Nem bírságolható a hirtelen rosszullét miatti szabálytalankodás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a járművezető hirtelen rosszul lesz és emiatt rövid időre tiltott helyen kénytelen megállni, nem róható terhére a közlekedési szabályok megszegése – állapította meg a Kúria eseti döntésében.


Az ügy előzményei

Az egyedi ügy felperese az általa üzemben tartott és vezetett gépjárművel a KRESZ 40. § (5) bekezdésének e) pontjának a megállásra és várakozásra vonatkozó rendelkezéseit megsértve állt meg. Az indulás után nem sokkal rosszul lett, szédült, görcsölt és ájulás környékezte, ezért állt meg.

A szabálytalan megállást követően azonnal szólt a fiának, aki a gépkocsit pár percen belül szabályosan leparkolta.

Az első fokú rendőrhatóság 30 000 Ft közigazgatási bíróságot szabott ki.

Elsőfokú bíróság megállapításai

Az elsőfokú bíróság a felperes és a tanúk által előadottak ismeretében elfogadta, hogy a felperes a hirtelen fellépett rosszulléte miatt kényszerült a gyalogos átkelőhelyen történő megállásra.

Az elsőfokú bíróság kifejtette: a felperes oldalán bekövetkező rosszullét a jármű tágabb értelemben vett műszaki hibáját jelenti, ugyanis a jármű forgalomban történő részvételéhez annak vezetője elengedhetetlen. A jármű közlekedésre alkalmas műszaki állapotában objektív feltétele a vezető, vagyis a vezető egészségi állapotában hirtelen fellépő változás a KRESZ 40. § (6) bekezdése értelmében műszaki oknak minősül, melyre figyelemmel a KRESZ 40. § (5) bekezdés e) pontjának megsértése a felperes terhére nem róható, a KRESZ 40. § (6) bekezdésében foglaltak okán.

Az elsőfokú bíróság figyelembe vette azt is, hogy a felperes fia pár percen belül a gyalogos átkelőhelyről a KRESZ 40. § (5) bekezdés e) pontjának megsértésével elhelyezett gépjárművet elvitte, így a szabálytalanság rövid időn belül megszűnt.

A Kúria megállapításai

A Kúria az ügy egyediségének, sajátosságainak szem előtt tartása mellett, a jogvita eldöntésekor és az alapul szolgáló jogszabályok értelmezésekor figyelemmel volt Magyarország Alaptörvényének 28. cikkében foglaltakra.

A Kúria megállapította: a felperes az 1988. évi I. törvény 21. § (1) bekezdés d) pontjában rögzített szabályszegést követte el, azaz megszegte a KRESZ előírásait, amikor az általa üzemben tartott és vezetett gépjárművel a gyalogos-átkelőhelyen megállt, ugyanis a KRESZ 40. § (5) bekezdés e) pontja értelmében tilos megállni a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen.

A Kúria szerint a KRESZ 40. § (6) bekezdés értelmében e jogszabályhely (1), (4)–(5) bekezdéseinek rendelkezései nem vonatkoznak a forgalmi okból szükséges megállásra, valamint arra az esetre, ha e rendelkezések a jármű műszaki hibája miatt nem tarthatók meg. A jogszabály értelmezése során értékelve a feltárt tényállást, a „forgalmi okból szükséges megállás” kitétel fennállását is megállapíthatónak találta a legfőbb bírói fórum. E körben ugyanis a Kúria a forgalom, a közlekedés biztonságát is értette. A gépjárművezető hirtelen fellépő rosszulléte esetén inkább kívánatos a forgalomban való aktív részvétellel felhagyás – a további, esetlegesen, a tiltott helyen átmeneti egészségügyi ok miatt feltétlenül szükséges legrövidebb idejű megállásnál – súlyosabb következmények megelőzése érdekében.

Az 1988. évi I. törvény 5. § (2) bekezdése értelmében közúton járművet az vezethet, aki a biztonságos vezetésre alkalmas állapotban van. A KRESZ 4. § (1) bekezdés b) pontja a járművet vezető személytől megköveteli a jármű biztonságos vezetésére képes állapotot. Amennyiben a gépjárművezető menet közben észleli a járművezetésre alkalmatlanná válását, ezen előírásokból következően alapvető elvárás vele szemben, hogy a közlekedés lehető legkisebb veszélyeztetésével járó megoldást válassza (a lehetőségek szerint).

Adott esetben a körülmények mérlegelése alapján helytállóan jutott arra a következtetésre az elsőfokú bíróság, hogy ez a megoldás a zebrán átmeneti időre történő megállás volt. Ez olyan forgalmi oknak volt tekinthető, amelyet maga a KRESZ is kivételként jelölt, a 40. § (1), (4)–(5) bekezdései alól a (6) bekezdésben.

Hangsúlyozza a Kúria: a perbeli ügyben nem az 1998. évi I. törvény 21/A. § (1)–(2) bekezdései szerint bírságfizetés alóli mentesülési szabályok alkalmazásáról, hanem e törvény 21. § (1) bekezdés b) pontja alapján az irányadó KRESZ rendelkezések konkrét esetre vonatkozó értelmezéséről volt szó, ezen alapult a jogerős ítéletben foglalt döntés is.

Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv. III. 37 356/2012/3.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2013/7-8. számában 127. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2022. június 27.

Jogszabályfigyelő 2022 – 25. hét

E heti összeállításunkban a hitelmoratórium és az árstop meghosszabbításával kapcsolatosan a hitelintézeteket és a kereskedőket terhelő tájékoztatási kötelezettségek szabályairól olvashatnak.

2022. június 27.

A kitagadási okok tartalmának alakulása és fejlődése a régi Ptk. hatályba lépését követő bírói gyakorlatban V. rész

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét jelen cikksorozat azt vizsgálja, hogy a régi Ptk. kitagadási szabályai miként érvényesültek a bíróságok joggyakorlatában.

2022. június 24.

Segédletet készített az ÁSZ a közbeszerzés témakörében

Magyarország Alaptörvénye szerint a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknek a rájuk bízott közpénzekkel és nemzeti vagyonnal az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell gazdálkodniuk. Az Állami Számvevőszék küldetése a jól irányított állam működésének támogatásához való hozzájárulás, tanácsadó eszközeivel a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá és eredményesebbé tétele, éppen ezért segédletet készített a közbeszerzések témakörében. A segédlet célja, hogy a kitöltő szervezetek értékeljék saját működésük szabályosságát, közbeszerzési gyakorlatukat.