Rendkívüli lemondás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közalkalmazotti jogviszony azonnali hatállyal megszüntethető a közalkalmazott rendkívüli lemondásával, ha ezt a másik fél valamely kirívóan súlyos magatartása megalapozza. A rendkívüli lemondás azonban alapos indokoláshoz és szigorú törvényi határidőkhöz kötött.


A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) önálló jogintézményként tárgyalja a közalkalmazott, illetve a munkáltató által gyakorolható szankciós jellegű, azonnali hatályú, indokoláshoz kötött jogviszony-megszüntetést. Azonban a két jogintézmény – a rendkívüli lemondás és a rendkívüli felmentés – gyakorlásának feltételei azonosak, és azok tartalmilag megegyeznek a versenyszférában ismert szankciós jellegű azonnali hatályú felmondás feltételeivel [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. §].

A rendkívüli lemondás lehetséges indoka

A rendkívüli lemondást a közalkalmazott minden esetben indokolni köteles. A lehetséges indokok tekintetében a Kjt. két esetkört határoz meg. Az elsőben a jogviszony megszüntetésére azért kerül sor, mert a másik fél

a) a közalkalmazotti jogviszonyból származó

b) lényeges kötelezettségét,

c) szándékosan vagy súlyos gondatlansággal,

d) jelentős mértékben megszegi.

A megszüntetés indoka ilyen esetben tehát kifejezetten közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettség megszegése, következésképp ez az indok a jogviszonyon kívüli magatartások esetében nem alkalmazható. A megszegett kötelezettségnek lényegesnek kell lennie; a közalkalmazotti jogviszonyból a feleket terhelő lényeges kötelezettségeket különösen a munkajogi alapelvek, a kinevezésből eredő és a törvényben meghatározott egyéb alapvető kötelezettségek (Mt. 51–52. §) határozzák meg. Nem minősül például lényeges kötelezettségnek az, ha a munkáltató a rendkívüli munkaidőt a belső szabályzatától eltérően nem írásban, hanem szóban rendeli el.

A rendkívüli lemondás egyik esete akkor áll be, ha a másik fél egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi

A kötelezettségszegésnek jelentősnek is kell lennie. A csekély mértékű kötelezettségszegés rendkívüli lemondás alapjául nem szolgálhat. A legtipikusabb, rendkívüli lemondásra okot adó magatartás az illetmény kifizetésének elmulasztása, vagy többszöri, jelentős késedelme. Ugyanígy a munkáltató fő kötelezettségei közé tartozik, hogy a közalkalmazottat munkával ellássa, és a munkavégzés feltételeit megfelelően biztosítsa. Ha ennek huzamosabb ideig nem tesz eleget, a közalkalmazott jogszerűen él rendkívüli lemondással. Ugyanakkor nem áll meg a rendkívüli lemondás, ha a munkáltató csupán rövid ideig (pl. néhány napig) mulasztja el e kötelezettségét. A közalkalmazott rendkívüli lemondását megalapozhatja az is, ha a munkáltató jogellenesen, egyoldalúan módosítja kinevezését, vagy a tartalmában egyoldalú kinevezés-módosításról szóló, és heteken át fenntartott döntés alapján foglalkoztatja a közalkalmazottat.

A közalkalmazottaknak azonban figyelemmel kell lennie arra, hogy önmagában sem a közalkalmazotti jogviszony módosítására, sem pedig a közös megegyezéssel történő megszüntetésére tett munkáltatói ajánlat nem tekinthető olyan indoknak, amely a rendkívüli lemondást megalapozná. E munkáltatói ajánlattételek nem teremtenek a közalkalmazott számára kényszerhelyzetet, mivel azok elfogadása nem kötelező. A munkaköri leírás megváltoztatása sem ad alapot önmagában a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondással történő megszüntetésére. Ha azonban ez a kinevezés módosítását is eredményezi, annak ténybeli alapjai folytán vizsgálni kell, hogy a jogellenes módosítás, mint a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettség szándékos megszegése megfelel-e a törvényben megjelölt feltételeknek.

A rendkívüli lemondás második esete akkor áll be, ha a másik fél egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A másik fél magatartása ilyenkor nem a jogviszonyából eredő kötelezettségszegés, és még csak nem is feltétlenül áll összefüggésben a közalkalmazotti jogviszonnyal sem, lehet attól teljesen független magatartás is, de abból elfogadhatóan arra lehet következtetni, hogy a jogviszony fenntartására nincs lehetősége a másik félnek.

A rendkívüli lemondásra vonatkozó határidők

A rendkívüli lemondás jogának gyakorlására jogvesztő határidők állnak rendelkezésre. A közalkalmazottnak tizenöt napos szubjektív határideje van arra, hogy döntsön, akar-e élni a jogviszony megszüntetésének e módjával. A szubjektív határidő akkor kezdődik, amikor a közalkalmazott hivatalosan tudomást szerez mindazon tényekről és körülményekről, amelyek ismeretében megalapozottan dönthet arról, akar-e élni a rendkívüli lemondással. A hallomásból, pletykából történő értesülés, vagy épp a gyanú nem minősül tudomásszerzésnek.

A jog gyakorlását a fenti szubjektív határidő mellett objektív határidő is korlátozza. Ez utóbbi egy év, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévülése. Az objektív határidő nem hosszabbítható meg, annak eltelte után rendkívüli lemondással már nem lehet élni, még akkor sem, ha a szubjektív határidő egyébként nem telt el.

Folytatólagosan tanúsított magatartás esetén a szubjektív és az objektív határidő is akkor kezdődik, amikor a magatartás véget ér. Így például, az illetmény késedelmes kifizetésére alapított rendkívüli lemondás esetén a határidők az illetmény kifizetésétől számítódnak.

[htmlbox kjt_kommentar]

A rendkívüli lemondás jogkövetkezményei

A közalkalmazott rendkívüli lemondása esetén a jogviszony megszűnésének időpontját a közalkalmazottra irányadó felmentési idő figyelembevételével kell meghatározni [Kjt. 29. § (3) bekezdés].

A közalkalmazott rendkívüli lemondása esetén a munkáltató köteles kifizetni részére

a) a felmentés esetén rá irányadó felmentési időre járó díjat, és

b) a végkielégítés összegét, ha a jogviszony időtartama alapján arra a közalkalmazott jogosult lenne.

A rendkívüli lemondás jogkövetkezményeinek alkalmazása érdekében a közalkalmazott a nyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül keresetet nyújthat be az illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz.


Kapcsolódó cikkek

2021. október 19.

Alkalmassági követelmények a közbeszerzési eljárásban – 5. rész

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Dezső Attila szerkesztésében megjelenő Nagykommentár a közbeszerzési törvényhez című könyv a korábbi kommentár jelentősen átdolgozott és kibővített változata. A könyv célja, hogy részletesen és teljeskörűen feldolgozza a közbeszerzési törvény szabályozását és fogalomrendszerét a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok közötti összefüggésekre is kitérve, valamint kimerítő jelleggel bemutassa az elmúlt időszak joggyakorlatát, nagy hangsúlyt fektetve nemcsak a hazai döntőbizottsági és bírósági, hanem az uniós jogalkalmazói gyakorlatra is.

2021. október 18.

Jogszabályfigyelő 2021 – 41. hét

E heti összeállításunkban a veszélyhelyzetben alkalmazandó eskütételi szabályokról, a védettségi igazolványok kölcsönös elfogadásával kapcsolatos módosításról, valamint a határon átnyúló átalakulásról, egyesülésről, szétválásról szóló törvényjavaslatról olvashatnak.

2021. október 15.

Koronavírussal kapcsolatos ügyek az AB előtt

Az elmúlt időszakban nagy számban fordultak az indítványozók az Alkotmánybírósághoz a védettségi igazolványhoz fűződő jogosultságokkal, a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel, valamint az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban, jellemzően indítványminta alapján, azonos szöveggel benyújtott alkotmányjogi panasz indítványokkal.