Beszámoló az új büntetőeljárási törvényről tartott konferenciáról – 1. rész

Szerző: Kiss Anna
Dátum: 2018. május 23.
Rovat:

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében tartottak konferenciát az új büntetőeljárási törvény hatálybalépése előtti legfontosabb jogalkalmazói kérdésekről. A rendezvény első részében az új kódex szükségessége és a szemléletváltás, az alapvető rendelkezések elméleti kibontása és az előkészítő ülés jelentősége volt terítéken olyan előadók ismertetésben, mint Polt Péter, Erdei Árpád és Belovics Ervin.


A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának II. János Pál pápáról elnevezett díszterme adott otthont annak a konferenciának, mely az új büntetőeljárási törvény (Be.) hatálybalépése előtti legfontosabb jogalkalmazói kérdésekre kereste a választ. Az összejövetelt az egyetem Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszéke szervezte. A rendezvény levezető elnöke Belovics Ervin és Békés Ádám volt. A konferencián hét előadás hangzott el, valamennyi az új Be. kiemelt gyakorlati kérdéseit érintette.

Szükségesség és szemléletváltás

Az első előadó, Polt Péter legfőbb ügyész, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanszékvezető egyetemi tanára az új Be. újításainak várható hatásairól beszélt. Szerinte az egyik legfontosabb feladat, hogy valamennyi jogalkalmazónak szembe kell néznie az anomáliákkal, majd szemléletet kell váltaniuk.

Az új Be. megalkotásakor a jogalkotó lappangó, de valós igényekből indult ki, és rendszerszintű beavatkozásokat hajtott végre a büntető igazságszolgáltatás területén.

Az első előadás három kérdéscsoport köré épült, úgy mint az új Be. megalkotásának szükségessége, szemléletváltás az eljárás egyes szereplőinél, valamint ki mit vár az új Be.-től.

Az első kérdés, amit az előadó körbe járt, vajon miért volt szükség az új Be. megalkotására, és egyáltalán, kellett-e új kódexet létrehozni? Mivel az eljárások elhúzódását meg kell oldani, ezért már évekkel ezelőtt felvetődött a hatékonyabb és gyorsabb büntetőeljárás igénye, ami sok esetben egyszerűsítést is jelent. Ennek megvalósítása nem történhetett novelláris módosítással, csak egy koherens és áttekinthetőbb új kódex megalkotásával.

Polt Péter kiemelte, hogy bár napjainkban a regisztrált bűncselekmények száma csökkent, az eljárások mégis hosszabbak lettek. A nyomozások ideje egyharmaddal, a bírósági eljárásoké pedig 10 százalékkal nőtt.

Ami a szemléletváltás illeti, a legfőbb ügyész szerint az nemcsak a jogalkalmazók, hanem a terhelt számára is szükséges. Kiemelte a beismerő vallomás szerepét, továbbá kitért az egyezség jogintézményére. Utóbbit tekintve összehasonlította a hazai jogintézményt az angolszász vádalkuval, és hangsúlyozta, hogy a két megoldás alapjaiban tér el egymástól. A magyar tekintetében ugyanis sem a tényállás, sem a minősítés nem lehet „alku” tárgya. A szemléletváltás nemcsak a terheltet, hanem a jogalkalmazókat is érinti természetesen. A bíróság és az ügyészség számára ez több mindent is jelent. Az előadás e részében Polt Péter a perkoncentrációról, az ülnökrendszer megváltozásáról és a jogorvoslatokról, utóbbin belül is a korlátozott felülvizsgálatról beszélt. Kitért a személyes szabadságot érintő kényszerintézkedésekre és az előkészítő eljárás szerepére is.

Polt Péter legfőbb ügyész szerint az egyik legfontosabb feladat, hogy valamennyi jogalkalmazónak szembe kell néznie az anomáliákkal, majd szemléletet kell váltaniuk (Képünk illusztráció)

Polt Péter előadásának utolsó harmadában az új kódex várható előnyeiről beszélt, és ismét kitért az eljárás hatékonyságára, gyorsítására, egyszerűsítésére.

Alapvető rendelkezések, elméleti fejtegetéssel

A konferencia második előadója Erdei Árpád volt, az ELTE ÁJK professor emeritusa. Előadása Az új büntetőeljárási törvény alapvető rendelkezései címet kapta. E témán belül az alapelvekről és az alapvető ellentmondásokról szólt. Bár a konferencia meghirdetett témája alapvetően a gyakorlati kérdésekre koncentrált, Erdei leginkább elméleti kérdéseket vetett fel. Az alapelvekről történeti összefüggések mentén beszélt, és kitért arra, miszerint a modern korok előtt sohasem alapelvek mentén hozták létre az eljárásokat, hanem leginkább célszerűségek alapján, és később, amikor az alapelvek már jelentőséget kaptak, akkor alakították ki a korábbi rendszerek alappilléreit, irányító eszméit. Az előadó szerint ez anakronizmus.

A jogtörténeti fejtegetések után Erdei rátért a modern büntetőeljárásokra, ahol nagy jelentőségük van az alapelveknek. Ezt az is mutatja, hogy könyvtárnyi szakirodalom szól erről a témáról.

Rátérve az új Be.-re, az előadó szerint a kódex nem felel meg az eddigi szokásoknak. Erdei itt hosszasan idézte a törvény indokolását, mely a szervezeti és egyes működési alapelvek hiányát magyarázza.

„A törvény (…) nem tartalmazza azokat az Alaptörvényben is rögzített szervezeti jellegű alapelveket, amelyek büntetőeljárás-specifikus vonásokkal nem rendelkeznek, különösen, ha ezek a büntetőügyben eljáró hatóságok jogállására vonatkozó törvényekben is fellelhetőek. A szervezeti elvek mellett azon működési alapelvek nevesítése sem szükségszerű, amelyeket szintén az Alaptörvény fektet le, ugyanakkor nem vonatkoznak általánosságban az egész büntetőeljárásra, vagy számos kivételt szükséges biztosítani. Ennek megfelelően a törvényben nem szerepel a hatalmi ágak elválasztásából eredő bírói függetlenség és a bírák kizárólag törvény alá vetettsége, a társas bíráskodás, az ítélkezésben való társadalmi részvétel, a törvény előtti egyenlőség, a büntetőeljárás törvényességének elve, a bíróság eljárásához való jog, a tárgyalás közvetlenségének, nyilvánosságának és szóbeliségének elve, a jogorvoslathoz való jog és a tájékoztatáshoz való jog. A jogalkalmazás biztos alapokra helyezése érdekében azonban mindenképp indokolt megjeleníteni a kizárólag a büntetőeljárásra vonatkozó, a kodifikációval kitűzött „eszményi” büntetőeljárás lényegét megragadó alapelveket. Így az alapvető rendelkezések közül nem hiányozhat a funkciómegosztás, a vádelv, az ártatlanság vélelme, ehhez kapcsolódóan a bizonyítási teher és az in dubio pro reo elve, a védelemhez való jog, a hivatalból való eljárás, a büntetőeljárás akadályai, a büntetőjogi felelősség önálló elbírálása, az alapvető jogok, különösen az emberi méltósághoz, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog védelme, továbbá az anyanyelv használatának biztosítása és ezzel összefüggésben a büntetőeljárás nyelve.”

[htmlbox be_jogszabalytukor]

Erdei hangsúlyozta, néhány alapelv kimaradását örömmel fogadta. Azt sem bánja, hogy a legalitás sem szerepel a jogszabályban. Ugyanakkor a törvényben szereplő alapelvek sokszor pontatlanok, ilyen például az ártatlanság vélelmének meghatározása. A 6. szakasz pedig nem tisztázza, hogy mi is a vád. A 7. §-t – A bizonyítás alapvetései című részt – salátaszakasznak tartja, és szerinte jobb lett volna, ha a benne lévő alapelveket külön paragrafusokban jelenítik meg.

7. § (1) A vád bizonyítására a vádló köteles.

(2) A terhelt nem kötelezhető az ártatlanságának bizonyítására.

(3) A büntetőeljárásban senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.

(4) A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.

(5) Abban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e el bűncselekményt, a bíróságot, az ügyészséget és a nyomozó hatóságot nem köti a polgári, a közigazgatási, a szabálysértési, a fegyelmi vagy más eljárásban hozott határozat, illetve az abban megállapított tényállás.

Az 1. paragrafusnál, az ártatlanság vélelmének meghatározásánál, miszerint „senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság jogerős ügydöntő határozata meg nem állapítja”, teljesen feleslegesen szerepel az „ügydöntő” szó, hiszen bűnösséget megállapítani nem ügydöntő határozattal nem is lehet.

Erdei szerint az új Be.-ben sok az egyezségre törekvés, ezért az anyagi igazság keresése háttérbe szorul.

A 6. §-t tekintve, Erdei szerint a jogalkotó nem tisztázta, hogy mi a vád.

6. § (1) A bíróság vád alapján ítélkezik.

(2) A bíróságnak a vádról döntenie kell, a vádon túl nem terjeszkedhet.

(3) A bíróság csak a megvádolt személy büntetőjogi felelősségéről dönthet és csak olyan cselekményt bírálhat el, amelyet a vád tartalmaz.

Erdei Árpád előadását azzal zárta, hogy az ellentmondásokat a gyakorlatnak kell feloldania.

Az előkészítő ülés jelentősége

A konferencia harmadik előadója Belovics Ervin, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese, a PPKE JÁK tanszékvezető egyetemi tanára, az előkészítő ülés jelentőségéről beszélt. Az előkészítő ülés nem keverendő össze az előkészítő eljárással. Utóbbi a büntetőeljárás nyomozást megelőző része, az előkészítő ülésre pedig a vádemelés után kerül sor. A tárgyalás előkészítése érdekében tartott olyan nyilvános ülésről van itt szó, ahol a vádlott és a védő a tárgyalást megelőzően kifejtheti a váddal kapcsolatos álláspontját, és közreműködhet a büntetőeljárás további menetének alakításában.

Az előkészítő ülésnek az eddigi tárgyalás előkészítésén túl több új funkciója született az új Be. által. Legfőbb rendeltetése, hogy a vádlott és a védő már a tárgyalás előtt kifejthesse a váddal kapcsolatos érdemi álláspontját, s így aktívan közreműködhessenek a büntetőeljárás alakításában.

A vádlott az előkészítő ülésen beismerheti a bűnösségét abban a bűncselekményben, amely miatt ellene vádat emeltek, és a beismeréssel érintett körben lemondhat a tárgyaláshoz való jogáról. Ha a bíróság a vádlottnak a bűnösség beismerésére vonatkozó nyilatkozatát elfogadja, akkor a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálja. Ha a vádlott nem ismeri be a bűnösségét a váddal egyezően, akkor az előkészítő ülésen előadhatja a védekezése alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait, valamint bizonyítás lefolytatását, illetve bizonyíték kirekesztését indítványozhatja. Fontos kiemelni, hogy beismerő nyilatkozatról és nem beismerő vallomásról van szó a törvény értelmében.

Az előkészítő ülés egyik új funkciója tehát a vádlotti beismerés eljárást alakító szerepe, mely nem azonos az egyezségkötés jogintézményével. Az előkészítő ülésen tett beismerésből ugyanis hiányzik az „alku”.

Az előadó kitért arra is, mire kell kiterjednie a beismerő vallomásnak, nemcsak a történeti tényállásra, hanem az anyagi jogi beismerésre is.

[htmlbox BDT]

Ha az elsőfokú bíróság ítélete a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadásán alapult, a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség megállapítására, a váddal egyező tényállásra, valamint a vádirati minősítéssel egyező minősítésre vonatkozó rendelkezéseit csak akkor változtathatja meg, ha a terhelt felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének van helye.

Az előkészítő ülésen a vádlott jelenléte kötelező, míg a tárgyaláson nem, ugyanis az utóbbin való jelenlét jogáról a terhelt lemondhat.

Az előkészítő ülés további jelentősége, hogy csökkenti a bíróság munkaterhét és az eljárás gyorsításához vezet.

A konferencia második felében Békés Ádám az egyezségről, Tóth Mihály az új Be. szerkezeti és szemléleti kérdéseiről, Bánáti János a védői jogok gyakorlásáról, Székely Ákos pedig a hatályon kívül helyezésről beszélt. Ezekről a témákról a konferencia-beszámoló második részében írunk részletesebben.

Kapcsolódó cikkek:


A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész
2018. szeptember 19.

A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a munkáltatók kártérítési felelősségének összegszerűségével kapcsolatos joggyakorlat elemzésére. Mai cikkükben az elmaradt jövedelemre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot ismertetjük.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét
2018. szeptember 17.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/136–139. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az Országgyűlés anyagai közül válogattunk.

Ki felel a rossz harmonizációért?
2018. szeptember 14.

Ki felel a rossz harmonizációért?

A magánélethez való jog sérelmét jelenti, ha az uniós jog nem megfelelő átültetéséből fakadóan a magyar jogszabály alapján elvonják a magyar munkavállaló rendes fizetett szabadságát, ezáltal csökkentik a rekreációra, a családi kapcsolatokra fordítható idejét. A jogsértés miatt azonban a magyar állam közvetlen kártérítési felelőssége erre vonatkozó nemzeti jogszabály hiányában nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző
2018. szeptember 11.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző

A Whisky Association kontra Michael Klotz-ügyben született uniós bírósági döntés egy olyan szokatlan helyzetre vonatkozik, amelyben a kérdéses megnevezés semmilyen hangzásbeli vagy vizuális hasonlóságot nem mutat az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, ám alkalmas lehet vitatható fogyasztói képzettársításra.