Az ítélet kiegészítése
Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.
Szavatossági jog hibás szoftver esetén
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jövőben megalkotandó szerzői műre vonatkozó szerződés hibás teljesítése esetén a jogosult a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott szavatossági jogokat érvényesítheti. A szerződés eltérő rendelkezése hiányában a mással való kijavíttatás joga nem illeti meg – a Kúria eseti döntése.
A tényállás
A felperes és az alperes között 2005 decemberében jött létre az alperes integrált szállodai, gazdasági, pénzügyi, informatikai rendszerének kialakítására és üzembe helyezésére irányuló szerződés, amelyben a felperes tizenkét havi jótállást vállalt, és jólteljesítési bankgaranciát biztosított az alperes részére. Az elkészült rendszert az alperes 2006 októberétől már éles üzemmódban használta, 2007 áprilisában pedig a tényleges átadás-átvétel is megtörtént. Az alperes a használat során azt tapasztalta, hogy az informatikai rendszer nem működik megfelelően, a felperes pedig, bár vitatta, hogy hibásan teljesített volna, együttműködött a probléma kivizsgálásában. A hiba ismételt felmerülése után az alperes közölte a felperessel, hogy a hiba kijavításával a felperes költségén más vállalkozót bízott meg, ennek fedezetéül pedig ugyanezen a napon lehívott a felperes által szolgáltatott bankgaranciából 5 100 000 forintot
Az első- és másodfokú eljárás
A felperes állítása szerint az alperes jogosulatlanul hívta le a bankgaranciát, ezért kártérítésért fordult a bírósághoz. Hangsúlyozta továbbá, hogy az alperes a felperes szerzői jogaira figyelemmel az általa szolgáltatott szoftver fejlesztésével nem bízhatott volna meg más vállalkozót. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, valamint beszámítási kifogást is előterjesztett.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, az ítéletet azonban a másodfokú bíróság megváltoztatta, és az alperest 5 097 080 forint megfizetésére kötelezte. A bíróság álláspontja szerint, mivel a felek között szerzői mű előállítására és felhasználásának engedélyezésére vonatkozó szerződés jött létre, hibás teljesítés esetén az alperes – a szerződés eltérő rendelkezése hiányában – csak a szerzői jogi törvényben meghatározott szavatossági jogokat érvényesítheti, ezek között pedig a mással való kijavíttatás joga nem lelhető fel. Így ennek ellenértéke sem hárítható át a felperesre, és ezért a bankgarancia indokolatlan lehívásával okozott kárt az alperes köteles megtéríteni. Mindemellett a bíróság az alperes beszámítási kifogását is teljes egészében megalapozottnak ítélte.
|
Az új Jogtár egyes előfizetési konstrukciói
mellé most táblagépet adunk! |
 |
A felülvizsgálati indítvány tartalma
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte a Kúriától.
A Kúria megállapításai
Mivel a felek szerződése jövőben megalkotandó szerzői műre vonatkozott, ezért hibás teljesítés esetén az alperes kijavításra vagy díjmérséklésre tarthat igényt, vagy elállhat a szerződéstől, hangsúlyozta a Kúria. Ettől a szerzői jogi törvényben foglalt diszpozitív előírástól a felek egyező akarattal eltérhettek volna, a szerződés azonban nem tartalmaz e vonatkozásban eltérő rendelkezéseket, így az alperes számára nem biztosít további szavatossági jogokat.
A másodfokú bírósággal egyetértve ezért a Kúria is arra a következtetésre jutott, hogy a más vállalkozóval való kijavíttatás joga nem illette meg az alperest, a kijavítási költség megfizetésére megalapozottan nem tarthatott igényt. Mindezek alapján pedig a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. V. 21.737/2013.) a Kúriai Döntések 2015/1. számában 11. szám alatt jelent meg.