Párbeszéd és identitás – I. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulóján az Igazságügyi Minisztérium az Országgyűléssel és Miniszterelnökséggel együtt 2015. április 23-24-én rendezte meg a Párbeszéd és identitás elnevezésű nemzetközi konferenciát Budapesten.

Az első napnak a Károlyi-Csekonics Rezidencia adott otthont. A Párbeszéd és identitás: Nézőpontok Európából és Európán kívülről című délelőtti szekció levezető elnöke Czine Ágnes volt. Az alkotmánybíró nyitó előadásában felhívta a figyelmet az alkotmányos identitás kérdésének időszerűségére, és különböző államok példáin keresztül mutatta be az eltérő álláspontokat. Rosenfeld e kérdésre vonatkozó hét modelljének jellemzése után a török Fejkendő-ügyet* mutatta be részletesen. Végül az Eurobarométer** felmérésével világított rá arra, hogy napjainkban egyszerre mutatható ki két ellentétes tendencia az Európai Unió tagállamaiban: a regionalizmus és a szeparatizmus. Összegzésében kiemelte, a fogalmak tisztázáshoz és újraértelmezéséhez párbeszédre van szükség, de van közös pont: az alkotmányosság.

Martonyi János, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa, korábbi külügyminiszter arra mutatott rá, hogy a személyek jogainak szempontjából is kiemelkedő jelentőségű az identitás. Ez a ragaszkodás egyéni és kollektív szemszögből is vizsgálandó. Szétválasztásuk veszélyes lehet, akár vallási és etnikai feszültség kialakulásához is vezethet. Kiemelte, a stabilitás kialakítása során hosszú távú koncepciók szükségek ahhoz, hogy a múlt értékei a jövő generációk számára megőrződjenek. Végül bemutatta, hogy az európai identitás megerősítése egy folyamat, melyhez szükséges a kollektív identitás elfogadása, a kisebbségi identitás tiszteletben tartása, az egyéni identitás elfogadása, valamint a többszintű identitás alapján a többszintű demokrácia megerősítése.

Brigitte Bierlein, az osztrák alkotmánybíróság alelnöke bemutatta a tagállami alkotmánybíróságok és a regionális bíróságok közötti interakciók jelentőségének növekedését, párhuzamba állítva ezt a nemzetközi jog szerepének erősödésével, amelynek eredményeként az emberi jogok védelme már nem csak nemzeti szintű kérdés. Az osztrák alkotmánybíróság előtti ügyek közül kiemelt kettőt, amelyekben a testület az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult jogértelmezésért. Álláspontja szerint az alkotmánybíróságok aktív szerepvállalása szükséges a nemzetközi, az európai és a nemzeti szintek közötti interakciók fejlődéséhez.

Jean-Daoud Fahed, a Libanoni Bíróság Legfelsőbb Tanácsának elnöke előadásában a libanoni történelem ismertetésével mutatta be az identitás ottani fogalom-értelmezésének alapjait. Mivel Libanon vallási és etnikai szempontból is sokszínű, fontos, hogy egységes identitás legyen, ne pedig külön-külön az egyes népcsoportok alakítsanak ki sajátot, mert az könnyen extrém nacionalizmushoz vezethet. Libanonban más államok példáiból okulva igyekeznek az arányosság elvét érvényesíteni és konszenzusra törekedni. Az egyes csoportok 1943 óta inkább lemondanak identitásuk egy részéről azért, hogy a nemzeti identitás létrejöhessen, de ennek fenntartásához folyamatos párbeszédre van szükség, ez nem egy kőbe vésett állapot.

Trócsányi László igazságügyi miniszter, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora a délelőtti ülés záróelőadásában a közösségi és a tagállamok nemzeti joga közti kapcsolat jelentőségére, valamint új fogalmak megjelenésére is (például alkotmányos patriotizmus)*** hívta fel a figyelmet. A magyar alkotmányfejlődés 1989-től történő bemutatása után az alkotmányos értékek elemzésére tért rá. Rávilágított, különböző irányzatok vannak ebben a kérdésben, a kulturális különbségek figyelembevételének elmulasztása az emberi jogok inflációjához vezethet. Ezért is fontos a párbeszéd, azonban óvatosan kell kezelni ezt a kérdést, hogy a nemzeti és a nemzetközi normáknak egyaránt megfelelő legyen a hosszú távú eredmény.

Trócsányi László új fogalmak megjelenésére, például az alkotmányos patriotizmusra is felhívta a figyelmet (Fotó:Véssey Endre, Igazságügyi Minisztérium)

A következő, Párbeszéd és identitás: Az alkotmányos értékek, hagyományok és alapelvek szerepe az alkotmányos identitás formálásában című szekció levezető elnöke Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának prodékánja volt. Az első előadásban Anne Levade, az Université Paris-Est Créteil Val-de Marne egyetemi tanára kifejtette, miként értelmezi a francia Alkotmánytanács az alkotmányos identitás fogalmát. Egy 2006-os alkotmánytanácsi döntést elemezve mutatta be, hogy az alkotmányos identitás fogalmát a francia gyakorlat csak az Európai Unióval való kapcsolat értelmezésekor használja. Kitért az Alkotmánytanács gyakorlatának fejlődésére; majd a nemzetiség fogalmának érzékenységére, hiszen a francia „kánon” szerint egy nemzet tagja minden francia állampolgár. Végül rávilágított, hogy a tagállamoknak óvatosan kell bánni a sajátosságok örökkévalóként kezelésével, mivel az feszültséget okozhat az Európai Unióval való kapcsolatukban.

Peter Müller, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság bírája előadásában az identitással kapcsolatos kérdésekre adott német választ mutatta be. A német örökkévalósági klauzulák segítségével a Német Szövetségi Alkotmánybíróság alkotmányos identitást védő gyakorlata el tudott távolodni a politikától, és védelmet élvez az Európai Unió jogalkotásával szemben is. Rávilágított arra, hogy elsőként a Német Szövetségi Alkotmánybíróság foglalkozott ezzel a problémával egy, az Európai Központi Bankhoz kapcsolódó ügyben, melyben előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult a testület az Európai Unió Bíróságához.**** Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Uniónak tiszteletben kell tartania a tagállamok nemzeti identitását, és az ebből következő eltérő nemzeti sajátosságokat is.

Eivind Smith, az Universitet i Oslo tanára előadásában kifejtette, hogy a szövegbe – például a preambulumba – foglalt értékek mellett vannak olyan értékek is, amelyek írásba foglalás nélkül is széles körben érvényesülnek, és tradicionálisan részévé válnak a szokásjognak. Az értelmezés kontextusában az adott bíróságnak figyelemmel kell lenniük a kulturális gyökerekre is, mivel a történeti hagyományok jelentős hatással bírnak a formálódó alkotmányos identitásra. A norvég alkotmány történetének bemutatása***** után rávilágított arra, hogy az eredeti, 1814-es szöveg már szinte alig mutat azonosságot a jelenleg hatályos alkotmánnyal, azonban szimbolikus jelentősége erős. Végül kitért arra is, hogy a nemzeti identitás formálása során hosszú távon nem lehet eltekinteni a stabilitásra való törekvéstől sem.

Csink Lóránt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense elsőként az identitás fogalmát vizsgálta, majd áttért az alkotmány identitásának elemzésére, ezután pedig az Alaptörvény identitását vizsgálta. Álláspontja szerint egy semleges alkotmány üres alkotmány, mivel az alkotmány értékkatalógus is. Az Alaptörvényre kétfajta tulajdonság hatott: a „genetikailag örökölt” és a nemzetközi viták, melyek során kialakult az Alaptörvény identitása. Kiemelte előadásában, hogy a régi alkotmány szövege és az Alaptörvény szövege között komoly átfedés van, azonban a morális megközelítés és a hagyományok előtérbe helyezése újdonság. A vitákkal kapcsolatban kitért arra is, hogy a különböző hatások együtt alakítják ki az identitást, melyet párbeszéddel lehet fejleszteni, ennek közös nyelve pedig az alkotmányjog. Végül megállapította, hogy van identitása az Alaptörvénynek, de már nem ugyanaz, mint négy éve, mivel reagált a környezet ingereire és fejlődik.

Kluwer International Külföldi jogi e-könyvek   Egy kattintásra Öntől!   Rendelje meg most és 5 percen belül már olvashatja! »

Bertrand Mathieu, az Alkotmányjogi Kutatóközpont igazgatója, az Université Paris I Panthéon-Sorbonne egyetemi tanára a Velencei Bizottság szerepét vizsgálta az alkotmányos identitás vonatkozásában. Hangsúlyozta, hogy napjainkra a Velencei Bizottság az európai értékek védelmének egyik legfontosabb szereplőjévé vált, miközben kiterjesztette saját hatáskörét a nemzeti legfelsőbb bírói testületek felé. Több olyan bizottsági véleményt is bemutatott, ahol a testület bizonyos szempontból nem találta megfelelőnek Magyarország legitim alkotmányát a közös európai értékek vonatkozásában. Kitért arra is, hogy egy demokrácia akkor működőképes, ha meg tud újulni. Végül rávilágított, hogy bár a Velencei Bizottság a demokráciát szolgálja, a testület jogi státusza nem tisztázott.

A szerző PhD-hallgató, Szegedi Tudományegyetem

Lábjegyzetek:
* Részletesen lásd: Yaniv Roznai – Serkan Yolcu: An unconstitutional constitutional amendment—The Turkish perspective: A comment on the Turkish Constitutional Court’s headscarf decision, International Journal of Constitutional Law (2012) 10(1): 175-207.
** http://ec.europa.eu/health/reports/eurobarometer/index_hu.htm (2015. május 5.)
*** Részletesen lásd: Jan-Wener Müller: Constitutional Patriotism, Princeton Univ. Press, 2007.
**** Részletesebben lásd: Udo Di Fabio: Karlsruhe Makes a Referral, German Law Journal VOl. 15. No. 02. 107-110.
***** Smith, Eivind (2011). Old and protected? On the „supra-constitutional” clause in the Constitution of Norway, Israel Law Review, 44 (3.), 369-388.

 

---