Pertaktika vagy rosszhiszeműség?

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2018. június 8.
Rovat:

Ha a fél a bizonyítási indítványát a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjesztette elő, a bíróság a bizonyítás elrendelését mellőzni köteles – a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illetiaz alperesi tulajdonában álló ingatlan gondnoki lakását a felperes bérelte. Még a bérleti jogviszony kezdete előtt a felek szóban a lakás közös felújításában állapodtak meg, úgy, hogy az átlagos színvonalú munkáktól eltérő minőségű kivitelezés értékkülönbözetét a felperes finanszírozza. 

A felperes a ingatlant egy toldalékrésszel bővítette, amely a lakás hasznos alapterületét 20 négyzetméterrel növelte, és emiatt 4 ablakot és egy erkélyajtót vásárolt és építtetett be. Az eredetileg határozatlan időre kötött bérleti szerződést az alperes felmondta. A felperes kiköltözéskor összesen 62 756 forint lakáshasználati és közüzemi díjat nem fizetett meg, ugyanakkor felszólította az alperest az általa elvégzett munkálatok ellenértékeként 5 675 617 forint megfizetésére. 

Leszállított keresetében a felperes 4 800 000 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest jogalap nélküli gazdagodás címén, az általa elvégzett értéknövelő beruházásokra hivatkozva. Az alperes a kereset elutasítását kérte, viszontkeresetében pedig a hátralék megfizetését. 

 

Az első- és másodfokú eljárás 

Az elsőfokú bíróság az alperest a leszállított kereset szerint marasztalta, a viszontkeresetnek részben helyt adott. Mivel a beruházások még a bérleti jogviszony kezdete előttiek, ezért vonatkoznak rá a jogalap nélküli gazdagodás szabályai [Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni – régi Ptk. 361. § (1) bekezdés]. jogeset Kúriáig eljutott problémáját az okozta, hogy a bíróság nem vette figyelembe és mellőzte az alperesi magánszakvéleményt, mivel annak azt az alperes hivatkozása szerint “pertaktikai okokból” csak a kirendelt szakértő tárgyalásról történt távozása után csatolta. 

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Egyetértett a magánszakvélemény elsőfok általi mellőzésével. Kiemelte, hogy a régi Pp. rendelkezése alapján a bíróság a bizonyítás elrendelését mellőzni köteles, ha a bizonyítási indítványt a fél neki felróható okból elkésetten, vagy egyébként a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjeszti elő. A másodfok meglátása szerint a magánszakvéleményaz alperes a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjesztette előNem adott elfogadható magyarázatot arra, miért nem élt a kirendelt és a magánszakértői vélemény ütköztetésének lehetőségével, amelytől ezáltal saját magát zárta elA másodfok okirati bizonyítékként sem tartotta figyelembe vehetőnek a magánszakvéleményt, mert az a fél szakmai tartalmú előadásának minősül, amely önmagában bizonyításra nem alkalmas. 

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma 

Az alperes az ítélet hatályon kívül helyezése, és az eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. 

  [htmlbox pp_eljarasjog]

 

A Kúrai megállapításai 

A Kúria nem találta jogszabálysértőnek a jogerős ítéletet. Úgy ítélte meg, hogy az eljárt bíróságok a régi Pp. rendelkezésének [3. § (4) bekezdés] megfelelően mellőzték az alperes által csatolt magánszakértői vélemény befogadását, értékelését és a kirendelt szakértő véleményével való ütköztetését. A régi Pp. a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon előterjesztett bizonyítási indítvány tekintetében egyértelmű eljárásjogi parancsként írja elő annak kötelező mellőzését. Erre tekintettel a rosszhiszemű pervitel mint feltétel bekövetkezése után a bíróságnak nincs mérlegelési joga a felajánlott bizonyítást illetően, azt mellőznie kell. Ezért nincs jelentősége annak sem, hogy ezt követően a per tárgyalása folytatódott-e.

A régi Pp. értelmében a fél köteles a tényállításait, nyilatkozatait, bizonyítékait – a per állása szerint – a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelő időben előadni és előterjeszteni [141. § (2) és (6) bekezdés]. A Kúria meglátása szerint az alperes jogi képviselőjének az a magatartása, hogy a 2014. november 4-én kelt és ekkortól rendelkezésére álló magánszakértői véleményt sem a 2014. november 21-i, sem a 2015. január 13-i tárgyaláson nem csatolta, arra nem is hivatkozott, azt csupán a kirendelt szakértőnek ez utóbbi tárgyalásról történt távozását követően terjesztette elő, semmiképpen nem egyeztethető össze a “per állása szerint”, és a “megfelelő időben” történő előterjesztés kötelezettségével, különösen amiatt, hogy a kirendelt szakértő mindkét tárgyaláson jelen volt, idézésére, személyes meghallgatására kifejezetten az alperesnek a szakvéleményre tett észrevételében előterjesztett indítványára került sor. Mindezek miatt az alperes pertaktikai okra hivatkozását nem fogadta el a KúriaRámutatott arra is, hogy következetes a bírói gyakorlat abban, hogy jogszabálysértés nélkül mellőzi a bíróság a bizonyítási indítvány folytán a további bizonyítás elrendelését, ha a fél azt a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjesztette elő. 

Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. 

 

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. V. 21.982/2016.Kúriai Döntések 2018/5. számában 145. szám alatt jelent meg.  


Kapcsolódó cikkek:


A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész
2018. augusztus 14.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

A fellebbezést követően sorra kerülő másodfokú eljárásnál továbbra is alapszabály, miszerint a fellebbezési eljárás nem ismételt elbírálást, hanem felülbírálatot jelent. Az új Be.-re is jellemző, hogy abban mind a reformatórius, mind a kasszatórius jogkör gyakorlása megtalálható. Így a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet vagy helyben hagyja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Utóbbi esetben az eljárást megszünteti, vagy az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét
2018. augusztus 13.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét

Alábbi cikkünkben, mivel az előző héten megjelent egyetlen Magyar Közlönyben (2018/125. szám) szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a döntvények és a hivatalos tájékoztatók közül válogattunk.

AB: Szabályozandó a fogvatartottak közgyógyellátása
2018. augusztus 7.

Az Alkotmánybíróság szerint mulasztott az Országgyűlés a büntetés-végrehajtási intézetben kérelmezhető közgyógyellátás terén a szükséges igazolás kiállítására jogosult orvos személyének vonatkozásában.