Népszavazás a választás napján


Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Az idei lesz az első olyan választás, amikor az amúgy is feszített parlamenti választást még egy népszavazással is megterhelik. Ráadásul nem is egy, hanem rögtön négy kérdés is. Cikkünkben egy népszavazás érvényességének, eredményességének és kötőerejének kérdéskörét járjuk körbe.

Az Alaptörvény alapján a jogi alapja szerint lehet a népszavazás kötelező, azaz kötelezően elrendelendő, valamint fakultatív, amelynek elrendelése az Országgyűlés mérlegelésén múlik. A fakultatív népszavazás esetén a kérdés megfogalmazásától kezdve a népszavazás megtartásáig minden döntés az Országgyűlés mérlegelésén múlik, s arra a kezdeményezőnek nincs semmilyen befolyása. Kötőerő szerint szintén két csoportra osztható a népszavazás: ügydöntő, ha a választópolgárok döntése a képviseleti szervre nézve kötelező, valamint véleményező (vagy konzultatív), ha a népszavazás eredménye nem köti a parlamentet. A kötelező népszavazás egyben ügydöntő is, míg a fakultatív népszavazás esetén az Országgyűlés döntésén múlik a népszavazás kötőereje. [Lásd részletesebben: Nagykommentár Magyarország Alaptörvényéhez – Árva Zsuzsanna] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése szerint legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el (ez a kötelező népszavazás, ami egyben ügydöntő). A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére pedig az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.

A 4 kérdésest népszavazást a Kormány kezdeményezte, és az Országgyűlés 32/2021. (XI. 30.) OGY határozatával rendelte el annak megtartását. A határozatban kitérnek a lebonyolítás költségeire is. Eszerint az országos népszavazás lebonyolításának költségvetése – az egy naptári napon szavazásra bocsátott kérdések számától függetlenül – 12 686 900 000 forint. Abban az esetben, ha a népszavazást az országgyűlési képviselők általános választásának napján, közös eljárásban kell megtartani, akkor az országgyűlési képviselők általános választása lebonyolításának a költsége − az együttes lebonyolítás többletköltsége miatt – további 5 566 500 000 forinttal növekszik. A köztársasági elnök 8/2022. (I. 11.) KE határozatában a népszavazás időpontját 2022. április 3. napjára tűzte ki.

A népszavazási kampány

Országos népszavazási kampányidőszakban politikai reklámot a kezdeményezés szervezői, továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok tehetnek közzé. A közszolgálati médiaszolgáltatásokban egy jogosultra jutó időtartamot a Nemzeti Választási Bizottság a népszavazás kitűzését követő öt munkanapon belül állapítja meg úgy, hogy az összesen rendelkezésre álló 300 percet elosztja a jogosultak számával. Mivel az országos népszavazást most az országgyűlési képviselők általános választásával azonos napon tartják, a politikai reklámok közzétételére vonatkozó szabályokat a választás és a népszavazás tekintetében is alkalmazni kell. [Lásd részletesebben: Nagykommentár a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila]

Adatszolgáltatás a névjegyzékből

Országos népszavazás esetén sem csak a médiából érkezik a választók felé a politikai hirdetés, a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét a kezdeményezés szervezői kérésére a Nemzeti Választási Iroda öt napon belül, de legkorábban a népszavazás napját megelőző ötvenedik napon átadja.

A névjegyzéki adatokhoz a jogosultak adatszolgáltatási díj megfizetése ellenében juthatnak hozzá. Az adatszolgáltatási díj mértéke – valamennyi jogosult számára, beleértve a magánszemély szervezőt is – a havi minimálbér tízszeresének megfelelő összeg. Ha azonban az országos népszavazást az országgyűlési képviselők általános választásával azonos napon tartják, az adatszolgáltatási díj mértéke jóval magasabb: a havi minimálbér kilencvenháromszorosának megfelelő összeg. Ennek oka, hogy az országgyűlési választáson is ennyiért lehet hozzájutni az országos adatokhoz, indokolatlan lenne kedvezőbb helyzetbe hozni az országgyűlési választáson induló pártokat csak azért, mert ugyanarra a napra országos népszavazást is kitűztek. Ahogy indokolatlan az is, hogy az országos népszavazás szervezőjének magasabb – szervezet esetében több mint kilencszeres, magánszemélyként több mint kétszeres – összeget kell fizetnie az adatszolgáltatásért, ha a köztársasági elnök az országgyűlési választás napjára tűzi ki a népszavazást. [Lásd részletesebben: Nagykommentár a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila]

Az adatszolgáltatás adatait kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználásuk, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos” ˙[Ve. 155. § (1) bekezdés]. Ebből a megfogalmazásból nem következik olyan korlát, amely szerint a kapott személyes adatok felhasználása egy adott választáshoz kötődne, és egy jelölő szervezet – az adatok megsemmisítési kötelezettségének határidejét megelőzően – ne használhatná fel az adatokat más választási eljárásban folytatott közvetlen politikai kampány céljára is.

Érvényesség, eredményesség

A korábbi Alkotmány szabályozása kizárólag az eredményesség kritériumát ismerte az országos népszavazással kapcsolatban, és az érvényességet nem. Az eredményesség szabályait a korábbi Alkotmányban akként állapította meg a jogalkotó, hogy a népszavazás akkor is eredményes lehet, ha a választópolgárok kevesebb, mint a fele megy el szavazni, ám a választópolgárok egynegyede azonos választ ad a feltett kérdésre. E szabály bizonyos szempontból megkönnyítette azt, hogy eredményes népszavazást tartsanak, hiszen az kisebb mértékű részvétel esetén is eredményes lehetett. Részben azonban megnehezítette, hiszen alacsonyabb részvételi arány mellett a választópolgárok a szavazatok nagyobb arányában kellett hogy támogassák (vagy ellenezzék) a feltett kérdést. Az Alaptörvény visszatért a klasszikus megoldáshoz, nevezetesen megállapít érvényességi és eredményességi küszöböt is, azokat a már bevett mérték szerint meghatározva. [Lásd részletesebben: Nagykommentár Magyarország Alaptörvényéhez – Árva Zsuzsanna]

Az Alaptörvény 8. cikk (4) bekezdése értelmében az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

A népszavazás kötőereje

Sikeres az országos népszavazás, ha az Alaptörvényben meghatározott két konjunktív (érvényességi és eredményességi) feltétel teljesül. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező [Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdés]. Amennyiben a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia, e kötelezettségének 180 napon belül köteles eleget tenni. Ez az időintervallum a népszavazás napját követő jogorvoslati eljárások hosszát – beleértve a szavazás egyes szavazókörökben történő megismételtetését is -, az országgyűlési ülésszakok közötti szüneteket, valamint a jogalkotási határidőket figyelembe véve elegendő a szükséges törvény elfogadásához. Az érvényes és eredményes népszavazási döntés a népszavazás napjától – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény kihirdetésétől – számított három évig köti az Országgyűlést.


Kapcsolódó cikkek

2022. március 9.

A győzteskompenzáció

A mai napig az egyik legnagyobb és legtöbb vitát kiváltó változás a mandátumok kiosztása során.
2022. március 2.

A választási eljárás jogorvoslati rendszere

Akár napi több, mint 30 jogorvoslati kérelmet bírál el a Nemzeti Választási Bizottság. Rengeteg ügy és rendkívül szoros határidők jellemzik a választási eljárás jogorvoslati rendszerét.