Őszi Könyvszüret az NKE-n

A könyvmustrán évről-évre bemutatják a tanszéki oktatók részvételével készült publikációkat, és önálló írásokat, amelyek közvetve közvetlenül kapcsolódnak az EU-hoz.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Köz- és Magánjogi Tanszéke tavaly hagyományteremtő rendezvényként indította útjára az Őszi Könyvszüret elnevezésű rendezvényét.

A könyvmustrán évről-évre bemutatják a tanszéki oktatók részvételével készült publikációkat, és önálló írásokat, amelyek közvetve közvetlenül kapcsolódnak az EU-hoz.

A rendezvény bevezetéseként rövid áttekintést adtak a szervezők az EU aktuális ügyeiről, köztük Ursula von der Leyen, frissen megválasztott és egyben első női, bizottsági elnök, várható politikájáról.

Az Őszi Könyvszüreten négy könyvből kaphattunk ízelítőt.

Elsőként Szegedi László[1]: „Közigazgatási Bírói jogvédelem uniós átalakulás alatt? Eltérő jogvédelmi mércék az EU jogának végrehajtása során” című monográfiáját ismertette Orbán Endre, az Alkotmánybíróság tanácsadója.

A könyv alapos kutatómunka eredményeként létrejött összehasonlító jogi elemzés, amely egy szokatlan, új, megközelítésből mutatja be a közigazgatási bírói jogvédelmet Közép-Európában, a német, az osztrák, a cseh, a szlovák és a magyar joggyakorlat, száz EUB ítélet, és az eu-s joganyag feldolgozásával.

A szerző új megközelítése abban áll, hogy, egyszerre veszi górcső alá az uniós és a tagállami jogalkalmazást.

A tagállamok esetében megfigyelhető, hogy az eu-s jogi transzplantokat (egységes jogalkalmazást szolgáló közös szabályozás, amelyet át kell ültetni a saját jogrendszerbe – a szerk.) az egyik tagállamban megfelelően alkalmazzák, míg a másikban kevésbé –tette hozzá Orbán Endre.

Érdekes megfigyelés, hogy az uniós jognak való megfelelés egy olyan jogi transzplant, amelyet a tagjelölt országok a csatlakozási tárgyalások megkezdésekor előszeretettel és lelkesedéssel vesznek át és kötelezettséget vállalnak az eu-s standardok teljesítésére. Kérdéses azonban, hogy az átvett rendelkezések a jogrendszerbe beépülnek-e vagy csak díszként szerepelnek abban.

Másodikként Bóka János[2], Szegedi László, Gombos Katalin[3]: Az Európai Unió Intézményrendszere című könyvét mutatták be.

A nemrég megjelent könyv szerkesztésmódját tekintve főként az eu-s közigazgatás-tudomány iránt érdeklődő hallgatóknak szól, de átfogó képet ad az EU intézményrendszeréről, amely bárki számára érdekes lehet.

Egyik fő témája az EU jogi státusza és hatáskörei. Az első részben a szerzők általános intézményrendszeri áttekintést adnak, majd egyenként is bemutatják az EU intézményrendszereit.

A mű újdonsága, hogy nem egy általános integrációtörténeti áttekintést kíván adni, hanem részletes történeti bemutatást ad minden intézményről.

A második rész az eljárásokról, a jogforrási rendszerről, az EUB eljárásairól, a szerződések módosításáról, a rendes és különleges jogalkotási eljárás különbségeiről, illetve a költségvetési eljárásról szól.

A könyv érdekessége a lobbitevékenység bemutatása, amely az EU-ban már régóta létezik, de eddig kevesen írtak róla tudományos igényességgel.

Gombos Katalin: Európai jog – Az Európai Unió jogi rendszere (Wolters Kluwer Kiadó, Budapest, 2019)

Gombos Katalin 1989-ben szerzett jogi diplomát, majd 1999-ben Európa-jogi szakjogászi képesítést, a József Attila Tudományegyetem jogi karán, majd.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának témakiírója, a Szegedi Tudományegyetem Doktori Iskolájában, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktori Iskolájában témavezető.

Tudományos fokozatát 2008-ban szerezte meg a Szegedi Tudományegyetem, „Bírói jogvédelem az Európai Unióban” című doktori értekezésével. 2015-ben szintén a Szegedi Tudományegyetemen szerzett habilitációt „Az alapjogok védelme az Európai Unióban” és „A versenyjog új szabályozási tendenciái az Európai Unióban” című előadásaival.

Jelenleg az NKE Európai Köz-és Magánjogi Tanszékének tanszékvezetője valamint polgári ügyszakos kúriai bíró és a Polgári Kollégium szóvivője.

A könyvet dr. Darák Péter a Kúria elnöke mutatta be.

A Kúria elnöke a könyvről adott áttekintésében egy Jogesetek Magyarázata folyóiratban megjelent jogesetre utalt, illetve kiemelte, hogy a könyv kitűnő áttekintést ad a szociális biztonság és az egyenlő bánásmód körében, valamint a szabad mozgással kapcsolatos anyagi jogról és európai uniós bírói jogértelmezésről ad elemzést.

A hallgatósághoz intézett kérdésben dr. Darák Péter feltette a kérdést, hogy vajon érdemes-e elolvasni egy könyvet az egzakt jogi szabályozásról.

A feltett kérdésre egyben meg is adta a választ, amikor kifejtette, hogy Gombos Katalin több könyvön átívelő praktikus szemléletével segíti az egyre inkább bonyolódó sui generis jogrendszer megértésében.

A méltatás szerint a könyv egyszerre tömör és teljes. Rendkívül koncentráltan foglalja össze a nyugati elemzők által részletekbe menően tagolt kérdéseket és könnyen fogyasztható formában adja át azt az olvasó részére.

A könyv fő sarokpontjai a szupremácia kérdése, a közvetett és a közvetlen hatály, ezenkívül foglalkozik még a tagállami, az uniós és nemzetközi jog egymáshoz való viszonyával is.

A Kúria elnöke szerint a szerző szépen felvázolja az eu-s jogrendszert, a megerősített együttműködés érdekes új intézményeit, valamint a jogalkotási folyamatokat is bemutatja és rendkívül hasznos a szabályozási módszerek áttekintése is, jogharmonizációs szempontból.

A mű a szakirodalom és az EUB döntések részletesen bemutatásával ismerteti a joggyakorlatot, amely kiváló kiindulópontként szolgálhat az évfolyam és szakdolgozatokhoz.

Dr. Darák Péter felhívta a figyelmet, hogy a szerző olyan bírói finomságokat is érint, mint a közvetlen vagy személyes érintettség, amely a perbeli legitimáció szempontjából fontos lehet.

Mindemellett szépen áttekinti a további jogorvoslati kérdéseket, az előterjesztési kötelezettséget és az előzetes döntéshozatal joghatásait és a sürgősségi eljárást.A szerző olyan eszközökre is kitér, mint például a jogorvoslatok, a perújítás, amellyel eddig nem sok szerző foglalkozott.

A jogértelmezési kánonnal kapcsolatos alfejezettel kapcsolatban a Kúria elnöke elmondta, hogy véleménye szerint, jó, hogy egy bíró írta meg, mert jogalkalmazói szempontból jól érthetően van összefoglalva.

A négy szabadság elvével kapcsolatban a könyv, mélyen hatol bele az eu-s anyagi jogi kérdésekbe. Ez a fejezet kicsit kilóg az eu-s jogrendszer általános bemutatásából, dr. Darák Péter szerint egy új, önálló könyvként is megállná a helyét.

A Kúria elnöke gratulált a szerzőnek, és a Wolters Kluwer Kiadónak is a remek munkához és szívesen ajánlotta a könyvet az olvasók figyelmébe.

Dr. Krizsán Brigitta elmondta, hogy kiadói munkatársként öröm volt részt venni a könyv kiadásában.

Megemlítette, hogy dr. Gombos Katalin könyve nem előzmény nélküli, már több műve is megjelent a Wolters Kluwer Kiadó gondozásában.

Az Európai Unió jogrendszere és közjogának alapjai című könyv utoljára 2017-ben jelent meg, azóta viszont jelentősen változott a jogrendszer, ezért a könyv megérett az átdolgozásra.

A kiadó részéről öröm volt újra együtt dolgozni a szerzővel, mert az előző kötete is rendkívül sikeres volt.

A kötet alapvetően tankönyvnek készült, de kézikönyvként is használható, jól struktúrált, könnyen elsajátíthatóvá teszi a nehéz témát.

A jelen kötet kizárólag az Európai Unió jogrendszerét tárgyalja, a szerző és a kiadó szerző tervei szerint az Európai Unió közjogáról a jövőben egy külön kötetet jelentetnek meg.

A kiadó biztosítja a hallgatók számára a webshopon kedvezményes könyvvásárlást. December 13-ig érdemes megrendelni, ahhoz, hogy még idén biztosan kiszállításra kerüljön.

Bóka János, Gombos Katalin, Papp Tekla, Pomeisl András József[4]: Commercial and Economic Law in Hungary (Kluwer Law International, Alphen aan den Rijn, 2019)

A mű a Wolters Kluwer Kiadó anyavállalatának 25 kötetes, sajátos tematikájú, a médiajog, a kiberjog, a szellemi tulajdon, a szerződések joga, a közigazgatási szervezetek témakörét is érintő átfogó munka.

A könyv a holland kiadó nagy vállalkozása, amely alapvető információkat ad az egyes országok jogrendszeréről angol nyelven, amelyhez 1200 szerzőt vontak be a világ országaiból.

Az egyes kiadványok egyelőre eltérő készültségi státuszban vannak, de Magyarországon az összes szerző megvan már.

A szerzők kiválasztása egy nagy szerkesztőbizottság feladata, amelyben minden országból vannak tagok. A szerzők közé ajánlások útján lehetett bekerülni, majd a publikációk elemzésével történik a kiválasztás.

A magyar kötete témáját tekintve elég vegyes, a köz- és magánjogot vegyíti, ezért volt szükség négy szerző együttműködésére.

A könyv megírása során a szerzőknek nem volt nagy mozgástere, mert a szerkesztőbizottságnak van egy szerkesztési sémája, ha a szerző országspecifikus rávetítést akar végezni, ahhoz külön indokolással benyújtott kérelmet kell előterjesztenie.

Bóka András örömének adott hangot a könyv megjelenése kapcsán. Szerkesztői munkáját úgy értékelte, hogy sokat tanult a könyv megírása során. A magyar jog állapotáról is sokat tudott meg, de a szerkesztési elvből kiindulva a fő cél az volt, hogy az egyes államokról komparatív elemzést készítsenek.

A felkészülés során tételesen végig kellett nézni az érintett területeket, valamint több állam monográfiáját is áttekintette, hogy lássa, hogy más szerzők hogyan közelítettek a témához.

A nemzetközi összehasonlításból Bóka András számára az látszott, hogy a magyar jog nem olyan minőségű, struktúrájú, mint amelyet a modern gazdasági élet megkövetelne. Hiányzik például a nemzetközi fizetésképtelenségi jog Magyarországon. A Cstv. nem tér ki rá, de a kúriai bírák emberfeletti küzdelemmel törekszenek a kialakítására.

Bóka szerint a könyv elsősorban nem a magyar olvasóközönségnek, hanem a magyarul nem beszélő, de a magyar jogra kíváncsi olvasóknak készült.

Szerinte kérdéses, hogy vissza lehet-e adni a magyar jogrendszer tartalmát, alkalmas lehet-e összehasonlításra, üzleti döntések meghozatalára.

Az angol nyelv csak bizonyos jogrendszerek között teszi lehetővé a megfelelő minőségű összehasonlítást, így például a közép-európai jogrendszerek esetében sokkal könnyebb a német nyelvű munka, a francia-román összehasonlításnál pedig a francia.

Fontos azt is megnézni, hogy a jogrendszerek között megvan-e a megfelelő keretrendszer, nemcsak nyelvi, hanem jogi szempontból is.

Bóka András szerint az eu-s integrációhoz szükség lenne egy ilyen keretrendszere, amely bemutatja a jogrendszerek mögötti megfontolásokat, jogpolitikai célokat.

Pomeisl András József elmondta, hogy ő a könyv biztosítéki szerződések részét írta. Felelevenítette, hogy az új Ptk. első kommentárjának megalkotásakor került közelebb a témához.

A biztosítéki szerződésekkel kapcsolatban elmondta, hogy a fogalomrendszernek azért van jelentősége, mert a magyar jogászok között hasonló fogalmaink vannak, de például az angolszász jogban nincs egységes fogalom.

Az új Ptk. szerinte rendkívül absztrahált, tudományos. A zálogjog esetében van egy olyan dogmatikai váz, amely a régi Ptk-ban nem volt meg és a szabályozás széttagolt volt. Újdonság a törvényes és a szerződésen alapuló és a kézizálog, valamint a jelzálog egységes szabályozása.

Számára nagy kihívást jelentett a terminológia angol nyelvre fordítása, ezért a magyar és latin megfelelőt is feltüntette az angol mellett.

Problémát jelentett, hogy milyen mélységben lehet taglalni, mennyire lehet a jogi finomságokat megmutatni.

Bóka szerint a könyv sok szempontból triviális, de az alapvető cél az volt, hogy azok az olvasók is megértsék, akik nem ismerik a magyar jogrendszert.

A holland Wolters Kluwer kiadásában megjelent sorozat lehetővé teszi, hogy a különböző országoknak szóló kötetetekből összehasonlítsuk az államok jogrendszerét. Az egyes köteteket egymás mellé téve megmutatkozik, hogy a jogrendszerek között hol vannak nagy különbségek, amely kiváló alapjául szolgálhat bármely összehasonlító kutatásnak.

[1]     A szerző a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet kutatója

[2]     Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára

[3]     Kúriai bíró, a Polgári Kollégium szóvivője és az NKE Közjogi és Magánjogi Tanszékének vezetője

[4]     Kúriai főtanácsadó

Kapcsolódó cikkek:


Jogrendszerek a Digitális Társadalomban
2020. január 28.

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban

A Digitális Társadalom jogrendszereit bemutató sorozatunk felvezetőjéből körvonalazódik a változások szereplőinek összetettsége, a jogi élet teljes mátrixának érintettsége, az új problémák felvetésének és megválaszolásának nehézségei, az országok fejlettségi egyenetlenségei, avagy a jogi nyelvezet újdonsága.

Jogszabályfigyelő 2020 – 4. hét
2020. január 27.

Jogszabályfigyelő 2020 – 4. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2020/10–11. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a joggyakorlatot befolyásoló döntések, illetve a kúriai közlemények közül válogattunk.