Súlyosabb vagy enyhébb? – az időbeli hatály az új Btk.-ban (2. rész)

Szerző: dr. Kiss Anna
Dátum: 2013. október 22.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az időbeli hatály szabályainak körültekintő alkalmazása elengedhetetlen a jogalkalmazó számára, mivel az elkövetéskori vagy elbíráláskori büntető anyagi jogi norma helytelen megválasztása akár kártérítési felelősség megállapítására is alapot adhat. Az időbeli hatály kapcsán az új Btk. Általános Részének egyes rendelkezéseiről folytattuk múltkori beszélgetésünket dr. Jávorszki Tamással, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatójával.


A témával kapcsolatos előző beszélgetésünket azzal zártuk, miszerint „súlyosító hatást indokolt tulajdonítani a felfüggesztett szabadságvesztés szabályai megváltozásának abban a körben, mely szerint már nem csak az erőszakos többszörös visszaeső, hanem valamennyi többszörös visszaeső elkövető kizárt a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének kedvezményéből.” Értelmezést igényel a hatályát vesztett Btk. 90. § szerinti részben felfüggesztett szabadságvesztés intézményének megszűnése.

Dr. Jávorszki Tamás: Az új Btk. nem vette át a szabadságvesztés részbeni felfüggesztésére vonatkozó szabályokat. A bíróság viszont az öt évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén (a hatályát vesztett Btk. ezt a három évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabására korlátozta) – különösen méltánylást érdemlő esetben – ítéletében rendelkezhet akként, hogy az elítélt a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható (kivéve a többszörös visszaeső).

A törvény indokolásából az a törvényhozói akarat látszik kitűnni, hogy a szabadságvesztés részbeni felfüggesztése jogintézménye helyébe kívánja állítani az új Btk. 38. § (3) bekezdése szerinti kedvezményt, melyet – hasonlóan a továbbiakban már nem alkalmazható részbeni felfüggesztéshez – a perbíró alkalmaz ítéletében.

Eltérés, hogy a hatályát vesztett Btk. 90. § (1) bekezdése szerint a szabadságvesztés végrehajtásának részbeni felfüggesztése csak a két évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén jöhet szóba, a büntetés fele részének letöltése utáni feltételes szabadságra bocsátásnál viszont ilyen minimum szabály nem érvényesül.

További eltérés, hogy a hatályát vesztett Btk. szerinti részbeni felfüggesztésre akkor kerülhet sor, ha – különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető, az új Btk. szerinti büntetés fele részének letöltése utáni feltételes szabadságra bocsáthatóságról történő rendelkezés pedig különös méltánylást érdemlő esetben jöhet szóba. Álláspontom szerint ezen két, tartalmában eltérő feltétel nem eredményez érdemleges súlyosító vagy enyhítő hatást. Eltérés mutatkozik viszont a próbaidő, illetve a feltételes szabadság tartama között.

A részben felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje a hatályát vesztett Btk. 90. § (2) bekezdése szerint minimum kettő, maximum öt év, de a felfüggesztett résznél rövidebb nem lehet. Az új Btk. 39. § (1) bekezdése szerint a határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság azonos a szabadságvesztés hátralévő (jelen esetben a büntetés fele) részével, de legalább egy év.

Súlyosító hatású, hogy a különös és többszörös visszaesőkkel szemben az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa felével emelt maximuma szabadságvesztés esetén húszról huszonöt évre emelkedett, továbbá, hogy ugyanezen elkövetői körrel szemben halmazati büntetés esetén a büntetési tétel felső határának kétszeres emelését írja elő az új Btk.

A bűnszervezetben bűncselekményt elkövető személyekkel kapcsolatban is megfigyelhető súlyosító hatás.

Dr. Jávorszki Tamás: Igen, így van. Súlyosító hatást indokolt tulajdonítani annak a rendelkezésnek, mely szerint a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben elkövető személlyel szemben a bűncselekmény büntetési tételének kétszeresére emelt felső határának eddigi húsz éves maximuma huszonöt évre emelkedett.

Milyen más helyeken találkozunk még súlyosító rendelkezésekkel?

Dr. Jávorszki Tamás: A közérdekű munka előzetes fogvatartásba történő beszámítása esetén találkozunk még súlyosító rendelkezéssel. Az egynapi előzetes fogvatartás a korábbi hat óra helyett négy óra közérdekű munkának felel meg. Hasonló a helyzet a házi őrizet beszámítása esetén is.
Szigorítást jelent az összbüntetés alkalmazási lehetőségének szűkítése azzal a rendelkezéssel, amely a legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedése helyett a legkorábbi első fokú ítélet kihirdetéséhez köti az összbüntetésbe foglalás lehetőségét, mely időpontot követően elkövetett bűncselekmény esetén az összbüntetésbe foglalás kizárt.

Hasonlóan szigorító hatású, hogy már nincs helye többszörös összbüntetésbe foglalásnak. Az elengedés mértékének a rövidebb büntetés (büntetések) kétharmad részében történő maximálása további súlyosítást jelent.

Súlyosító hatású a törvényi mentesítés szabályainak megváltozása is.

Dr. Jávorszki Tamás: Igen, így van. A kiutasítás esetén a hatályát vesztett Btk. az ítélet jogerőre emelkedésének napján tekintette beálltnak a mentesítést, az új Btk. szerint viszont a büntetés végrehajtásának befejezése, vagy végrehajthatóságának megszűnése napján.

A törvényi mentesítés körében ugyanakkor enyhítést jelent más új szabályozás.

Dr. Jávorszki Tamás: Igen. A szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet meghaladó, de tíz évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén az eddigi tíz évvel szemben az új Btk. a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő nyolc év elteltével tekinti beálltnak a mentesítést, a leghosszabb tíz éves határt pedig csak a szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, tíz évet meghaladó tartalmú határozott ideig tartó szabadságvesztés esetére tartja fenn.

Hol találhatóak más enyhítő hatású szabályok?

Dr. Jávorszki Tamás: A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések körében enyhítő hatású, hogy a fiatalkorúak börtöne fokozatot az egyévi vagy ennél hosszabb tartalmú szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú esetén a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőző három éven belüli szándékos bűncselekmény miatti javítóintézeti nevelés esetére korlátozza az új Btk. (eddig ilyen időbeli határ nem volt).

Ugyanakkor súlyosító hatású a javítóintézeti nevelés tartalma maximumának háromról négy évre emelése, nem?

Dr. Jávorszki Tamás: Igen, súlyosító hatású az egységes intézkedésként elrendelt javítóintézeti nevelés tartalma maximumának háromról négy évre történő emelése, továbbá a kumuláció tilalmának feloldása azzal a szabállyal, mely szerint – szemben a korábbi rendelkezéssel – az egységes intézkedésként elrendelt javítóintézeti nevelés tartalma már elérheti az elrendelt javítóintézeti nevelések együttes tartalmát.

Változott a szabályozás abban a vonatkozásban is, miszerint az ideiglenes elbocsátás megszüntetéséhez a fiatalkorú ideiglenes elbocsátás alatti szabadságvesztésre ítélése vezet, szemben a korábbi ideiglenes elbocsátás alatt elkövetett bűncselekmény miatti szabadságvesztésre ítéléssel.

Találunk még enyhítő hatású szabályokat?

Dr. Jávorszki Tamás: Enyhítő hatást indokolt tulajdonítani álláspontom szerint az új Btk. 122. §-ában foglalt rendelkezésnek. Eszerint, ha a fiatalkorút a javítóintézeti nevelésre ítélése után elkövetett bűncselekmény miatt javítóintézeti nevelés vagy az ideiglenes elbocsátás alatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a szabadságvesztés büntetést kell végrehajtani. Ebben az esetben a javítóintézeti nevelés hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni úgy, hogy kétnapi javítóintézeti nevelés helyébe egynapi szabadságvesztés lép. A hatályát vesztett Btk. rendelkezései alapján ilyen esetben a javítóintézeti nevelés hátralévő részét – az újabb bűncselekményt elbíráló ítélet jogerőre emelkedését követően – az újabb ügyben kiszabott szabadságvesztéssel összbüntetésbe kell foglalni.

A hatályát vesztett Btk. szerinti összbüntetésbe foglalás eredményeképp is összbüntetésként a szabadságvesztést kell végrehajtani, melynek tartamát a bíróság legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, a meghosszabbítás tartama azonban nem érheti el a javítóintézeti nevelés hátralévő részét. Ezen szabályra figyelemmel enyhébbnek tűnik az új Btk. 122. § második mondatában foglalt szabály, amely a javítóintézeti nevelés helyébe lépő szabadságvesztés tartamát legfeljebb a javítóintézeti nevelés hátralévő részének fele részéig engedi átváltoztatni, míg a hatályát vesztett törvény szerint a szabadságvesztés meghosszabbításának tartama ennél hosszabb is lehet, azonban nem érheti el a javítóintézeti nevelés hátralévő részét.

A szabadságvesztés meghosszabbításának egy évvel történő maximálása a hatályát vesztett törvényben nem hat ki az időbeli hatályra, figyelemmel arra, hogy az új Btk. szerint sem nyúlhat túl az átváltoztatott javítóintézeti nevelés az egy éven, tekintve, hogy a javítóintézeti nevelés tartama négy évig terjedhet, melynek fele része letöltése után bocsátható el a fiatalkorú az intézetből. A maximum kétéves időtartamú ideiglenes elbocsátás fele lehet az átváltoztatott javítóintézeti nevelés helyébe lépő szabadságvesztés, amely így nem haladhatja meg az egy évet.

A beszélgetés első része itt olvasható.

 

Kapcsolódó cikkek:


A törlési per idő előttiségéről döntött a Kúria
2019. október 11.

A törlési per idő előttiségéről döntött a Kúria

Mindaddig, amíg a sérelmezett bejegyzés nem hatályosul – a felperes fellebbezését el nem bírálja a hatóság – a bejegyzett jog birtokosának nincsen törlési perrel orvosolható sérelme, ezért a keresetlevél benyújtása idő előtti.

„Pályakezdő jogtanácsos, jogi előadó díj”
2019. október 11.

Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat 2019. évben díjat alapított „Pályakezdő jogász díj” néven. A díj alapításával az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat azon fiatal pályakezdő kamarai jogi előadókat és kamarai jogtanácsosokat, mint pályakezdő jogászokat kívánja elismerni és támogatásában részesíteni, akik a saját területükön -akár közigazgatási szférában, akár magánszférában tevékenykednek – pályakezdőként kiemelkedő teljesítményt értek el, vagy olyan pályaművet készítenek amely díjazásra érdemes.

Nemzetiségi önkormányzati választás 2019
2019. október 11.

Nemzetiségi önkormányzati választás 2019

Bár a vasárnapi választás kapcsán, annak jelentősége miatt a figyelem elsősorban az önkormányzati választásra összpontosul, nem szabad elfelejteni, hogy az önkormányzati mellett nemzetiségi választásokat is tartanak ezen a napon.

Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 6. rész
2019. október 10.

Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 6. rész

A social media-platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak, melyeknek nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk. Jelen tanulmányában a szerző azonos megítélés alá helyezi a YouTube-ot, a Facebookot és a Twittert, mivel tevékenységük szólásszabadsággal összefüggő része hasonló, és hasonlóan is ítélhető meg. E szolgáltatások mindegyike képes a felhasználói tartalmak korlátozására, és időnként erre a jogi szabályozás kötelezi is. Az EU új irányelve is közös regulákat alkot e két eltérő szolgáltatásra: a hatálya alá tartozó audiovizuális tartalmak mind a videómegosztó, mind a social media-platformokon megjelennek.