Súlyosan aránytalan az adómérték, ha az belátható időn belül felemészti az adótárgyat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A telekadóról szóló szabályozás során a törvényben meghatározott elvek alkalmazása körében igazodni kell ahhoz a szemponthoz, hogy az adómérték az adótárgy telek forgalmi értékéhez képest ne legyen túlzott – a Kúria eseti döntése.   Ami a tényállást illeti, a települési önkormányzat külterületén egy telekadó hatálya alá tartozó szemétlerakó telep áll. A telep 395 547,3 m2, a földterület forgalmi értéke 2015-2016-ban 51 510 000 forint volt. A telekadóról szóló önkormányzati rendelet (R.) a telekadó mértékét azon külterületre, ahol a szeméttelep is…

A telekadóról szóló szabályozás során a törvényben meghatározott elvek alkalmazása körében igazodni kell ahhoz a szemponthoz, hogy az adómérték az adótárgy telek forgalmi értékéhez képest ne legyen túlzott – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a települési önkormányzat külterületén egy telekadó hatálya alá tartozó szemétlerakó telep áll. A telep 395 547,3 m2, a földterület forgalmi értéke 2015-2016-ban 51 510 000 forint volt. A telekadóról szóló önkormányzati rendelet (R.) a telekadó mértékét azon külterületre, ahol a szeméttelep is helyezkedett, 2012. január 1. napjától négyzetméterenként 80 forintban, 2015. január 1-jétől négyzetméterenként 140 forintban határozta meg.

A Kúria ezt a 80 Ft/m2, valamint 2015. január 1-jétől 140 Ft/m2 adómértékeket az adótárgy forgalmi értékéhez képest súlyosan aránytalannak találta, ezért a 2014. december 31-ig hatályos szövegrész törvényellenességét állapította meg, továbbá a 2015. január 1. napjától hatályos rendelkezéseket megsemmisítette. Hangsúlyozta, hogy a rendelet rendelkezései ellentétesek a helyi adókról szóló törvénnyel (Htv.), mivel a telekadó mértékének meghatározásakor nincsenek tekintettel a helyi sajátosságokra és az adózóknak a telektulajdonhoz kötődő észszerű teherviselő képességére.

A döntés hatására az önkormányzat az ingatlan-nyilvántartásban szemétlerakó telepként nyilvántartott telkek esetében az adó mértékét 2017. március 10-étől 135 Ft/m2-ben állapította meg. A szemétlerakó tulajdonosa 2018. márciusában e rendelkezés törvényességi vizsgálatát kérte a kormányhivataltól, mivel szerinte az adó mértéke az adótárgy értékét felemészti. Az önkormányzat erre 2018. június 1-jei hatállyal a szemétlerakó telepek adómértékét 100 Ft/m2-re csökkentette. 2019. januárjában az ismételt törvényességi felhívással az önkormányzat nem értett egyet.

Az indítvány

A telep tulajdonosa kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az önkormányzati rendelet Htv.-be ütközésének vizsgálatát. Meglátása szerint a 100 Ft/m2 összegű adómérték alapján kivetett adó (39 millió forint) az ingatlan 2016-ban megállapított 51 510 000 forintos forgalmi értékének 75%-át teszi ki, mely a Kúria gyakorlata szerint konfiskáló jellegű adómértéknek minősül, így a Htv.-be ütközik. Álláspontja szerint jogbizonytalansághoz vezetne, ha a vitatott rendelkezések Kúria által történő megsemmisítése és az új rendelkezések Közgyűlés általi megalkotása között semmilyen adómérték nem vonatkozna az érintett telkekre, különös tekintettel arra, hogy a vitatott kategória a gyakorlatban magában foglalhat más adótárgyat is, amely vonatkozásában jogszerű lehet a 140 Ft/m2 adómérték. Ezért a vitatott rendelkezések pro futuro hatályon kívül helyezését kérte.

A Kúria Önkormányzati Tanácsának megállapításai

Helyi adók bevezetésére a Htv. hatalmazza fel az önkormányzatokat, melyek a Htv. rendelkezéseinek keretei között élhetnek az adómegállapítás jogával. A törvény szerint az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy az adó mértékét a Htv.-ben meghatározottak szerint (pl.: felső határokra tekintettel) állapítsa meg. Az önkormányzati rendelet szerinti 100 Ft/m2 adótétel nem haladja meg Htv. szerinti felső határra (200 Ft/m2) figyelemmel megállapított adómértéket. A Kúria szerint tehát az adómérték önmagában nem törvénysértő. Ugyanakkor ez a tény még nem jelenti azt, hogy az adó mértéke ezáltal valamennyi törvényi követelménynek megfelel.

A Htv. értelmében az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy az adóalap fajtáját, az adó mértékét, a rendeleti adómentességet és adókedvezményt úgy állapíthatja meg, hogy azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének [7. § g) pont]. A Kúria kiemelte, hogy a telekadó konfiskáló jellegének eldöntése esetén tekintettel kell lenni a több évet átfogó adóztatási gyakorlatra, a tulajdon értékének változására, és egyéb körülményekre is. A Kúria gyakorlata szerint az az adómérték, amely évente a vagyon értékének közel 60-70%-át teszi ki, súlyosan aránytalannak minősül, mivel belátható időn belül felemészti az adótárgyat.

A Kúria elé tárt ügyben az adómérték az ingatlan forgalmi értékének 75%-át teszi ki, amely konfiskáló jellegűnek minősül. Hangsúlyozta, súlyosan aránytalannak minősül az adómérték, ha az belátható időn belül felemészti az adótárgyat, ebben az esetben a megállapított adómérték belátható időn belül, kevesebb mint 2 év alatt emészti fel az adótárgy forgalmi értékét.

Mindezek alapján a Kúria az önkormányzati rendelet rendelkezéseit megsemmisítette. Osztotta azonban az indítványozó álláspontját, hogy az ex nunc hatályú megsemmisítés a jogbiztonságot veszélyeztetné, így a vitatott rendelkezéseket pro futuro hatállyal semmisítette meg.

Az ismertetett döntés (Kúria Köf.5.012/2019.) a Kúriai Döntések 2019/12. számában 334. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 1990. évi C. törvény 6. § c) pont, 7. § g) pont.


Kapcsolódó cikkek

2019. december 20.

A természetes személyek adósságrendezésének kezdeményezése és az adósságrendezés kezdő időpontja különböző fogalmak

A természetes személyek adósságrendezésének kezdeményezéséhez szükséges feltételek fennállását az adósságrendezés iránti kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozóan kell vizsgálni – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, az adós és az adóstárs 2016. január elején természetes személy adósságrendezési eljárásának megindítása iránti kérelmet nyújtott be, amely alapján a Családi Csődvédelmi Szolgálat az eljárás kezdeményezésének tényét bejegyezte az […]
2019. december 5.

Az ügyész a bíróság előtti eljárása közhatalmi tevékenység

Az ügyész a bíróság előtti eljárásban közhatalmi tevékenységet folytat; közhatalmi szerv hatáskörében eljárva ügyészi szolgálati viszonya alapján gyakorolja az ügyészt megillető jogokat és tesz eleget az ügyészt terhelő kötelezettségeknek. Ezért a fellebbviteli főügyészség volt ügyésze az ügyészi jogviszonya megszűnését követően két évig nem járhat el védőként annál az ítélőtáblánál, amelynél az ügyészi feladatokat az a […]