Orvosi vizsgálatnak álcázott termékbemutatók adatvédelmi és egyéb problémái

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyre többször hallhatjuk, láthatjuk vagy akár megtapasztalhatjuk a termékbemutatóval egybekötött termékértékesítések szabálytalanságát, sok esetben megtévesztő tevékenységét, annak ellenére, hogy ez egy hagyományostól merőben eltérő kereskedelmi formának minősül, ahol a vásárlók fokozottabb védelmet igényelnének.

Az árubemutatókon legtöbbször több százezer forintos, használhatatlan eszközöket erőszakolnak rá naív emberekre, van, hogy csalást, megtévesztést is alkalmaznak a cél elérésére érdekében. Egyre elterjedtebb gyakorlat, hogy a szervezők egészségnapként vagy ingyenes állapotfelmérésként hirdetik meg rendezvényeiket, ahol általában orvos jelenléte nélkül próbálják vásárlásra bírni a megjelenteket, előadásaikkal meggyőzve őket termékeik nélkülözhetetlenségéről. Ebben az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a megjelent érdeklődők – általában az idősebb korosztály tagjai – számos olyan egészségügyi, családra vonatkozó és egyéb személyes adatukat adják meg, amelyek később a szervezők részéről visszaélésre és további zaklatásra adhatnak okot. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) megvizsgált számos termékbemutatót, és az ott megtapasztalt adatvédelmi szabálytalanságokról jelentést bocsátott ki. Főbb tapasztalatként az alábbiakat emelték ki:

– olcsó, gyakran kifogásolható minőségű termékeket kiemelkedően nagy haszonkulccsal, rendkívül magas áron akarnak eladni;

– a termékeknek gyógyhatást tulajdonítanak, hatásait eltúlozzák;

– elhitetik a résztvevőkkel, hogy ez kivételes alkalom, érdemes a terméket megvenni, mert jól járnak;

– a különféle méréseket, szűréseket „csaliként” használják, és megalapozott mérési eredményeket nem is biztosítanak;

– az egészségügyinek nevezett rendezvényeket, szűréseket marketingesek, nem pedig egészségügyi szakemberek tartják;

– a cég nevét, címét gyakran változtatják, nehezítve az elérhetőséget.

A termékbemutatókkal kapcsolatban számos probléma merül fel, a szervezők általában elhallgatják a vásárlók jogait, mint például a vásárlást követő elállási jogot, de számos esetben a szervezők jogtalanul követelnek bánatpénzt vagy kötbért, és gyakran agresszív kereskedelmi gyakorlatokat alkalmaznak.

A tavalyi évben valamelyest segített a kialakult helyzeten, hogy megjelent egy új – fogyasztói jogokról szóló – uniós irányelv, amely bizonyos fokig modernizálta ezt a területet azáltal, hogy ennek alkalmazása kötelezővé tette új szabályok bevezetését és néhány meglévő rendelkezést is pozitív irányba módosított.

Új irányelv

Az új – 2011/83/EU számú – irányelv a korábbi uniós fogyasztóvédelmi szabályokat váltotta fel 2014 közepén. Magyarország a fogyasztók és a vállalkozások közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet elfogadásával és kihirdetésével tett eleget az uniós irányelv alkalmazási kötelezettségének.

Az uniós irányelv alkalmazása érdekében elfogadott új magyar jogszabály jelentős változást hozott a fogyasztók védelmének területén. Az új szabályozás szerint az úgynevezett üzleten kívül kötött termék értékesítésének vagy szolgáltatásának körébe sorolták azokat a tevékenységeket, amelyek valamelyik vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában jönnek létre. Például a fogyasztó lakásán, munkahelyén, az ilyen célból szervezett utazáson, az utazással egybekötött termékbemutató alkalmával, illetve az interneten keresztül.

A termékbemutatók alkalmával megkötött szerződéseknek ma már részletesen tartalmazniuk kell többek között a fizetési, szállítási, teljesítési feltételeket, a teljes költséget és minden egyéb díjat. Azaz semmilyen rejtett költség, járulék nem rakódhat a feltüntetett árra. Ez lényeges része a szabályozásnak, ugyanis a szervezők előszeretettel alkalmaztak utólagos költségeket, amelyet legtöbbször a vásárló szerződéses kötelezettségére hivatkozással, akár fenyegetéssel hajtottak be. Ezen kívül a rendelet megszabja azt is, hogy amennyiben a vállalkozás a szerződéskötést követő kapcsolattartáshoz telefonos ügyintézést biztosít, a fogyasztót a hívásért sem terhelheti emelt díj.

Ezen felül a rendelet fontos változást hozott az elállási jog szabályozása területén is, mivel a korábbi 8 munkanapos elállási határidő meghosszabbodott 14 napra. A szervezőnek kötelessége a termékbemutatón vásárolt termékeknek nem csak az árát, hanem a szállítási költségét is visszafizetni az elállást követő 14 napon belül a fogyasztó részére. Emellett a vásárlót védő további rendelkezés is került a rendeletbe, mégpedig az, hogy amennyiben a szervezők mint szerződő felek és eladók elmulasztják az elállási jogról való tájékoztatást, az elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik. Tehát, ha a kereskedő nem említi előre, hogy két hétig meggondolhatja magát a vevő, akkor egy egész évre tolódik ki ez az időszak. További védelmet jelent a vásárlók számára, hogy a kormányrendelet melléklete tartalmaz egy elállásinyilatkozat-mintát, amely elősegíti a fogyasztók elállási jogának gyakorlását.

A munka törvénykönyve három nyelven
Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben. További információ és megrendelés >>

A kormányrendelet előírja, hogy a vállalkozás a kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról olyan tájékoztatást köteles nyújtani, hogy a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen az e fogalmak jelentése közötti különbség. A korábbi gyakorlatban ugyanis problémát jelentett, hogy a fogyasztók nem ismerik a fogalmak eltérő jelentését, ezáltal nem tudják előzetesen felmérni, hogy konkrétan milyen jogok illetik majd meg őket. A kormányrendelet mellékletében szereplő mintatájékoztató átadásával is megfelelhet a vállalkozó ezen kötelezettségének.

Adatvédelmi problémák a NAIH vizsgálata alapján

A NAIH részére már hosszabb ideje érkeznek panaszbeadványok fogyasztók részéről, amelyben a fogyasztóvédelmi szabályok megsértése mellett adatvédelmi problémákra is hivatkoznak. Adatvédelmi szempontból a panaszosok legtöbbször azt nehezményezik, hogy hozzájárulásuk nélkül fértek hozzá titkosított telefonszámukhoz és hívogatják őket „kockázatelemzésre”, „szív- és érrendszeri vizsgálatra”, „szűrővizsgálatra”, továbbá nevüket, telefonszámukat kérésük ellenére sem törlik adatbázisaikból. Számos kifogás érkezett arra vonatkozóan is, hogy a „vizsgálat” feltételeként személyi igazolvány bemutatását jelölték meg, abból adatokat vettek fel, az adatkezelésre vonatkozó tájékoztatás nélkül. A termékbemutatók szervezése és lebonyolítása egyébként a NAIH meglátása szerint sok esetben egyes bűncselekmények – csalás, fogyasztók megtévesztése – tényállási elemeit is megvalósítja, továbbá fogyasztóvédelmi kérdéseket vet fel. A NAIH véleménye szerint egy meglehetősen kiterjedt jogsértő gyakorlatról van szó, amely ma már jelentős társadalmi problémát okoz.

A NAIH fontosnak tartja, hogy a termékbemutatók adatkezelése területén mihamarabb adatvédelmi jogi szempontból egységes és jogszerű adatkezelési gyakorlat alakuljon ki. Ennek érdekében tartott ellenőrzéseinek tapasztalataként a NAIH jelentést bocsátott ki az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Info tv.) foglaltaknak megfelelően.

A NAIH megállapításai a következők voltak:

– A NAIH által megvizsgált vállalkozások legnagyobb része orvostechnikai eszközök és gyógyászati eszközök forgalmazásával foglalkozott. Bár sok esetben csak ilyenként bemutatott termékekről volt szó, nem pedig valódi eszközökről. A termékbemutatókat szervezők telefonon, interneten, levélben, hirdetésekben és szórólapokkal jutnak el célcsoportjukhoz. Az ellenőrzés lényeges tapasztalata volt, hogy ezek a vállalkozások gyakran személyre szóló meghívókkal és kéretlen marketinghívások útján toborozzák a résztvevőket, és általában egészségnapnak, kirándulásnak, utazásnak nevezik termékbemutatóikat.

– A termékbemutatót szervezők a fogyasztók telefonszámainak megszerzése érdekében adatbázisokat vásárolnak, és az érdeklődőknek postai úton meghívót küldenek, de sok esetben lehetőséget biztosítanak az interneten keresztüli regisztrációra is. A meghívóban általában szerepel az is, hogy egy ilyen módon meghívott személy magával viheti egy családtagját is a rendezvényre. A szervezők általában rendelkeznek saját adatbázissal is, amit a vásárlóktól, a rendezvényeken megjelentektől és a regisztrálóktól gyűjtenek, legtöbbször az adatvédelmi szabályok megsértésével.

– A kiküldött meghívókban a szervezők feltételként szabják azt is, hogy TAJ kártya és személyi igazolvány szükséges a termékbemutatón való részvételhez, és a megjelenéskor ellenőrzik is, hogy valóban a meghívott vesz-e részt a rendezvényen.

– A meghirdetett állapotfelméréseket és az egészséges életmóddal kapcsolatos előadásokat félrevezetésként használják fel a szervezők annak érdekében, hogy a piaci értéknél jóval drágább árucikkeket értékesítsenek a megjelenteknek.

– A termékbemutatók lebonyolításával sokszor alvállalkozókat bíznak meg, és az ő ügynökeik tartják meg a rendezvényeket. A fogyasztó részére azonban elvileg a megbízók biztosítják a fogyasztói jogokat.

A NAIH ellenőrzése során azt vizsgálta, hogy a termékbemutatók során érvényesültek-e a személyes adatokra vonatkozó adatkezelési követelmények. Vizsgálatának szempontjai közé tartozott az adatkezelő személye, a célhoz kötött adatkezelés kérdése, az előzetes tájékoztatás, a tájékoztatási és törlési kötelezettség teljesítése, az igazolványok használata, az egészségügyi adatok kezelésének jogszerűsége, a termékértékesítési szerződések adattartalma, valamint a tisztességes adatkezelés követelménye.

a) Adatkezelő személye: Az adatkezelő személyének az Info tv.-ben foglaltak szerint kell eljárnia, fontos a célhoz kötöttség. Erre vonatkozóan az adatkezelők általában adatkezelésük céljaként a direkt marketinget, illetve a termékértékesítést szokták meghatározni. Mivel az ilyen vállalkozások és ügynökeik nem kerülhetik ki az adatkezelést a termékértékesítés során, így mindenképpen adatkezelőnek minősülnek, és viselniük kell az ezzel járó felelősséget. Sajnos gyakori probléma, hogy egy ilyen folyamatban 4-5 cég is részt vesz, és sok esetben az éppen használandó cégnevet váltogatják kötelezettségeik kikerülése érdekében.

b) Célhoz kötött adatkezelés: A NAIH eljárásai során szinte valamennyi esetben a termékbemutatók valódi céljának elhallgatása volt megállapítható, a tájékoztatás elmaradása mellett. A szervezők ugyanis ingyenesnek kikiáltott egészségnapnak álcázott rendezvényre invitálják a meghívottakat, amely célt csak erősíti, hogy a meghívóban felhívják a figyelmet a TAJ kártya elvitelének fontosságára, megtévesztve ezzel az érdeklődőket, mintha egy valódi egészségügyi vizsgálatra invitálnák őket. Ezzel ellentétben az eljárások során egyértelműen kiderült, hogy az adatkezelés valódi célja önmagában kizárólag üzleti, azaz csak profitorientált kereskedelmi tevékenységről van szó. Az adatkezelők ezáltal megsértik az Info tv. 4. § (1) bekezdésében foglaltakat, miszerint személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Az adatkezelési tájékoztatás elmaradásával is jogszabályt sért a vállalkozás, ugyanis mulasztásával nem tesz eleget az Info tv. 20. § (2) bekezdésében foglaltaknak, hiszen az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatást kell adni az adatok kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról.

c) Előzetes tájékoztatás: Itt egyrészt fontos megemlíteni az adatbázis megvásárlásának jogszerűségét, ugyanis annak felhasználása az Info tv. szerint csak akkor jogszerű, ha az első kapcsolatfelvétel alkalmával eleget tesz a hívó fél tájékoztatási kötelezettségének, azaz legalább az adatkezelő személyéről és az érintett adatainak forrásáról tájékoztatja az adatalanyt. Másrészről a szórólapokon és a regisztrációs lapokon, illetve a sajtóban megjelentetett jelentkezési lapokon sem tesznek eleget az adatkezelő vállalkozások az előzetes tájékoztatási kötelezettségüknek, ugyanis, még ha szerepel is azokon bármiféle utalás az adatkezelés körülményeire, az túl apró méretű, így nem minősül megfelelő tájékoztatásnak. Ezen felül a rendezvényeken sem nyújtanak a szervezők semmilyen tájékoztatást, annak ellenére, hogy számos kérdőívet töltenek ki a megjelentek egészségi állapotára vonatkozóan. A vállalkozások honlapján sem található a legtöbb esetben megfelelő tájékoztatás, bár több esetben rendelkeznek adatkezelési szabályzattal, amelyet közzétesznek. Azonban, ha a szabályzat nem tartalmazza az Info tv. 14–15. §-aiban foglalt fogyasztói jogokról való tájékoztatást (például azt, hogy az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, törlését, zárolását, vagy egyéb arra vonatkozó tájékoztatást), illetve, ha nem jelölik meg jogorvoslati lehetőségként a NAIH-ot és a bíróságot, akkor az szintén nem minősülhet jogszerű tájékoztatásnak. Ehhez kapcsolódóan a vizsgálat megállapította azt is, hogy a vállalkozások számos esetben nem tesznek eleget a 14. §-ban foglaltak szerinti törlési kötelezettségüknek, tehát a fogyasztó külön kérésére sem törlik adatbázisukból a személyes adatokat. Amennyiben vásárlásra kerül a sor, a termékértékesítési szerződésnek tartalmaznia kell az adatkezelés időtartamát, a jogorvoslati lehetőségeket, valamint az alkalmazandó jogszabály (az Info tv.) pontos megnevezését. A tájékoztatás azonban ebben az esetben is általában elmarad.

HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven
Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető. Bővebb információ és konstrukciók >>

d) Személyazonosító igazolvány, TAJ kártya használata: A szervezők számos esetben személyazonosító igazolvány felmutatására hívják fel a megjelenteket, erre szerintük azért van szükség, mert a lejelentett létszám a rendezvényszervező alvállalkozókkal való elszámolás alapja, másrészt pedig ezzel bizonyosodnak meg arról, hogy a belépni kívánó személy szerepel-e a meghívottak listáján, valamint, hogy egy esetleges vásárláskor valós adatok kerüljenek a számlára. A NAIH megállapítása szerint a személyazonosság ellenőrzéséhez elegendő lenne a név bemondása, a számla kiállításával kapcsolatban pedig egy esetleges, előre nem látható vásárlás miatt egyáltalán nem szükséges előre adatot felvenni, de a személyi igazolvány azonosítószáma nem is kötelező adattartalma a kiállítandó számlának. A megjelentek listázása egyébként valószínűsíthetően azt a célt szolgálja, hogy a rendezvényen valóban ne vehessenek részt „illetéktelenek”, vagyis a hatóságok képviselői.

A TAJ kártya ellenőrzésére szintén nincs jogszabályi alapja a szervezőknek, mivel azt az 1996. évi XX. törvény szerint csak az ott meghatározott szervek kezelhetik, és ezek között a termékértékesítés nem szerepel.

e) Egészségügyi adatok kezelése: Az egészségnapként meghirdetett termékbemutatókon valamennyi esetben szóba kerül a fogyasztók egészségi állapota, számos esetben olyan kérdőívet töltetnek ki a meghívottakkal, amelyen saját vagy családjuk egészségi állapotáról kérdeznek. Az Info tv. alapján azonban az egészségügyi adat különleges adatnak minősül, és annak kezeléséhez törvényi felhatalmazásra vagy az érintett írásos beleegyezésére van szükség. A hozzájárulás azonban csak akkor lenne jogszerű, ha az egy mindenre kiterjedő előzetes tájékoztatáson alapulna. Ehhez fontos szempont az is, hogy az ilyen különleges adatok kezelése nem elengedhetetlenül szükséges a cél eléréséhez – amely szintén törvényi feltétel –, mivel ezeknek a rendezvényeknek nem az egészségi állapot felmérése a valódi célja, hanem a termékértékesítés.

f) Termékértékesítési szerződések adattartalma: A vizsgálat felfedte azt is, hogy a termékértékesítési szerződésekben a szükségesnél jóval szélesebb adatkör megadását várják el a szerződőktől. Név és lakcímadatokon kívül általában rögzítik az anyja neve, születési hely és idő, a személyazonosító igazolvány száma, a munkahely adatokat is. Az ilyen szerződésekben kezelt adatoknak kettős célja lehet: a termékértékesítés és a direkt marketing. Az előbbinél a vevő azonosítása keretében a kiállított számla adattartalmával megegyező lehet a szerződés adattartalma, ez pedig az általános forgalmi adóról szóló törvénynek megfelelően a vásárló neve és címe. Ezért az ennél szélesebb körű adatfelvétel célját már a direkt marketing adja.

A törvényes adatkezelésre vonatkozó fenti megállapításoknál tágabb követelmény a tisztességes adatkezelés elve, amely azt feltételezi, hogy az érintett nem válhat kiszolgáltatottá az adatkezelővel szemben, tehát az érintett információs önrendelkezési jogának és ezáltal a magánszférájának tiszteletben tartását jelenti. Ezzel összhangban rendelkezik a Ptk. 1:3. §-a is, amely kimondja, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni. A termékbemutatót szervezők részéről eszerint tisztességtelen az a módszer, amellyel üzleti céljuk miatt az érintettek önrendelkezési jogának gyakorlását korlátozzák annak érdekében, hogy nagyobb profitra tegyenek szert, és ennek elérésére valótlan, félrevezető tájékoztatást adnak az adatkezelés törvényi szabályairól.

A termékbemutatók szervezői tehát számos szabályt megsértenek, amelynek nagy részére egyelőre csupán az lehet a gyógyír, ha a résztvevők elővigyázatosak, ismerik a rájuk vonatkozó jogokat, vagy lehetőség szerint elkerülik az ilyen hangzatos rendezvényeket. Megjegyzendő, hogy amennyiben egy résztvevő mégis a termék megvásárlása mellett dönt, hiába önszántából teszi azt, mégis felvetheti az áruvásárlási szerződés érvénytelenségét az azt megelőző félrevezetés (ami például abból adódik – egészségnapként meghirdetett bemutatóknál maradva –, hogy a termék kiválasztása nem egyénre szabott egészségügyi vizsgálaton alapul, illetve az adott problémát nem feltétlen orvosló megoldást nyújt).

A jelenlegi helyzetre megoldásként nem önmagában a jogszabályok szigorítása lehet szükséges, hanem végrehajthatóságuk átgondolása, megsértésük szankcióhoz kötése és a hatóságok általi ellenőrzésük lehetővé tétele. Ebből adódóan a NAIH kezdeményezte a különböző hatóságok együttműködését annak érdekében, hogy a fenti problémákra mielőbb megoldást találjanak.

 

Fotó: http://szepszakmak.hu/regisztracio-es-minosites-a-fogtechnikusoknak-is-mutatjuk-hogyan/

---