Szakszerűtlen jogcím-megjelölés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem utasítható el a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül csak azért, mert a jogcím megjelölése nem szakszerű.

Az elsőfokú bíróság végzésével a hitelező felszámolási kérelmét a csődeljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 25. paragrafusa (1) bekezdésének f) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, hivatkozással arra, hogy a hitelező felszólítása nem tartalmazza a Csődtv. 27. paragrafusának (2c) bekezdése szerinti tartalmi elemek közül a követelés jogcímét, a számlák alapján fennálló tartozás ugyanis álláspontja szerint nem minősül jogcímnek, adásvétel esetén helyes jogcím a vételár.

A végzés ellen a hitelező terjesztett elő fellebbezést, kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a felszámolási kérelem elbírálását, az adós fizetésképtelenségének megállapítását, és felszámolásának az elrendelését. Utalt arra, hogy a fizetési felszólításban megkövetelt tartalmi elemek kizárólag azt a célt szolgálják, hogy a hitelező által megjelölt követelés egyértelműen beazonosítható legyen.

Az adós a fellebbezésre észrevételt nem tett.

A Pécsi Ítélőtábla megállapításai

A fellebbezés alapos. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a hitelező felszámolási kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A 2012. március 1-jétől hatályos Csődtv. 27. paragrafusának (2c) bekezdése meghatározza a fizetési felszólítás minimális tartalmi követelményeit, e szerint meg kell jelölni a követelés jogcímét, összegét, befizetésének határidejét, és azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen eltelte után a hitelező meg akarja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton szeretné érvényesíteni a követelését. A hitelező által küldött fizetési felszólításnak azon túl, hogy eleget kell tennie a Csődtv. 27. paragrafusának (2c) bekezdése szerinti minimális tartalmi követelményeknek, alkalmasnak kell lennie arra, hogy az adós a felszólításban megjelölt hitelezői követelést egyértelműen be tudja azonosítani.

A jelen eljárásban csatolt fizetési felszólításban a hitelező számlatartozásként tüntette fel a követelését, pontosan, beazonosítható módon megjelölte a számlákat, a követelése összegét, a teljesítési határidőt, illetve azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen eltelte után a felszámolási eljárást meg akarja indítani. A hitelező a fizetési felszólítás kézhezvétele után csatolta az adós által küldött válaszlevelet is, ebből egyértelműen megállapítható: a hitelező felszólítása alkalmas volt arra, hogy az adós a követelést beazonosítsa, válaszlevelében ugyanis azzal védekezett, hogy a követelést már megfizette.

Bírósági Döntések Tára
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. További információ és megrendelés >>

A hitelezőnek a felszámolási kérelem mellékleteként csatolt, 2013. május 6-án kelt fizetési felszólítása megfelel a módosított csődtörvény tartalmi követelményeinek, ezért a Csődtv. 25. paragrafusa (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásának nincs helye, nem utasítható el a kérelem pusztán azért, mert a követelés jogcímének megjelölése nem szakszerű.

A másodfokú bíróság a fenti indokok alapján az elsőfokú bíróság végzését a Csődtv. 6. paragrafusának (3) bekezdése folytán alkalmazandó Polgári Perrendtartás (Pp.) 253. paragrafusának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az elsőfokú bíróságot a kérelem érdemi elbírálására utasította.

Az ismertetett döntés (Pécsi Ítélőtábla Fpkf. IV. 40 168/2014/2.) a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2015/1. számában 14. szám alatt jelent meg.

---