Szellemi tulajdon étrend-kiegészítőn

Ami a tényállást illeti, az alperes természetgyógyászattal foglalkozott és több homeopátiás tanfolyamot is elvégzett. A homeopátia és az ún. Bach-virágterápia elveinek összevegyítésével, valamint az ayurvédikus gyógyászat tapasztalatait is felhasználva létrehozott egy étrend-kiegészítőt, virágterápiás készítményt, amelyről az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet 2008-ban adott ki igazolást (notifikációt). 

[multibox]

A forgalmazás elindítása és fokozása érdekében az alperes néhai élettársa, aki nőgyógyász onkológusként praktizált, előadásokat tartott a rendszerben tevékenykedő forgalmazók számára, az alperessel közös sajtónyilatkozatokat tett, médiaszerepléseket vállalt. Ennek során a termék feltalálásáról és összeállításáról úgy nyilatkozott, hogy az az alperessel közös szellemi alkotása. A termék etilalkoholos oldatot, aszkorbinsavat és hat virág kivonatát tartalmazta. 

Az elhunyt gyermeke (felperes) annak megállapítását kérte, hogy a termék a régi Ptk. 86. § (3) bekezdése alapján szellemi alkotásnak minősül, melynek alkotója 50% mértékben az édesapja volt. A vonatkozó jogszabályhely szerint ugyanis a Ptk. védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. Kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a szellemi alkotáshoz fűződő jogait, valamint, hogy tiltsa el az alperest a jogsértéstől, mivel álláspontja szerint a hozzájárulása nélkül gyakorolja a termékkel kapcsolatos vagyoni jogokat. Ezen túlmenően 1.100.000 forint kártérítést is követelt. 

Az alperes úgy vélte, a per tárgyát képező termék nem minősül szellemi alkotásnak, amennyiben igen, úgy az élettársa alkotótársi minősége nem állapítható meg, mert a felperes édesapja nem volt a termék előállításának tevékeny részese, így az erre alapított vagyoni jogi igény alaptalan. 

Az első- és másodfokú eljárás 

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. A bíróság szerint a termék olyan komplex homeopátiás szer, amely ötvözi a homeopátia, a Bach-virágterápia és az ayurvédikus gyógyászat elveit, mindhárom módszer jól ismert az alternatív és a holisztikus gyógymód iránt érdeklődők körében. Ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy az alperes ezen ismereteket újszerűen felhasználva állított elő új terméket, így a közkinccsé vált ismeretek sajátos formában történő vegyítése annak egyedi jellege folytán megalapozza a perbeli terméknek a Ptk. 86. § (3) bekezdése szerinti védelmét. Mindezek ellenére a felperes édesapjának alkotótársi minőségét nem találta megállapíthatónak. 

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Kiemelte, hogy a Ptk. 86. § (3) bekezdése alkalmazásához az egyéb feltételeken kívül szükséges, hogy a termék szellemi alkotás jellege, azaz a szellemi tevékenységből fakadó eredetiség, egyediség jegyei felismerhetők legyenek a termékben. Hangsúlyozta, hogy a notifikációs eljárásban az oldatban kimutatható alkotórészeknek van kizárólag jelentősége. A természettudományos módszerrel ki nem mutatható összetevők az objektív megismerhetőség hiányában nem vizsgálhatóak. Meglátása szerint egy ilyen készítmény kifejlesztése nem igényel magas szintű ismereteket, csupán annyit, hogy az alternatív gyógyítás módszereivel, vagyis a homeopátia, az ún. Bach-terápia és az ayurvédikus gyógyászat alapelveivel tisztában legyenek az alkotók. Ezek az ismeretek pedig egyszerűen, akár autodidakta módon, vagy egyszerűbb tanfolyamok keretében megszerezhetők. 

A bíróság a szakértői véleményre támaszkodva megállapította, hogy a termék összetevői a notifikációs eljárásban ismert alkotórészeket meghaladóan nem váltak ismertté és a termék előállításához szükséges technológiát sem tudta a felperes megjelölni, így úgy ítélte meg, hogy a termék nem tartozik a Ptk. szerinti védelem hatálya alá. Ezek után pedig már szükségtelennek tartotta az alkotótársi minőség vizsgálatát. 

A felülvizsgálati kérelem 

A felperes a jogerős döntés hatályon kívül helyezését és az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. 

A Kúria megállapításai 

A Kúria, szemben a másodfokú bírósággal, úgy ítélte meg, hogy a perbeli étrend-kiegészítő termék olyan szellemi alkotás, amely a Ptk. védelme alatt áll. Hangsúlyozta, hogy a védelem megállapításának nem feltétele, hogy a szellemi alkotás új, eredeti legyen, a tudományban vagy az adott szakterületen ne legyen előzménye, vagy a szakember számára külön szakmai ismeret hozzáadása nélkül ne legyen megalkotható. A törvényi védelem kiterjed az adott szellemi alkotásra, ha az társadalmilag széles körben felhasználható, mindaddig, amíg az közkinccsé nem vált. A védelemnek nem feltétele a magas szintű szakmai ismeret, a fejlesztés bonyolultsága és az sem, hogy a termék az ismert összetevők milyen arányú vegyítésével és pontosan milyen előállítási eljárás alapján került kifejlesztésre. A receptúra és a gyártási eljárás pontos ismerete tehát nem szükségszerű eleme a szellemi alkotás törvényi védelmének. Elegendő, hogy a jogvédelem tárgya szellemi alkotás eredménye és társadalmilag széles körben felhasználható, ebben az esetben a szellemi alkotást a közkinccsé válásig megilleti a védelem. 

Mivel a másodfokú bíróság döntése miatt nem vizsgálta meg azt a kérdést, hogy az elhunyt alkotótársi minősége megállapítható-e, ezért ebből a szempontból szükségesnek tartotta a Kúria a másodfokú eljárás megismétlését, ezért a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.