Segítség a munkáltatóknak és az álláskeresőknek: kihirdették a foglalkoztatást elősegítő törvényt


A jogalkotó a járványhelyzetre is tekintettel új, a foglalkoztatást elősegítő törvényt fogadott el, mely mind az álláskeresőknek, munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak kíván segítő kezet nyújtani.

Kihirdették a Magyar Közlönyben a már korábban elfogadott, a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvényt.

A törvény megalkotásának a célja részben a járványhelyzet miatt kialakult válsághelyzetben bekövetkezett munkanélküliség-növekedés, másfelől általánosságban a munkáltatók, a munkavállalók, és az álláskeresők támogatása, a munkaerőpiac igényeire való gyorsabb reagálás, a költségvetési és európai uniós források hatékonyabb felhasználása. A felügyelet tekintetében a cél az, hogy a különböző, foglalkoztatásra vonatkozó kötelezettségek megtartását ellenőrizzék, szükség esetén szankcionálják.

A törvény 2021. március 1-jén lép hatályba, az alábbiakban részletezzük a fontosabb szabályait.

A törvény fogalmai

  • foglalkoztató: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat
  • foglalkoztatott: az a természetes személy, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi
  • foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi

A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások és támogatások

A jogszabály szövege rögzíti, hogy a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben levőket többletjogosultságok illetik meg a foglalkoztatás elősegítése során, az ebben érdekeltek pedig (Kormány, önkormányzatok, foglalkoztatottak és foglalkoztatók) kötelesek együttműködni. Egyébiránt a törvényben nem szabályozott kérdésekben a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt kell alkalmazni.

A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatás

Ezek olyan szolgáltatások, melyek ingyenesen vehetők igénybe, és a munkahelykeresést, a munkához, valamint a megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását segítik. Alapvetően az állami foglalkoztatási szerv (vagyis a kormányhivatal) nyújtja, de más egyéb, nyilvántartásba vett (foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó) szervezet is végezheti. A foglalkoztatóknak folyamatosan tájékoztatniuk kell a kormányhivatalokat a munkaerőigényükről vagy annak megszűnéséről.

A foglalkoztatást elősegítő támogatások

A foglalkoztatást elősegítő támogatások szabályai szerint az állami foglalkoztatási szerv konkrét munkaerőigény kielégítésére irányuló jogviszony létrehozását és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megtartásának elősegítését támogathatja, ennek részletszabályai külön kormányrendeletben lesznek szabályozva.

A hátrányos helyzetben lévők segítése

A törvény kimondja, hogy a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása elősegítése érdekében támogatást nyújt, míg a hátrányos helyzetű munkavállalók esetében ilyen segítséget munkaerő-piaci program keretében belül nyújthat. A két kategória a 651/2014/EU bizottsági rendeletben foglaltak alapján értendő, ez alapján:

  • hátrányos helyzetű munkavállaló aki:
    • a) az előző 6 hónapban nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban, vagy
    • b) 15 és 24 év közötti életkorú, vagy
    • c) nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakmai képesítést (az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszerének 3. szintje), vagy a nappali tagozatos tanulmányait legfeljebb két éve fejezte be, és még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban, vagy
    • d) 50 éven felüli személy, vagy
    • e) egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt, vagy
    • f) valamely tagállamban olyan ágazatban vagy szakmában dolgozik, amelyben a két nem megoszlásában mutatkozó különbség legalább 25%-kal meghaladja a tagállam valamennyi gazdasági ágazatára összességében jellemző átlagos különbséget, és aki az alulreprezentált nemhez tartozik, vagy
    • g) egy tagállam etnikai kisebbségéhez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésre vagy szakmai tapasztalatszerzésre van szüksége ahhoz, hogy javuljon a tartós foglalkoztatásra való esélye
  • súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló, aki:
    • legalább 24 hónapja nem áll rendszeres, fizetett alkalmazásban, vagy
    • legalább 12 hónapja nem áll rendszeres, fizetett alkalmazásban, és a „hátrányos helyzetű munkavállaló” meghatározásánál felsorolt b)-g) kategóriák valamelyikébe tartozik.

Támogatást nyújthatnak ezeken felül a csoportos létszámleépítés elkerülése, vagy annak hátrányos következményeinek enyhítése érdekében is, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter olyan munkaerő-piaci programot határozhat meg, melynek keretében az állami foglalkoztatási szerv foglalkoztatást elősegítő támogatást nyújthat.

A támogatást a támogatottal kötött hatósági szerződés keretében lehet nyújtani, így az szerződésszegés esetén visszakövetelhető. A támogatás lehet állami, vagy EU-s forrású is.

Jogtár COVID Munkajogi iránytű

A foglalkoztatás felügyelete

Minimumkövetelménynek kell tekinteni a törvény alkalmazása szempontjából a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó jogszabályok azon rendelkezéseit, amelyektől a felek nem térhetnek el, és azokat a rendelkezéseket is, amelyek közösségi jogszabályon alapuló kötelezettséget állapítanak meg.  A minimumszabályok közé tartoznak például a jognyilatkozatokra, azok kötelező tartalmára, a jogszabály szerinti kötelező munkaidőre, pihenőidőre, ezek nyilvántartására, vagy a munkabérre és igazolások kiadására, elszámolásra irányadó kötelező rendelkezések.

Az ellenőrzés során az erre kijelölt hatóság jogosult vizsgálni és meghatározott szempontrendszer szerint minősíteni és megállapítani a foglalkoztató és a foglalkoztatott közti jogviszonyt (van külön általános hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóság és különös hatáskörű, például a büntetés-végrehajtásban foglalkoztatottak tekintetében). Ez azt a célt szolgája, hogy a rendezett jogviszony hiányában foglalkoztatott munkavállaló és a munkáltató között – hatósági eszközzel élve –  pótolja a jogviszony rendezését, ezzel támogatva a munkavállaló jogviszonyának bejelentését is.

Emiatt ez a jogviszony minősítésére vonatkozó hatáskör eltér az adóhatóság minősítési jogkörétől: az adóhatóság minősítése kizárólag adóügyi szempontból releváns és harmadik személyre (személyekre, azaz például a munkavállalókra) kihatással nincs.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés és eljárás

Az ilyen jellegű hatóság eljárásában ügyfél az a foglalkoztató, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, vagy akivel szemben hatósági eljárást indítottak, és az a Magyarországon letelepedett vagy külföldi munkáltató, aki közösségi jogszabályon alapuló adatszolgáltatásra kötelezett.

Kizárólag hivatalból indulhat az eljárás, saját hatósági ellenőrzését nem kérheti a foglalkoztató. Az Ákr. szabályain túl az ellenőrzés során a hatóság jogosult:

  • az ellenőrzés helyszínén található biztonsági berendezések által rögzített felvételek és a foglalkoztatás területére való be- és kilépést rögzítő berendezések adatainak megtekintésére, valamint azokról másolat készítésére
  • az ellenőrzéssel érintett személyek személyazonosságának igazoltatással történő megállapítására, adóazonosító jelének és TAJ számának használatára, és e személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, továbbá tanúként történő meghallgatására.

Jogszabálysértés esetén a szokásos közigazgatási szabályszegések esetén kiszabható szankciókon felül a hatóság alkalmazhatja a további foglalkoztatás megtiltását, és munkaügyi bírságot is kiszabhat. (Ez utóbbinak vannak kötelező és eshetőleges esetei is.)

Főszabály szerint az elévülés a hatóság tudomásszerzésétől számított egy év, kivéve, ha a jogszabálysértés a hatósági ellenőrzés megkezdésekor folyamatosan fennáll, vagy a bíróság, vagy a felügyeleti szerv a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte – ez esetben az elkövetéstől számított három év elteltével is alkalmazható közigazgatási szankció.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság által vezetett nyilvántartás

A hatóságnak a törvényhez kapcsolódó feladatainak ellátása érdekében nyilvántartást kell vezetnie különböző adatokról, így például a foglalkoztatott személyes adatairól, a foglalkoztató céges adatairól – ezeket részben a NAV-tól kapja meg.

A törvény mellett külön kormányrendeletek fogják tartalmazza a további részletszabályokat és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket.


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 21.

Brüsszel IIa rendelet

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, Bereczki Ildikó által írt Gyermeki jogok a szülői felelősségről szóló nemzetközi magánjogi szabályozás perspektívájából című kiadvány gyermekjogi, nemzetközi, valamint európai uniós jogi szempontból is egyaránt rendkívül időszerű. A gyermeki jogok kibontakozását mutatja be és a szülői felelősségről szóló nemzetközi családjogi szabályozásba, illetve ezen keresztül a joggyakorlatba való beintegrálódását járja körül tudományos igénnyel, ugyanakkor gyakorlati megközelítésben – a hazai jogirodalomban hiánypótló jelleggel – átfogó képet nyújtva e komplex témakörről. Az alábbiakban a kiadványnak a „Brüsszel IIa rendelet” cím alatti magyarázatát olvashatják.

2021. szeptember 17.

Tájékoztató a koronavírus-oltásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések elleni alkotmányjogi panaszokról

Az elmúlt időszakban nagy számban fordultak az indítványozók az Alkotmánybírósághoz a védettségi igazolványhoz fűződő jogosultságokkal, a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel, valamint az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban, jellemzően indítványminta alapján, azonos szöveggel benyújtott alkotmányjogi panasz indítványokkal.