kerülünk, akkor beszéljünk meggyőzően. Kevés olyan munkakör van, ahol nem utolérhető, mindenhol szükség van rá. Ügyvédek, bírók, ügyészek esetében megkerülhetetlen, hogy befolyásoljon, meggyőzzön ügyfelet, bírót, ügyészt vagy akár az otthoni környezetét is. Ügyvédeknek a tárgyalóteremben, konferenciákon vagy akár előadóként az egyetemeken nagyon fontos, hogy ne legyen unalmas, amit előad, mert kiég minden résztvevő. De ha egy tárgyalótermi légkörhöz, egy tárgyaláshoz hozzászokik az ügyvéd, akkor rutinosabban tud viselkedni, nem annyira szorong, fél, nem mutat olyan tüneteket, amelyek kényelmetlenek lehetnek, akkor könnyebben megy minden.

Mennyire nehéz a felerősödött tüneteket leküzdeni?

Kisházy Gergely: Ha rendszeresen gyakorolnak, akkor ebben egy nagyon pozitív változás feltételezhető. A BÜK ügyvéd továbbképzést követően egy olyan csomaggal távoztak az ügyvédek az elméleti és a gyakorlati képzés után, hogy akár a tárgyalóban, konferencián, családban már egy magabiztosabb, stabilabb alapról indulhatnak. Ha a kommunikációnk kerekebb, jók a visszajelzések, akkor megerősíti az előadót, az ügyvédet abban, hogy a pszichés tünetek, a gátak könnyebben áttörődjenek, illetve ha jól csinálja és nem kell külső dolgokra figyelni, hogy hogy veszi a levegőt, hogy szólal meg, akkor már megvan a magabiztosság is.

A beszédet hogyan kell helyesen felépíteni?

Kisházy Gergely: Műfajilag sokféle beszéd lehet, ami szembejöhet egy ügyvéddel a szakmáján belül. Mindig érdemes megnézni, hogy milyen célcsoportnak fognak előadni, azok mit szeretnének, mi az, ami segítené az ő munkájukat és ha ezek a célok összeállnak,akkor utána érdemes megszerkeszteni egy beszédet, hogy minél tartalmasabb, ütősebb legyen.

Manapság a karizmatikus előadói beszédek divatosak?

Kisházy Gergely: Vannak olyan beszédek, amelyek inspirálnak, motiválnak, de vannak olyanok is, amelyek nagyon szakmaiak, tudásátadók, a meggyőzésre fókuszálnak. Mindig meg kell nézni, hogy ki a célcsoport, mi a célja a beszélőnek, és ha ez megvan, akkor innentől kezdve könnyű dolga van az előadónak.

dr. Horváth István: Egyetemi oktatóként is úgy  tapasztaltam, hogy a fakultatív kurzuson tartott  retorika előadás hiánypótló volt. Nem képezi a tananyag részét az sem, miként kell beszélni a szóbeli vizsgán, egy jó felelet pedig olyan, mint a kiváló perbeszéd – meggyőzi a vizsgáztatót, illetve a bíróságot.  Az egyetemi kurzus fogadtatásából jött az ötlet, szervezzük meg ezt a képzést célra orientáltan gyakorló ügyvédeknek is. Elvittem a BÜK-be az ügyvédeknek szóló előadásra – a felkészítés részeként – az Országos Munkajogi Perbeszédmondó és Jogesetmegoldó Versenyre készülő csapatunkat. Az előadás folytatásaként, az ott elhangzottak elsajátítását szolgáló, dr. Rácz Réka – tanszéki és ügyvéd – kollégám által szervezett gyakorlatorientált „Ügyvédakadémián” is részt vett a Csapat. Jól jött a tréning, hiszen egyetemi hallgatóként kell hitelesen ügyvédet és bírót alakítaniuk. 

[htmlbox beszedleiro]

Az ügyvéd kollegák visszajelzései alapján, lesz rá mód, hogy az év második félévében a Budapesti Ügyvédi Kamara az Ügyvédképzésébe behozza a retorikát?

dr. Szladovnyik Krisztina ügyvéd: Kollégák visszajelzései alapján is megtapasztaltuk azt, hogy milyen hiánycikk a Retorika oktatása a Jogi Egyetemeken, és persze naponta érezzük mindezt gyakorló ügyvédként a saját bőrünkön is.

Tény, hogy amikor az Egyetem előtt az Államigazgatási Főiskolára jártam, volt retorikai képzés, kiváló oktatók részvételével, azonban gyakorlat hiányában 18-19 éves fejjel, még nem is láttuk mindennek döntő jelentőségét. Kikerülve a való életbe, mind a bírósági tárgyalótermekben, mind akár az Ügyféllel, tárgyalópartnerekkel folytatott kommunikációban ismertük fel igazán a retorikai képzés fontosságát.  A logika és érveléstechnika, a bizonyítás, a cáfolat eszközeinek megfelelő alkalmazása, a bírói megnyilvánulások kezelése, a nonverbális kommunikáció éppoly fontos része megnyilvánulásunknak, ügyvédi fellépésünknek, mint a biztos akta-, vagy a tárgyi ismeret. A megfelelő prezentációs-, a meggyőzés technika elsajátítása, – a „szómágia” erejénél fogva-  is kiemelt figyelmet érdemel.

---