A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Magyar Energetikai Társaság Interdiszciplináris Tagozata tanulmányt készített az állami tulajdonú, non-profit alapon működő, holdingalapú közszolgáltatási rendszer megszervezésének előkészítéséhez szükséges intézkedésekről, annak nyomán, hogy augusztus 15-én napvilágot látott a kormány ezzel kapcsolatos határozata.
Kevéssé kétséges immáron, hogy hazánk energiaszektorának szabályozásában jelentős paradigmaváltásnak lehetünk tanúi. Az 1990-es évek derekán megalkotott első villamosenergia- és gáztörvényekkel, valamint az ezzel egy időben megindított energetikai privatizációval kezdődően az iparági szabályozás – igaz, kisebb-nagyobb megszakításokkal – a liberalizáció irányába haladt, és (főként a kilencvenes évek második felében) a privatizáció nyomán ezzel párhuzamosan csökkent a közvetlen és közvetett állami tulajdon hazánk energiaszektorában. Az elmúlt egy-másfél évben azonban ez a folyamat nem csupán megtorpant, hanem láthatóan meg is fordult: a magyar állam – elsősorban az Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-n keresztül – jelentős részesedéseket szerzett az energiaszektor azelőtt magánkézben lévő társaságaiban. Előbb az E.ON földgázvállalatok (Magyar Földgázkereskedő Zrt., korábban E.ON Földgáz Trade Zrt. és a Magyar Földgáztároló Zrt., korábban E.ON Földgáz Storage Zrt.), majd az algyői gáztárolót üzemeltető MMBF Zrt. 51 százalékos tulajdonrésze, végül pedig a Fővárosi Gázművek (Főgáz) 49 százalékos részvénypakettje került közvetett állami tulajdonba. 2014. június 30-án pedig a Fővárosi Közgyűlés zárt ülésen döntött a Főgáz 50 százalék plusz törzsrészvényt tartalmazó többségi részvénycsomagjának az állam részére (állami cégnek) történő értékesítéséről is.
A Paksi Atomerőmű
Ilyen előzmények után idén augusztus 15-én pedig megjelent a kormány immár jogszabályi elképzelése [1465/2014. (VIII.15.) Korm. határozat] az állami tulajdonú, non-profit alapon működő, holdingalapú közszolgáltatási rendszer megszervezésének előkészítéséhez szükséges intézkedésekről. A lassan körvonalazódó kormányzati szándék arra enged következtetni, hogy a magyar állam több lépcsőben szinte a teljes közműszektort át akarja strukturálni, és az eddigi piaci modell helyett legalábbis a lakossági ellátásban non-profit elven működő rendszert szeretne bevezetni (hivatkozásként lásd lenti lábjegyzetünket), melyet az említett kormányhatározat szerint állami tulajdonú holdingstruktúrában valósítana meg. Ez ugyanakkor értelemszerűen feltételezi az energiaipar, valamint a potenciális közműszektor területén történő további állami tulajdonszerzést. Ezen a pályán továbbhaladva, a kormány újabb határozata [1484/2014. (VIII.27.) Korm. határozata] tovább pontosította a holdingalapú közszolgáltatási rendszerre vonatkozó állami koncepciót. A jogszabály első körben a villamosenergia-, a földgáz- és a távhő-közszolgáltatások integrálásaként képzeli el a holdingalapú közszolgáltatási rendszer felállítását. A határozat a holding mellett egy központi adatfeldolgozó társaság létrehozásáról is rendelkezik, azzal, hogy az árszabályozási feladatok továbbra is a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörében maradnának.
Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014. Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira! |
---|
2014. 10. 03.: Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.: Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.: Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. |
A non-profit, integrált holdingalapú közműszolgáltatás – megfelelő jogszabályi megoldásokkal – alkalmas lehet előnyök realizálására. Mi három ilyen dimenziót azonosítottunk: a fogyasztói érdekek érvényesülésének szempontját, az eddigi szabályozási tendenciába illeszkedően az állami beavatkozás határának végleges kijelölését (stabilitás), végül a gazdálkodási és szolgáltatás-fejlesztési lehetőségek vonatkozását. Ezeket a lehetséges előnyöket a 2. pont mutatja be.
Viszont akármilyen modellt is választ hazánk, annak több fontos jogi korlát közé kell megfelelően illeszkednie, melyek az új szabályozás potenciális buktatói. Egyrészt igen széles spektrumú közösségi joganyagnak kell majd megfelelnie, így vonatkoznak rá majd az Európai Unió (EU) alapelvei mellett a szerződésekben lefektetett belsőpiaci rendelkezések, a fúziós és kartellszabályok, az állami támogatásokat szabályozó rezsim, valamint az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra (ÁGÉSZ) vonatkozó joganyag is. Emellett figyelembe kell venni az EU egyes vertikális, ágazati szabályozásait is, különös tekintettel a villamosenergia- és a gázszektorra. A fentieken túl nem szabad megfeledkezni az állam és a közvállalkozások közötti pénzügyi viszonyok átláthatóságáról, a közbeszerzésekről és a koncessziós szerződésekről szóló uniós joganyagról sem, tekintettel a befektető-védelmi és a hazai belső szabályozási kérdésekre is. Annak érdekében tehát, hogy a kitűzött célok valóban megvalósulhassanak, szintén három nagy korlátozó csoportot azonosítottunk: egyrészt EU-s, másrészt nemzetközi, végül hazai szabályozási-intézményi korlátokat – ezeket a 3. pontban részletezzük.
Látni kell viszont, hogy a domináns állami, illetve önkormányzati jelenlét a közműszektorban nem új keletű gondolat sem Európában, sem – kicsit távolabb tekintve – az Amerikai Egyesült Államokban, és számos példa található rá az uniós tagállamokban is. A legfontosabb ilyen benchmark célra általunk alkalmasnak tartott megoldásokat a 4. pontban mutatjuk be, külön felhívva a figyelmet arra, hogy a már működő európai megoldások, közelebbről a német Stadtwerke maga azért érdemel behatóbb vizsgálatot, mivel a most tervezett hazai struktúra tekintetében fennálló legfontosabb EU-s szabályozási korlátok tekintetében mindez az EU próbáját már sikeresen kiállt megoldás.
Szerzők: dr. Bálint Norbert, Herczeg András MBA, dr. Tóth Máté LLM, Gebhardt Gábor
Lábjegyzet: A kormányfő szerint kívánatos lenne, „ha Magyarországon egy olyan, köztulajdonban lévő szolgáltató is létrejönne, amely úgy szolgáltat, hogy nem akar ezen profitot elérni, hanem csak a rendszer fenntartásához szükséges költségeket és az eladott termék – gáz, víz, áram – tényleges költségét szedi be.” In: Országos nonprofit szolgáltató létrehozását tervezi Orbán Viktor – Hirado.hu, 2014.03.14. (http://www.hirado.hu/2014/03/14/orszagos-nonprofit-szolgaltato-szervezet-letrehozasat-tervezi-orban-viktor/)
A teljes tanulmány megtalálható a http://e-met.hu/images/banner/719b4a85e55637af44c3c8313bfd6ba0.pdf oldalon.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Alábbi cikkünkben a 2024/104–106. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!