Az Önkormányzat azzal, hogy a telekadó mértékének megállapításakor nem vette figyelembe az illetékességi területén fekvő telkek (közpark, közút) közösségi funkcióját, nem teljesítette a sajátosságok figyelembevételére vonatkozó differenciálási kötelezettségét – a Kúria eseti döntése.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, megsemmisítette és elrendelte az alkalmazási tilalmát az Újszentiván Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 17/2015. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésének „a II. körzetben: 240,- Ft/m2” szövegrészét.
Cikksorozatunkban beszélgetéseket olvashatnak a 2019-es Jogászdíj kategóriáinak győzteseivel. A negyedik részben az OrienTax Adótanácsadó Zrt. csapatának tagjai válaszoltak kérdéseinkre.
A telekadóról szóló szabályozás során a törvényben meghatározott elvek alkalmazása körében igazodni kell ahhoz a szemponthoz, hogy az adómérték az adótárgy telek forgalmi értékéhez képest ne legyen túlzott – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a települési önkormányzat külterületén egy telekadó hatálya alá tartozó szemétlerakó telep áll. A telep 395 547,3 m2, a földterület forgalmi értéke 2015-2016-ban 51 510 000 forint volt. A telekadóról szóló önkormányzati rendelet (R.) a telekadó mértékét azon külterületre, ahol a szeméttelep is helyezkedett, 2012. január 1. napjától négyzetméterenként 80 forintban, 2015. január 1-jétől négyzetméterenként 140 forintban határozta meg. A Kúria ezt a 80 Ft/m2, valamint 2015. január 1-jétől 140 Ft/m2 adómértékeket az adótárgy forgalmi értékéhez képest súlyosan aránytalannak találta, ezért a 2014. december 31-ig hatályos szövegrész törvényellenességét állapította meg, továbbá a 2015. január 1. napjától hatályos rendelkezéseket megsemmisítette. Hangsúlyozta, hogy a rendelet rendelkezései ellentétesek a helyi adókról szóló törvénnyel (Htv.), mivel a telekadó mértékének meghatározásakor nincsenek tekintettel a helyi sajátosságokra és az adózóknak a telektulajdonhoz kötődő észszerű teherviselő képességére. A döntés hatására az önkormányzat az ingatlan-nyilvántartásban szemétlerakó telepként nyilvántartott telkek esetében az…
A helyi adóról szóló önkormányzati rendelet szövegében a normavilágosság követelményét kielégítve egyértelműen és félreérthetetlenül kell meghatározni az adó alanyát, tárgyát, mértékét – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a felperes Csepel önkormányzat területén egy 213 713 m2 területű telekadó-köteles ingatlannal rendelkezett. A helyi adókról szóló rendelet szerint azon a területrészen, ahol a felperes ingatlana volt, 335 Ft/m2 a telekadó összege [„Csepel északi részén húzódó területen (Weiss Manfréd út (209996, 209972, szalagtelek: 209960/3) - a Francia-öböl (209959) - Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág (209958, 209995) 335 Ft/m2”]. A jegyző mindezek alapján évi 71 593 855 Ft telekadót állapított meg a felperes terhére. Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A kereseti kérelem A felperes szerint az önkormányzati rendeletben foglalt „Csepel északi részén húzódó területen” meghatározás nem rögzíti azon területrész pontos határait, amelynél az adó mértéke 335 Ft/m2, a rendelet nem definiálja pontosan a Csepel északi részének tekintendő területet, mert ezek között összesen hat, a helyrajzi számok alapján beazonosítható ingatlant nevez meg. Ez a megfogalmazás és az alperes értelmezése meglátása szerint a normavilágosság követelményeivel ellentétes. Másodlagos kereseti kérelmében a felperes a Kúria…
