Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kényszergyógykezelés az egyéb törvényi feltételek megléte esetén sem rendelhető el, ha a kóros elmeállapota miatt nem büntethető terhelt a garázdaság bűntettét dolog elleni erőszakkal követi el – a Kúria eseti döntése.
Az I. r. és az elmebetegségben szenvedő II. r. terhelt egy presszóban italoztak. Bár már mindketten ittasak voltak, de a sértett, a presszó üzemeltetője még kiszolgálta őket, ám jelezte nekik, hogy záróra van. Az I. r. terhelt nagyon lassan itta az italát, ezért a sértett figyelmeztette, hogy hamarosan el kell hagynia a presszót, erre az I. r. terhelt kiabálni kezdett, felhúzta a pólóját, aminek hatására láthatóvá vált az övébe rejtett kés. Ennek hatására a sértett a terheltet kiküldte, a presszó ajtaját pedig kulcsra zárta. Kis idő múlva a terheltek együttesen kezdtek kopogni, sört kérve, a sértett hiába adott nekik egyet-egyet, hamarosan újra visszatértek, a II. r. terhelt késsel kocogtatta a presszó ajtajának üvegét, és rugdosta az ajtót, az I. r. terhelt pedig betörte a presszó ablakának külső üvegét. Ekkor értesítette a sértett a rendőrséget.
A járásbíróság eljárása
Mivel a II. r. terhelt megállapíthatóan hosszú ideje tudathasadásos elmezavarban szenvedett (ami súlyos gondolkodászavarokkal, indulatvezérelt viselkedésmódokkal, rendkívül alacsony konfliktustűrő készséggel járt), a bíróság szerint emiatt teljes mértékben képtelen volt a terhére rótt cselekmény következményeinek a felismerésére, és a felismerésnek megfelelő magatartás kialakítására, ezért a bíróság jogerőre emelkedett ítéletével a garázdaság bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Ugyanakkor, mivel alaposan feltételezhető, hogy elmebetegsége folytán a jövőben is megvalósíthatja valamely testi épséget sértő vagy életellenes bűncselekmény törvényi tényállását, ezért 5 évig tartó kényszergyógykezelést rendelt el a bíróság vele szemben.
Nincs kényszergyógykezelés, ha csak az ablak törik
A felülvizsgálati indítvány tartalma
A megyei főügyészség szerint az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazott kényszergyógykezelést a terhelttel szemben, mert a terhelt terhére rótt cselekmény nem értékelhető sem személy elleni erőszakkal elkövetettnek, sem közveszélyt okozónak, pusztán dolog elleni erőszaknak, így a kényszergyógykezelés alkalmazásának törvényi feltételei nem állnak fenn [régi Btk. 74. § (1) bekezdés]. Emiatt a kényszergyógykezelés elrendelésének mellőzését indítványozta.
A Kúria megállapításai
A régi Btk. szabályai szerint a kényszergyógykezelés elrendelésének négy konjunktív feltétel együttes megvalósulása esetén van helye, ha:
– a terhelt személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó cselekményt követ el, ugyanakkor
– a terhelt elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, de
– tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, és
– büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni vele szemben.
Mivel az irányadó tényállás szerint a II. r. terhelt a terhére rótt garázdaság bűntettének elkövetése során nem személy, hanem dolog elleni erőszakot alkalmazott, ezért a Kúria álláspontja szerint törvénysértő a vele szemben elrendelt kényszergyógykezelés, így a Kúria mellőzve annak kiszabását a megtámadott határozatot megváltoztatta.
Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. III. 1.474/2014.) a Kúriai Döntések 2015/5. számában 117. szám alatt jelent meg.
