Súlyosítási tilalom a perújítás során


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amennyiben a terhelt javára szóló indítvány alapján elrendelt perújítás során a bíróság az alapügyben alkalmazottnál súlyosabb büntetést szab ki, a perújítás szabályain túlmenően a súlyosítási tilalmat is megszegi – a Kúria eseti döntése.


A tényállás

A városi bíróság jogerős ítéletével a terheltet társtettesként elkövetett garázdaság bűntette miatt 40 napi fizikai munkakörben végzendő közérdekű munkára ítélte. Az ítélet ellen a megyei főügyészség terjesztett elő perújítási indítványt a terhelt javára, mivel az egészségügyi állapotára vonatkozóan beszerzett, a terhelt közérdekű munka végzésére való képességének hiányát megállapító orvosszakértői vélemény alapján olyan új bizonyíték merült fel, amely valószínűsítette, hogy a terhelttel szemben lényegesen enyhébb büntetés kiszabása, illetve büntetés helyett intézkedés alkalmazása lenne indokolt.

A járásbíróság a perújítás során hatályon kívül helyezte a városi bíróság ítéletét, a terheltet bűnösnek találta, és a hatályon kívül helyezett ítélethez képest súlyosabb büntetésre (8 hónap börtönbüntetés) ítélte.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A terhelt javára a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt, álláspontja szerint a jogerős ítélet meghozatalára a súlyosítási tilalom megsértésével került sor. A terhelt javára előterjesztett perújítási indítvány alapján ugyanis az ítéletet a terhelt hátrányára nem lehet megváltoztatni.

A Kúria megállapításai

Mivel a büntető törvénykönyv a szabadságvesztést, mint a legsúlyosabb büntetési nemet határozza meg, ezért a Kúria álláspontja szerint az alapügyben kiszabott közérdekű munkához képest a terhelt javára elrendelt perújítás eredményeként hozott ítélet – végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztést kiszabó rendelkezése sérti a Be. azon előírását, miszerint ha a perújítási indítványt a terhelt javára terjesztették elő, az ítéletet a hátrányára nem lehet megváltoztatni [415. § (3) bekezdés]. Jóllehet ez a rendelkezés nem szerepel a felülvizsgálatot súlyosítási tilalom megsértése miatt megalapozó törvényhelyek között, mégis nyilvánvaló a Kúria szerint, hogy amennyiben a terhelt terhére szóló indítvány hiányában az elrendelt perújítás esetén a bíróság az alapügyben kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést szab ki, az nem csupán a perújítás szabályainak sérelmét eredményezi, hanem a súlyosítási tilalomra vonatkozó törvényi rendelkezések megszegésével egyenértékű.

Mindezen túl a Kúria a járásbíróság hibájaként értékelte, hogy figyelmen kívül hagyta az új bizonyítékként értékelendő orvosszakértői véleményt, amely nem csupán az alapügyben hozott határozat terhelt javára történő megváltoztatását, hanem lényegesen enyhébb büntetés kiszabását, illetve a kiszabott büntetés helyett intézkedés alkalmazását tette volna indokolttá.

Ptk. Mesterhármas

Az új Ptk. három aspektusból – szerkesztőbizottsági tag, ügyvéd és bíró szemével.

A sorozat rendezvényei:

2014.09.16.  Családjog –  Dr. Szeibert Orsolya, Dr. Szűcs Andrea, Kristófné Dr. Kontra Erzsébet
2014.10.08.  Jogi személy – Dr. Csehi Zoltán, Dr. Tomori Erika, Dr. Gál Judit
2014.11.19.  Dologi jog – Dr. Menyhárd Attila, Dr. Gárdos Péter
2014.12.16.  Az új Ptk. és az Mt. együttes alkalmazása – Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika
2015.01.13.  Öröklési jog –  Dr. Szeibert Orsolya, Hídvéginé Dr. Adorján Lívia
2015.02.17.  Kötelmi jog – Dr. Lábady Tamás, Dr. Fuglinszky Ádám, Dr. Kemenes István

Helyszín: Budapesti Ügyvédi Kamara

Bővebb információ és jelentkezés>>

A súlyosítási tilalom miatti törvénysértés az alapügyben kiszabott közérdekű munka helyett enyhébb büntetési nem, illetve intézkedés alkalmazásával válna csak kiküszöbölhetővé. Mindezek alapján a Kúria a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. III. 1.133/2013.) a Kúriai Döntések 2014/8. számában B.12. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]