Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A rendőri intézkedés elleni panaszt elutasító határozattal szemben előterjesztett kereset alapján indult közigazgatási perben a felperes elhalálozása esetén hozzátartozója jogosult a perbe jogutódként belépni, ezért az eljárás félbeszakadásának van helye – a Kúria eseti döntése.
Releváns jogszabályhely: a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 119. § (1) bekezdés
Ami a tényállást illeti, a felperesnél a rendőrség rémhírterjesztés bűntettének gyanúja miatt tartott házkutatást, mely során vagyont érintő kényszerintézkedésre, kutatásra, számítástechnikai eszközök lefoglalására, majd a felperes gyanúsítottként történő kihallgatása céljából történő előállítására került sor. Hat nappal később a rendőrség a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A felperes a rendőri intézkedéssel szemben előterjesztett panaszában vitatta az előállítás jogalapját és a rendőri intézkedés arányosságát, továbbá sérelmezte a számítástechnikai eszközei jelszavának megszerzését és a hazaszállítás elmaradása miatt a segítségnyújtási kötelezettség elmulasztását. Az elsőfokú határozattal szemben előterjesztett fellebbezés folytán eljárt alperes a panaszt elutasító elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az elsőfokú eljárás
A törvényszék elutasította a felperes keresetét. Az előállítás jogalapjával összefüggésben arra a következtetésre jutott, hogy a nyomozást ismeretlen személlyel szemben rendelték el, vagyis a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szerinti egyszerű gyanú fennállásáról volt szó, így a felperest – figyelemmel a nyomozástechnikai és krimináltaktikai szempontokra – a nyomozóhatóság előállíthatta. A bíróság szerint a határozat az előállítás indokait részletesen tartalmazta, azt a cselekmény felderítéséhez fűződő bűnüldözési érdek, a tárgyi bizonyítékok felkutatása, rögzítése, valamint a felperessel szemben felmerült gyanú közlésének eljárásjogi igénye megfelelően alátámasztotta. Hangsúlyozta, hogy az előállítás során tett intézkedésekkel az arányosság sem sérült, mert arra megfelelő időben került sor és a lehető legrövidebb ideig tartott, a felperes pedig nem igazolta a nyilvánvalóan aránytalan hátrány bekövetkezését.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperes 2022. szeptember 21-én felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, majd a jogi képviselője 2023. január 10-én bejelentette, hogy a felperes és hogy a felperes házastársa a törvényes örököse, aki egyben a lehetséges jogutódjának minősül, erre tekintettel az eljárás félbeszakadásának megállapítását indítványozta.
A Kúria megállapításai
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény értelmében az eljárás félbeszakad, ha valamelyik fél meghal vagy megszűnik, a jogutód perbelépéséig vagy perbevonásáig, kivéve, ha a jogviszony természete miatt a jogutódlás kizárt. A Kúria vizsgálódása arra irányult, hogy a jogviszony természete folytán lehetőség van-e arra, hogy az elhunyt felperes örököse a felperesi igény érvényesítése céljából a perbe belépjen, vagy a felülvizsgálati eljárást meg kell szüntetni.
A perbeli jogviszony alapja a rendőri intézkedés elleni panaszt elutasító döntéssel szembeni közigazgatási perben érvényesített kereset, amelyben a felperes az előállítást és az ezt megelőzően a lakóhelyén végzett intézkedéseket sérelmezte, azok jogalapját és az intézkedés arányosságát egyaránt vitatva. A rendőri intézkedéssel szemben panasz valamilyen alapjogi sérelem állításával terjeszthető elő. A felperes által előterjesztett panaszban megjelölt sérelmek érintették az emberi méltósághoz való jog, mint anyajoghoz kapcsolódóan az Emberi Jogok Európai Egyezményében deklarált a szabadsághoz és biztonsághoz és a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. Az Alaptörvény értelmében senkit nem lehet a szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból, és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. A szabadság korlátozására kizárólag törvényben szabályozott feltételek fennállta esetén, az arányossági teszt elvégzése mellett és valamely alkotmányos cél megvalósítása érdekében kerülhet sor. A személyi szabadságtól való jogtalan megfosztás következménye pedig az állam kártalanítási kötelezettsége. A felperes keresetben érvényesített igénye tehát közvetlen összefüggésben áll az alapjogi jogsérelmekkel, amelyek természetükből fakadóan személyhez kapcsolódnak.
A Ptk. szerint a személyiségi jog iránti igény fő szabályként csak személyesen érvényesíthető. A személyiségi jogsértés megállapítása önmagában sérelemdíj megfizetését eredményezi. A bírói gyakorlat a kegyeleti jogra hivatkozással ugyanakkor a sérelemdíj örökös általi érvényesítését és ennek érdekében a perbeli jogutódlást lehetővé teszi. A hozzátartozó az elhunyt életében elszenvedett és általa már perben is érvényesített –, de el nem bírált – jogsértések miatt jogutódként is felléphet a halott emlékének megóvása érdekében. Jogi értelemben a halállal az ember személyisége (jogképessége) megszűnik, de a halál ténye nem szünteti meg azokat az anyagi és erkölcsi értékeket és azok társadalmi hatásait, melyeket az emberi élet létrehozott, és a környezetében kiváltott. A halott emlékének sértetlen fennmaradását védi a kegyeleti jog, melyet e jog jogosultjai gyakorolhatnak.
Egy korábbi ügyben a Kúria a rendőri intézkedés következtében elhunyt személy helyébe lépő hozzátartozó panasz benyújtására vonatkozó jogosultságát állapította meg a kegyeleti jog részeként. Kimondta, hogy a kegyeleti jog a meghalt ember méltóságának visszamenőleges megsértését tiltja. A kegyeleti jog nem tartozik az általános személyiségi jog hatálya alá, ez utóbbi ugyanis az élő személy védelmét hivatott ellátni. Ezzel szemben a kegyeleti jog az emberi méltósághoz való jog részeként érvényesül, az emberi méltósághoz való jog részleges továbbélését jelenti a halál bekövetkezte után. A kegyeleti jog részben az emberi méltóság egykori meglétéhez kapcsolódó védelmi igényt foglal magában, amely az elhunyt személyt az emberi nemhez való tartozás alapján illeti meg. A kegyeleti jog – mint az emberi méltósághoz való jognak a halál után is fennmaradó eleme – az elhunyt személy élete során megszerzett erkölcsi, személyes és társadalmi megítélésének védelmét biztosítja.
A néhai felperes kereset szerinti igénye az életében elszenvedett és jelen perben érvényesített alapjogi jogsértés megállapítására irányult, így a Kúria azt állapította meg, hogy a jogutódlást a perbeli jogviszony természete nem zárja ki, ezért az eljárás félbeszakadásáról döntött.
Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.II.37.730/2022/10.) a Kúriai Döntések 2023/6. számában 169. szám alatt jelent meg.
