Párbeszéd és identitás – II. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulóján az Igazságügyi Minisztérium, az Országgyűlés és a Miniszterelnökség április 23-24-én rendezte meg Párbeszéd és identitás elnevezésű nemzetközi konferenciáját, a második nap eseményei a Parlament Felsőházi Termében zajlottak.


Varga Zs. András alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja előadásában a nemzeti és az európai uniós jog kapcsolatát vizsgálta magyar vonatkozásban, különös tekintettel az Alaptörvény hatályba lépése óta eltelt időszakra. Rávilágított, hogy a Lisszaboni Szerződés biztosítja a tagállami alkotmányok magvának* a védelmét a 4. cikkel**, valamint a 2. cikkbe foglalt közös értékek védelmét is***. Ezután az Európai Unió jogállamiság védelmét szolgáló rendelkezéseit vette górcső alá, kiemelve a Velencei Bizottság szerepét a folyamatban. Az Alaptörvény kapcsán indult vizsgálatokat bemutatva kitért arra is, hogy formális különbségtétel történt a régi és az új demokráciák között. Álláspontja szerint, ha sérül a magyar alkotmányos identitás, akkor sérülhet az alkotmány magja is, ahogy az történt például 1989 előtt hazánkban.

Detlev W. Belling, az Universitat Potsdam egyetemi tanára kifejtette, az alkotmányos identitás a változás áldozatául eshet, még akkor is, ha alkotmányban rögzített – ha pedig csak szokásjogi úton érvényesült, akkor annál inkább –, hiába foglalják akár örökkévalósági klauzulákba is. Ezután az egyének közti alapjogi helyzetek esetére vonatkozó állami szerepvállalást elemezte, felhívva a figyelmet a harmadik fél ilyen módon való megjelenésére alapjogi helyzetben. Rávilágított, hogy a nemzeti jognak meg kell felelnie az alkotmánynak, és az alkotmányt minden esetben védelem illeti meg. Végezetül bemutatta a német alkotmányos identitás fejlődését.

Dario Elia Tosi, az Universitá della Valle d’Aosta egyetemi tanára előadását a nyelv, mint alkotmányos érték elve köré építette fel, külön kiemelve, hogy a nyelv szociális és politikai faktor is, amely meghatározására többféle út alakult ki. Ezt Görögország, Franciaország, Spanyolország és Belgium példáján keresztül mutatta be. A nyelv minden ország nemzeti ügye – emelte ki –, ami feladja a leckét az európai uniós jognak, mivel a nyelv részét képezi a különösen óvott tagállami értékeknek. A nyelvi identitás a sokszínűség megőrzését segíti elő, miközben egységesít is, amennyiben nem diszkriminál a szabályozása.

Spyridon Flogaitis, egyetemi tanár, az European Public Law Organization elnöke előadásában kifejtette, milyen kapcsolat alakult ki a vallás és más értékek között a görög történelem során. A viharos évszázadok bemutatása után a jelenleg érvényesülő alkotmányos szabályok elemzésére tért rá, illetve bemutatta, milyen nagy jelentősége lehet egy-egy szent tárgynak vagy helynek (például az Athos-hegy)**** a történelem fordulópontjainál. Zárásként kiemelte, a multikulturalizmus érvényesülése különösen jelentős a heterogén összetételű társadalmakban, így a kulturális értékek megőrzése elősegítheti az identitás megőrzését is.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese zárta gondolataival a napot. Felhívta a figyelmet az alkotmányos türelem fontosságára, valamint az Európai Unió megfelelő működése és a tagállamok érinthetetlen méltósága közötti egyensúly fenntartásának jelentőségére. Ennek kialakításában fontos szerep jut az alkotmányjogászoknak, akik „alkotmányjogi mérnökösködéssel” elősegíthetik a folyamat előrehaladását. Fontos figyelembe venni, hogy párhuzamos igazságok léteznek az identitás kérdésében, de a nap folyamán elhangzott előadásokat végigvezetve arra a következtetésre jutott, hogy az Alaptörvény élő kerete a magyar alkotmányos fejlődésnek, melyben az Alkotmánybíróság mellett a népszuverenitás elvének megfelelően a többségi demokrácia szabályainak is érvényesülniük kell.

A konferencia második napjának előadásai az Országgyűlés Felsőházi Termében hangzottak el. A délelőtti szekció levezetője Kövér László, a házelnök volt, aki nyitóbeszédében az Alaptörvény eddigi négy évének felidézése mellett a tagállamok alkotmányos és az Európai Unió közösségi identitása közötti megfelelő egyensúly fenntárásának fontosságára is kitért. A konferencia témájára utalva rámutatott, a párbeszéd hozzájárul az identitás megőrzéséhez, annak fejlődéséhez.

A szónoki emelvényen Szájer József, az EP néppárti frakciójának alelnöke. Záróbeszédében utalt az Alaptörvény körüli viták európai színtéren történt megjelenésére is (Fotó: Véssey Endre, Igazságügyi Minisztérium)

Orbán Viktor miniszterelnök felelevenítette az eddigi magyar alkotmányok történetét, majd Deák Ferencet idézve kitért az alkotmányos rendszer alapjaira. Az Alaptörvény újdonságnak számító elemei után***** az alkotmányos identitás fogalmának magyar vonatkozásait taglalta, különös tekintettel az Alaptörvény nemzetfogalmára. Végül számba vette a magyar alkotmányos identitás bizonyos elemeit vitaindító szándékkal: nyelv és kultúra védelme, munkaalapú társadalom és a történelmi dimenzió.

Maurizio Gasparri, az olasz szenátus alelnöke előadásában felidézte a különböző, jelenleg is akkut konfliktusokat, kitérve a globalizáció kérdésére, majd Puskin és Dosztojevszkij szavait idézve az oligarchizmus veszélyeire figyelmeztetett. Szolzsenyicinre utalva felhívta a figyelmet az identitás elvesztésének kockázatára. A nyugati ideák válságát több szerző gondolataival mutatta be, kiemelve a nemzetek nyitottságának fontosságát. Álláspontja szerint a gazdasági válság is megmutatta az identitás megőrzésének fontosságát.

A délelőtti szekció utolsó előadója Rupert Scholz, a Ludwig-Maximilians-Universität München professor emeritusa volt. Előadásában kiemelte a technika fejlődésének szerepét globalizáció erősödősében, hiszen egy nemzeti szintű változást másnapra már az egész világ megismerhet. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár az európai integráció egyre erősebb, ha megkérdezünk egy európai polgárt nemzetiségéről, nem azt fogja mondani, hogy európai, hanem azt, hogy melyik nemzethez tartozik.

A második nap délutáni szekciójának levezetője Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke volt, aki először Günter Kringsnek, a német Szövetségi Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának adott szót. Az előadásban elhangzott, hogy az Európai Unió és a tagállamok nemzeti identitása közötti kapcsolatban a német gyakorlat tekintetében eddig mit állapított meg a Német Szövetségi Alkotmánybíróság. A német Grundgesetz vonatkozó részeinek elemzésével mutatta be a kapcsolódási pontokat más alkotmányokkal és jogvédelmi szintekkel, különös tekintettel az Európai Unióval való kapcsolatra. Ezután az alkotmány identitását elemezte, figyelembe véve ennek európai vonatkozásait.

Michel Herbillon, a Francia Nemzetgyűlés képviselője előadásában kitért arra, hogy az európai építkezés számos problémát vet fel, ezek közül az egyik az identitás kérdése. Felhívta a figyelmet arra, hogy Franciaország 1945 óta védelmezi az európai építkezés ideológiáját, és az Európai Uniónak a nemzetközi kapcsolatok egyik szereplőjének kell lennie. Ezután kitért a nemzeti identitás szerepére az Európai Unióban, példaként felhívva a francia laicitás elvét. Ez után a magyar Alaptörvény szimbolikáját vizsgálta, valamint annak nemzetközi fogadtatását. Végül a magyar identitás francia szempont szerinti értelmezését mutatta be.

Jean-Dominique Giuliani, a Robert Schuman Alapítvány elnöke előadásában kifejtette, hogy az Európai Unió és az Európa Tanács szerveinek joggyakorlata kiterjedt, széleskörű és sokrétű védelmet biztosít az egyéni és kollektív jogoknak. Az egység a sokféleségben fogalmából kiindulva megállapítható, hogy ez a védelem egy újszerű jogi környezetben valósul meg, ahol a tagállamok megtartják a hatáskörüket arra, hogy ezeket az elveket a történelmi és alkotmányos hagyományaiknak megfelelően tartsák tiszteletben.

Pierre Delvolvé, az Université Panthéon-Assas, Paris II. professor emeritusa hangsúlyozta, a nemzeti alkotmányok elfogadása során autonómiája van az új dokumentumnak, tekintettel a nemzeti identitásra. Kitért arra is, hogy a nemzeti alkotmányoknak tiszteletben kell tartaniuk az európai normákat. Kiemelte annak az egyensúlynak a jelentőségét, amit meg kell találni az alkotmányos identitás és azon kihívások között, amelyek az uniós jogból és az Emberi Jogok Európai Egyezményéből fakadnak.

Kluwer International
Nemzetközi jogi e-könyvek

 

Egy kattintásra Öntől!

 

A második nap záró előadását Szájer József, az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke tartotta, aki az Alaptörvény keletkezési körülményeinek felidézése során kitért arra, hogy milyen szándékok vezérelték az új szöveg készítőit, majd arról is beszélt, hogy az Alaptörvény körüli viták európai színtéren is megjelentek.

A konferencia mindkét napján aktív párbeszéd folyt a magyar, a tagállami, az európai uniós, az európai és az Európán kívüli identitásról, mely számos szögből világított rá, hogy milyen szerteágazó ez a terület, hogy minden ország a saját nemzeti identitás-felfogásának tükrében értelmezi a kérdést, és ezek összevetése új perspektívát eredményezhet a további vizsgálatban. A magyar és az európai jogásztársadalom kiemelkedő alakjainak részvételével lefolytatott párbeszédek felhívták a figyelmet a kérdés aktualitására és jelentőségére. Ezek felfedezése során kiderült, hogy bár az egyes országok gyakorlata eltérő, az identitással kapcsolatos felfogásuk különböző, céljuk ugyanarra irányul: az alkotmányosság megőrzésére.

A szerző PhD-hallgató a Szegedi Tudományegyetemen

Lábjegyzetek:

* Varga Zs. András: Gondolatok Magyarország új alkotmányáról
 http://www.regnumportal.hu/regnum2/sites/default/files/varga_zs_andras-1.pdf (2015. május 5.), Szmodis Jenő: Az Alkotmány magja és annak védelme, Jogelméleti Szemle 2013/2. szám.
** Lisszaboni Szerződés 4. cikk (2) „Az Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a Szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is. Tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét. Így különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad.”
*** Lisszaboni Szerződés 2. cikk „Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.”
**** Az Athos-hegy kiemelkedő szerepe a görög alkotmányban is megjelenik, a 105. cikk szabályozza a terület különleges jogállását.
***** Például a történeti alkotmány vívmányainak fogalma vagy a közösségi szemlélet megjelenése az egyén középpontba állítása helyett.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 10.

Jogszabályfigyelő 2024 – 23. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy az elmúlt héten új Magyar Közlöny nem jelent meg, a Kúria Döntések Bírósági Határozatok legfrissebb számának a tartalmából válogattunk.

2024. június 7.

Önkormányzati választások 2024 – új időpont, új szabályok

Az idei év rendhagyó az önkormányzati választások szempontjából, hiszen most kivételesen nem ősszel, hanem az európai parlamenti választásokkal egy napon, júniusban kerül sor a választásra, ráadásul a 2019-eshez képest jelentősen módosultak a szabályok is, különösen a fővárosi közgyűlés vonatkozásában.

2024. június 6.

EP választás 2024: ki, hol és mire szavazhat?

Vasárnap az önkormányzati választásokkal egy időben került sor az európai parlamenti választásra is. Cikkünkben bemutatjuk, kik, hol és mire is szavazhatnak az EP választáson.