Szavazás mozgóurnával
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Sérti a választási eljárási törvény szabályait, ha a szavazatszámláló bizottság tagjai a mozgóurnával 19 óráig nem érnek vissza a szavazóhelyiségbe – a Kúria eseti döntése.
Releváns jogszabályhely: 2013. évi XXXVI. törvény 184. § (6) bekezdés.
Ami a tényállást illeti, a Helyi Választási Bizottság (HVB) megállapította, hogy az egyik szavazókörben a polgármester-választás szavazóköri eredménye szerint a kérelmező polgármester-jelöltet 312 szavazattal a település polgármesterévé választották. A határozattal szemben a másik polgármester-jelölt (beadványozó) fellebbezést és egyben kifogást is előterjesztett, mivel álláspontja szerint a HVB eljárása korlátozta a mozgóurnát szabályosan igénylő és valamilyen fogyatékossággal élő állampolgárok választáshoz való jogát, joggyakorlásukat nem tette lehetővé. A szavazás napján felvett jegyzőkönyv szerint az egyik szavazókörben a 14 óra 30 perckor elindított mozgóurna 19 órára nem ért vissza a 67 fő mozgóurna igénylőtől. 7 választópolgár felkeresésére nem volt lehetőség, mert a Helyi Választási Iroda (HVI) vezetője azt az utasítást adta, hogy fejezzék be a szavazást, szállítsák be a mozgóurnát. A szavazatszámláló bizottság 19 óra 35 perckor kezdte meg a szavazatok számlálását. Mindezek alapján kérte a jogszabálysértések tényének megállapítását, a polgármester-választás eredményének megsemmisítését és a polgármester-választás megismétlésének elrendelését.
A Területi Választási Bizottság eljárása
A Területi Választási Bizottság (TVB) a HVB határozatát megváltoztatta, a települési önkormányzati polgármester-választás eredményét megsemmisítette, és elrendelte a polgármester-választás megismétlését. A TVB szerint a HVB nem tartotta be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 184. § (6) bekezdésének előírását. Eszerint ugyanis a mozgóurnás szavazást úgy kell megszervezni, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai 19 óráig visszaérjenek a szavazóhelyiségbe a mozgóurnával Nincs arra szabály, hogy a mozgóurnát csak valamennyi, erre irányuló kérelem feldolgozását követően lehet a szavazókörből elindítani, nincs reális indoka a 14 óra 30 perces elindításnak, figyelemmel az igénylők nagy számára. Az a körülmény, hogy a mozgóurnába 19 óra után szavazatok kerültek, érdemben befolyásolja a polgármester-választás eredményét.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A kérelmező szerint, annak ellenére, hogy a mozgóurna 19 óra után ért vissza a szavazóhelyiségbe, nem történt olyan jogsértés, mely az eredmény érdemére kihatott volna, mivel A 19 óra után 3 fő szavazott, így maximum 3 szavazattal lett volna kevesebb a mozgóurnában, ha 19 órára visszaértek volna.
A Kúria megállapítása
Mozgóurnát igényelhetnek a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogva tartása miatt gátolt választópolgárok. A mozgóurnás szavazást elektronikus azonosítással a szavazás napját megelőző második nap 10 órát követően, a szavazás napján 12 óráig, levélben a szavazást megelőző negyedik napig lehet kérni. A Ve. nem rendelkezik arról, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás napján mikor, hány órától kezdhetik meg a mozgóurnás szavazást; csak a mozgóurna-igénylés végső határidejeként meghatározott 12 órát követően vagy már azt megelőzően is. A Kúria szerint mivel a lebonyolítással kapcsolatos egyetlen előírás a 19 órai szavazóhelyiségbe való visszaérkezés, ezért a Ve. tiltó rendelkezése hiányában a mozgóurnás szavazást már délelőtt, azaz 12 órát megelőzően is meg lehet kezdeni. Különösen indokolt ez azokban az esetekben, amikor nagy számban terjesztenek elő mozgóurna-igényt, hiszen ilyenkor a mozgóurnás szavazás lebonyolítása általában hosszabb időt vesz igénybe.
A Ve. 184. § (6) bekezdése megsértésének megállapításához csupán annak tisztázására volt szükség, hogy a mozgóurnával 19 óráig visszaértek-e a szavazóhelyiségbe vagy nem. Az egyéb körülményeknek, vagyis, hogy a késedelem pontosan miért, milyen okból következett be, nem volt jelentősége.
A Ve. 184. § (6) bekezdésében foglalt előírásba ütközően a mozgóurnába 19 óra után is kerültek szavazatok. A szavazás lezárását követően leadott szavazatok pontos számát a TVB nem tudta megállapítani. A kérelmező hivatkozása szerint ez csak három szavazat volt, ezzel szemben a beadványozó észrevételéhez csatolt két delegált HVB-tag nyilatkozata szerint a mozgóurnával 19 óra után hat helyre jutottak el, és kilenc állampolgár adta le a szavazatát. A Kúria kiemelte, a mozgóurnás szavazás azért is érzékeny pontja a választási eljárásnak, mert a szavazólapokat ilyenkor nem a szavazatszámláló bizottság egésze, hanem csak két tagja felügyeli. Ebben a helyzetben ki kell zárni mindent, ami az eljárás tisztasága megsértésének a gyanúját felveti. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyértelműen, minden kétséget kizáróan nem lehetett azt a kérelmező által előadott következtetést levonni, miszerint a mozgóurnás szavazáson 19 óra után mindössze három szavazólap került a mozgóurnába. Csupán az volt megállapítható, hogy 19 óra után a mozgóurnába szavazatok kerültek.
A szavazatszámláló bizottság 19 órakor a szavazást lezárja. Ez alól kizárólag csak akkor van kivétel, ha 19 órakor még sorban állnak a választópolgárok. Jelen esetben ilyen körülmény nem merült fel, tehát a szavazást 19 órakor le kellett zárni. Ezért nem annak volt jelentősége, hogy 19 óra után hány szavazólap került az urnába, hanem annak, hogy a mozgóurna a szavazás lezárásakor nem volt a szavazóhelyiségben. Mivel a 67 mozgóurnát igénylő választópolgárból 7 polgár nem tudta leadni a szavazatát, ezért 60 választópolgár szavazata volt olyan, amely a törvényi határidőn túl, a szavazás lezárása után került csak a szavazóhelyiségbe. A törvénysértéssel érintett mozgóurnás szavazatok – figyelemmel a polgármester-jelöltek közötti szavazat különbségre (összesen 12 szavazat) – már érdemben befolyásolhatták a polgármester-választás eredményét. Mindezek alapján a Kúria álláspontja szerint a TVB helytállóan állapította meg a Ve. 184. § (6) bekezdésének megsértését, és döntött a szavazás megismételtetéséről.
Az ismertetett döntés (Kúria Kvk.VI.39.165/2024/6.) a Kúriai Döntések 2024/10. számában 250. szám alatt jelent meg.
Kép forrása: itt.