Önkormányzati választások 2024 – új időpont, új szabályok
Az idei év rendhagyó az önkormányzati választások szempontjából, hiszen most kivételesen nem ősszel, hanem az európai parlamenti választásokkal egy napon, júniusban kerül sor a választásra, ráadásul a 2019-eshez képest jelentősen módosultak a szabályok is, különösen a fővárosi közgyűlés vonatkozásában.
A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú települések
Speciális szabályok vonatkoznak a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településekre. Itt ugyanis a település (egyéni listás választási rendszerben) egy választókerületet alkot. A megválasztandó képviselők száma 100 lakosig 2 fő, 1000 lakosig 4 fő, 5000 lakosig 6 fő és 10 000 lakosig 8 fő [a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (Övjt.) 4. §].
Az egyéni listás rendszerben (ami az úgynevezett blokkszavazatos választási rendszerek közé tartozik) a választókerület az egész település, a szavazás során a választópolgár legfeljebb annyi szavazatot adhat le érvényesen, amennyi a megválasztható képviselők száma. Több szavazat esetén valamennyi érvénytelen lesz, de kevesebb szavazat természetesen érvényesen leadható. Azok a jelöltek kapják a mandátumot, akik – a kiosztható mandátumok számának megfelelően – a legtöbb szavazatot kapták. Ha a mandátumok kiosztása során az a helyzet állna elő, hogy kevesebb mandátumot lehet kiosztani, mint a következő legtöbb, egyenlő számú szavazattal rendelkező jelöltek száma, akkor sorsolással kell eldönteni, hogy az egyenlő számú szavazattal rendelkező jelöltek közül ki szerzi meg a mandátumot. Ha az egyéni lista jelöltjét polgármesternek megválasztották, az egyéni listáról törölni kell, és helyébe a következő legtöbb szavazatot elért jelölt lép [Övjt. 13. §].
A 10 000-nél több lakosú települések és a fővárosi kerületek
A 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – szerezhetnek mandátumot. Ezeken a helyeken
a) 25 000 lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum,
b) 50 000 lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum,
c) 75 000 lakosig 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum,
d) 100 000 lakosig 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listás mandátum szerezhető meg.
Ezen túl minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma [Övjt. 5. §].
A tízezer lakos feletti településeken az egyéni választókerületek kialakítása a helyi választási iroda vezetőjének feladata. Az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy azok összefüggő területet alkossanak, és a választásra jogosultak száma választókerületenként megközelítően azonos legyen.
A 10 000 lakost meghaladó településeken és a fővárosi kerületekben alkalmazott vegyes választási rendszer egyéni választókerületi és kompenzációs listás ágra oszlik. A mandátumok mintegy hetven százaléka egyéni választókerületben, harminc százaléka pedig kompenzációs listáról kerül betöltésre. Az egyéni választókerületi választás rendszere relatív többségi választási rendszer. A választás egyfordulós, sem érvényességi, sem eredményességi küszöb nincs, azaz adott esetben akár egy választópolgár részvételével is választási eredmény születhet. A kompenzációs lista célja, hogy az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményezett szavazatok is hasznosításra kerüljenek, tompítva ezzel az egyéni választókerületi rendszer aránytalanságait. A kompenzációs listán a mandátumok kiosztása töredékszavazatok alapján történik, melynek a jelölő szervezetek egyéni választókerületben vesztes jelöltjeinek szavazatai számítanak. Az egyéni választókerületben győztes jelöltnek a győzelemhez már nem szükséges szavazatai (szemben az országgyűlési választással) nem számítanak töredékszavazatnak. A közös jelöltekre leadott, töredékszavazatnak minősülő szavazatok a közös jelöltet állító jelölő szervezetek közös kompenzációs listájára kerülnek. Nem vehet részt azonban a kompenzációs mandátumkiosztásban az a jelölő szervezet, amely töredékszavazatainak száma nem éri el az összes töredékszavazat 5%-át, két párt által állított kompenzációs lista esetében 10, három vagy több párt kompenzációs listája esetén 15%-át. Egyenlő számok esetén, ha mindegyik jelölő szervezet mandátumot szerezne, de a kiosztható mandátumok száma kevesebb, mint az arra jogosult jelölő szervezetek száma, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik addig még nem szerzett mandátumot, vagy amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott [Övjt. 14-16. §]. [Lásd részletesen: Kommentár a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvényhez – Cserny Ákos / Péteri Attila]
A fővárosi közgyűlés
A legnagyobb újdonság a fővárosi közgyűlés körében következett be egy 2024. január 5-én hatályba lépett módosítás hatására. Korábban a fővárosi közgyűlés olyan speciális testület volt, melynek 1 tagja a főpolgármester-választás eredményeképpen, 23 tagja a fővárosi kerületi polgármester-választás eredményeképpen, 9 tagja a fővárosi kompenzációs listáról jut mandátumhoz. A kompenzációs listára a választópolgár nem adott le szavazatot, arról a kerületi polgármester-választások eredményeképpen kerül 9 képviselő a fővárosi közgyűlésbe. Fővárosi kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthatott, amelyik a fővárosi kerületek több mint felében polgármesterjelöltet állított.
Ezzel szemben az idei választás már egy újabb szavazólapot eredményez, és nem válik a közgyűlés tagjává automatikusan a kerületi polgármester. Ezzel a választási rendszer megnehezíti a független polgármesterek közgyűlési tagsági lehetőségeit, hiszen, ha képviselni szeretnék a kerületet, szerepelniük kell valamelyik jelölő szervezet fővárosi listáján. Az új szabályok szerint ugyanis a választópolgárok Budapest főváros közgyűlésének tagjait fővárosi listán választják meg. Ez esetben Budapest főváros egy választókerületet alkot. A fővárosi közgyűlésbe a fővárosi listáról 32 személy szerezhet mandátumot [Övjt. 6. §]. A fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztásánál Budapesten fővárosi listát az a jelölő szervezet állíthatott, amely főpolgármester-jelöltet vagy a fővárosi kerületek közül legalább háromban polgármesterjelöltet állított [Övjt. 10. § (2) bekezdés]. Közös jelölt esetén azok a jelölő szervezetek, amelyek közös főpolgármester-jelöltet vagy legalább három fővárosi kerületben közös polgármesterjelöltet állítottak, közös fővárosi listát állíthatnak.
A fővárosi közgyűlés tagjai választásának szavazólapján a választópolgár egy listára szavazhat. A fővárosi listák a listákra leadott szavazatok arányában kapnak mandátumot [Övjt. 17. § (1)-(2) bekezdés].
A fővárosi listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. Ha a fővárosi lista jelöltjét főpolgármesternek választották, a fővárosi listáról törölni kell, helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép. Ezekkel szemben nem kap mandátumot a jelölő szervezet vagy szervezetek közös fővárosi listája, ha a fővárosi listákra leadott érvényes szavazatok öt százalékát nem érte el. Ha Budapesten a jelölt fővárosi kerületi kompenzációs listáról és a fővárosi listáról egyaránt mandátumot szerez, úgy a fővárosi kerületi kompenzációs listás és fővárosi listás választás eredményének jogerőssé válásától számított 3 napon belül nyilatkoznia kell, hogy melyik mandátumáról mond le, és törölni kell arról a listáról, amelyen szerzett mandátumáról lemondott [Övjt. 18. § (1)-(4) bekezdés].
A vármegyei önkormányzat
A vármegyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok vármegyei listán választják. A választás tekintetében minden vármegye egy választókerületet alkot, melynek nem része a megyei jogú város, valamint a főváros. Ennek ellenére a vármegyei közgyűlés tagjainak számát a megye lakosságszáma alapján kell meghatározni. 400 000 lakosig minden 20 000 lakos után 1 képviselő, de legkevesebb 15 képviselő, 700 000 lakosig 20 képviselő, és a 400 000-t meghaladó minden további 30 000 lakos után 1 képviselő, 700 000 lakos fölött 30 képviselő, és a 700 000-t meghaladó minden további 40 000 lakos után 1 képviselő választható [Övjt. 11. § (1)-(2) bekezdés]. A vármegyei közgyűlés tagjai választásának szavazólapján a választópolgár egy listára szavazhat [Övjt. 18/A. §]. A vármegyei listák a leadott szavazatok arányában, a fővárosi közgyűlésnél is alkalmazott számítási mód alapján jutnak mandátumhoz [Övjt. 19. § (1) bekezdés].
Polgármester, főpolgármester
A polgármester és a főpolgármester választása egyfordulós, relatív többségi választási rendszerben zajlik. Nincsen érvényességi, eredményességi küszöb, vagyis adott esetben akár egy választópolgár részvételével is választási eredmény születhet. A polgármester-választás során az egész település, illetve fővárosi kerület, a főpolgármester-választás során a főváros a választókerület [Övjt. 12. §].
A nemzetiségi önkormányzati képviselők
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Njtv.) lehetővé teszi, hogy az egyes nemzetiségek közvetlen választással a községben, a városban és a fővárosi kerületben települési, a fővárosban és a vármegyében területi (helyi), valamint országos nemzetiségi önkormányzatot hozzanak létre.
A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma három fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján a településen kevesebb mint száz fő, és öt fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján a településen legalább száz fő. A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők száma hét fő (Njtv. 51. §).
A nemzetiségek emellett jogosultak országos nemzetiségi önkormányzat létrehozására, melyben a képviselők száma
a) tizenöt fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján nem több mint ötezer,
b) huszonhárom fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint ötezer,
c) harmincegy fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint tízezer,
d) harminckilenc fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint huszonötezer,
e) negyvenhét fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint ötvenezer (Njtv. 52. §).
