Parlamenti módosítások az új Pp.-ben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Korábbi cikkünkben bemutattuk a Parlament elé benyújtott új Polgári perrendtartás törvényjavaslatának szövegét és beszámoltunk azokról a legfőbb pontokról, amikben az új Polgári perrendtartás újat fog hozni a jelenleg hatályos perrendtartással szemben. Mostani cikkünkben az elfogadás során megszavazott legfontosabb változásokat mutatjuk be.

Tegnap, november 23-án az Országgyűlés elfogadta az új Polgári perrendtartást és vele együtt a Törvényalkotási bizottságnak azon összegző módosító javaslatát, amely mintegy 129 oldalnyi szöveggel, összesen 330 ponton nyúl hozzá az eredetileg előterjesztett szöveghez. Bár a módosítások jelentős része nem hoz érdemi változást és pontosító jellegű, találhatunk benne azonban kiemelkedő változásokat is.

Felülvizsgálati értékhatár: 30 millió helyett 5 millió

A javaslat 408. §-ával [A felülvizsgálat kizártsága egyes vagyonjogi perekben] kapcsolatban több hivatásrend is jelezte egyet nem értését a felülvizsgálati értékhatárral. A benyújtott javaslat szövege szerint nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi perben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, illetve annak a 21. § (1)-(4) bekezdése alapján, továbbá a 21. § (5) bekezdésének az egyesített perekre történő megfelelő alkalmazásával megállapított értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg.  Az elfogadott szöveg szerint ez az értékhatár ötmillió forintra került leszállításra.

Ellenkérelem benyújtása: határidő változás!

A benyújtáskor rögzített határidőt, amely szerint a bíróság az alperes indokolt kérelmére az írásbeli ellenkérelem benyújtására előírt határidőt legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, a módosítás kivételes esetben negyvenöt napra emeli fel. Így az alapszabályt figyelembe véve, mely az alperes írásbeli ellenkérelmének előterjesztésére a keresetlevél kézbesítésétől számított negyvenöt napot ír elő, kivételes esetben az alperesnek már nem 60, hanem 90 nap állhat rendelkezésére. Fontos kiemelni, hogy a meghosszabbításra azonban csak kivételes esetben lesz lehetőség. A határidő hosszabbítását azzal indokolta a jogalkotó, hogy vannak olyan kivételes, összetett és bonyolult ügyek, amelyekben már a megfelelő képviselő kiválasztása, a felperesi és alperesi iratok áttanulmányozása, az ellenkérelem és esetleges viszontkereset, beszámítás elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé. Szintén határidő hosszabbítás figyelhető meg a fellebbezési ellenkérelem és a csatlakozó fellebbezés esetén. Az eredeti szabályok szerint a fellebbezési ellenkérelmet és a csatlakozó fellebbezést írásban, a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a másodfokú bíróságnál kell előterjeszteni. Tekintettel arra azonban, hogy vannak olyan kivételes, összetett és bonyolult ügyek, amelyekben hosszabb határidő lehet indokolt, a módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy az elnök a fellebbező fél ellenfelének indokolt kérelmére a fellebbezési ellenkérelem benyújtására előírt határidőt legfeljebb tizenöt nappal meg hosszabbíthassa.

 

Meg nem hamisítottság vélelme

A módosítás kiemeli, hogy az elektronikus okiratok esetében is fontos a megőrzés módja, és az, hogy a megőrzött elektronikus okiratok esetében milyen módon biztosítható, hogy az idő múlása ellenére az elektronikus okiratba foglalt adatok esetében is felállítható legyen a hamisítatlanság vélelme. Ennek érdekében szükséges meghatározni azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén az archivált elektronikus okirat aláírt vagy bélyegzővel ellátott adatai az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak tekintendők. A módosítás hatására ez nem egyetlen konkrét archiválási módot szabályozásával történne, hanem egy keretszabályt fogalmaznak meg. A részletes követelmények pedig majd kormányrendeleti szinten kerülnek meghatározásra, ugyanakkor a hamisítatlanság vélelméhez szükséges alapvető garanciális előírások rögzítésre kerülnek. Az elektronikus okirat esetén az aláírt vagy bélyegzővel ellátott adatokat az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni a tárolást végző szolgáltató igazolása alapján, ha a szolgáltató a tárolásra átvételkor meggyőződött az elektronikus dokumentum hitelesítésének érvényességéről, a tárolást megfelelő minősített archiválási szolgáltatás vagy elektronikus dokumentumtárolás központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás keretében végzi, és majd a Kormány rendeletében meghatározottak szerint igazolja az elektronikus okirat hitelességét.

A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének korlátai

A módosítás kiemeli, hogy a felülbírálati jogkör gyakorlásának korlátját jelenti a fellebbezés indokolásában kötelezően feltüntetendő minden részelem, így a hivatkozott jogszabálysértés, a gyakorolni kért felülbírálati jogkör is, nem csak az, hogy a fellebbező mennyiben és milyen módon kéri az ítélet megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését. A módosítás egyértelművé teszi azt is, hogy a másodfokú bíróságnak milyen esetben van lehetősége arra, hogy az elsőfokú bíróságétól eltérő anyagi jogi álláspontját olyan részletkérdésekben is érvényesíthesse, melyek nem képezték a fellebbezés (csatlakozó fellebbezés) tárgyát, vagyis amely jogkérdésben a felek nem támadták az elsőfokú ítéletet. Erre akkor van lehetősége a másodfoknak, ha anyagi pervezetési hibát észlel, azaz ha a saját anyagi jogi álláspontja más tartalmú anyagi pervezetést kívánt volna meg. Nincs azonban lehetőség arra, hogy olyan, a felek által nem vitatott jogkérdéseket is felülbírálat körébe vonjon a másodfok, melyek vonatkozásban nem állapítható meg, hogy az anyagi pervezetés hiányos vagy helytelen volt. E szabály alapján a másodfokú bíróság ugyanolyan korrekciós eszközökkel rendelkezik a jogvita körvonalainak tisztázása körében, mint az elsőfok. Természetesen a másodfokú bíróságnak hivatalból csak figyelemfelhívásra van lehetősége, ahhoz, hogy a felülbírálat ténylegesen ki is terjedjen az adott kérdésre, a felek kérelme szükséges. Ebben az esetben a fellebbezés megváltoztatható.

 

 

Bővül a társult perek köre

Az Alapvető Jogok Biztosa és a Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes módosító javaslatot terjesztett elő a társult per tárgyi hatályának a környezetterheléssel okozott

igények körére történő kiterjesztésére. Az összegző módosítóban ezt társadalmi fontosságára való tekintettel támogatták. Így az eddig szabályozott fogyasztói szerződésből eredő követelés érvényesítése és munkaügyi per mellett társult per indítható emberi tevékenységen vagy mulasztáson alapuló, előre nem látható környezetterhelés által közvetlenül okozott egészségkárosodásból fakadó igények vagy vagyoni kárigények érvényesítése esetén is.

Pontosodnak az üzemzavar, üzemszünet esetére megállapított szabályok

A törvényjavaslat szerint a határidőket órákban, napokban, munkanapokban, hónapokban, években lehet megállapítani. Ezek sajátosságaira figyelemmel pontosították, hogy az órákban, a napokban és munkanapokban megadott, illetve a hónapokban, években megadott határidő esetén hogyan kell figyelembe venni az üzemzavart, üzemszünetet a határidő számítása szempontjából. A benyújtott törvényjavaslat csupán arról rendelkezett, hogy a törvényi, illetve a bíróság által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át jogszabályban meghatározottak szerinti üzemzavar vagy üzemszünet állt fenn. Az elfogadott szöveg szerint a törvényi, illetve a bíróság által napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele az a nap – hónapokban és években megállapított határidő esetén az a lejárati nap –, amely során legalább négy órán át jogszabályban meghatározottak szerinti üzemzavar vagy üzemszünet állt fenn. Ha az órákban megállapított határidő jogszabályban meghatározott üzemzavar vagy üzemszünet fennállása alatt járna le, a határidő a következő munkanapon, a hivatali idő kezdetét követő első óra leteltével jár le.

Kijelölés esetén nem kell előzetes nyilatkozat

Az Országos Bírósági Hivatal javaslatára elhagyásra kerül a törvényjavaslatból az a rendelkezés, miszerint ha az illetékes bíróság kizárás miatt nem járhat el, a kijelölés kérdésében határozó bíróság a határozat meghozatala előtt beszerezheti a kijelölni tervezett bíróság bíráinak – a felmerült kizárási okkal összefüggő – nyilatkozatait. Ennek oka, hogy az előzetes nyilatkozat bekérése adott esetben az eljárás szükségtelen elhúzódáshoz is vezethet.

Felfüggesztés felülvizsgálati kérelem esetén

Az alkotmányjogi panasz mellett felülvizsgálati kérelem esetén is lehetősége lesz a bíróságnak az eljárás felfüggesztésére. Az új szabály alapján, ha a bíróság közbenső ítéletet hozott és a fél a közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, a bíróság a felek közös kérelme esetén a per tárgyalását a követelés összegére vagy mennyiségére vonatkozóan felfüggesztheti. Ennek lehetővé tétele a módosításhoz fűzött indokolás szerint azért indokolt, mert a felülvizsgálat eredménye adott esetben befolyásolhatja az eljárás további lefolytatásának szükségességét. Az eljárás felfüggesztése ugyanakkor sértheti is az ellenérdekű félnek az eljárás észszerű időben történő befejeződéséhez fűződő jogos érdekét, ezért a rendelkezés a felek konszenzusát követeli meg ebben az esetben ahhoz, hogy az eljáró bíróság az eljárás felfüggesztése kérdésében dönthessen.

Ügyvédjelölt és a jogi előadó a járásbíróság előtt

Kikerült a kötelező jogi képviselet esetén eljárni jogosult személyek köréből a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyek vonatkozásában az ügyvédjelölt és a jogi előadó. Ennek indoka, hogy ha a törvény a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben kötelező jogi képviseletet ír elő, akkor ugyanazoknak a feltételeknek kell érvényesülnie ebben az eljárásban is, mint más kötelező jogi képviseletet igénylő ügyekben. Ezzel összefüggésben változik a jogi képviselővel történő eljárás választása és áttérés a jogi képviselő nélküli eljárásra címet viselő 244. §. Amennyiben ugyanis a fél a jogi képviselővel történő eljárást választotta, a perben jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédjelöltet és a jogi előadót is. Kötelező jogi képviselet hiányában tehát a járásbíróság előtti eljárásban jogi képviselőként az ügyvédjelölt, illetve a jogi elő adó is eljárhat.

---