Szerelmesek napja után szerelmesek bosszúja

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elkövetői oldalról jó heccnek vagy remek bosszúnak tűnhet az intim tartalmak nyilvánosságra hozatala, azonban nagyon könnyen azon kaphatják magukat, hogy kifejezetten súlyos bűncselekmények miatt kell felelősséget vállalni, és nem csak a saját, de mások életét is tönkre tehetjük egy ilyen meggondolatlan lépéssel.

 

Február 14-e Valentin nap, a szerelmesek ünnepe. Rengeteg olyan téma és esemény van, amire az ünnep kapcsán kifejezetten felhívják figyelmünket, legyen szó akár ajándékvásárlási tippekről, éttermekről, szokásokról, a szingli és a párkapcsolati lét ál- vagy valós ellentmondásáról, és még sorolhatnánk. Bizonyos veszélyekre vagy kockázatokra azonban kevesen hívják fel a figyelmet. Mert legyen az ember akár boldog kapcsolatban vagy keressen párkapcsolatot, vagy partnert, akivel a szerelmesek napját eltölti, hajlamosak vagyunk megfeledkezni személyes adataink biztonságáról. Egy ajándékként adott erotikus művészi fénykép vagy házi videó, egy ismerkedési és könnyed időtöltésre bekapcsolt webkamera vagy intimkép könnyen megváltoztathatja megszokott életünket.

A külföldi példák

Hallottunk már olyanról, hogy szakítás után a „sérelmet szenvedett fél” bosszúból nyilvánosság elé tárja a másik felet ábrázoló képeket vagy videókat, vagy olyanról, hogy ismert hírességek házi szexvideói vagy képei bukkannak fel az interneten? Hazai szinten talán elegendő példaként említeni egy ismert műsorvezető kiszivárogtatott állítólagos házi videóját a kétezres évek elejéről, de az utóbbi időben a nemzetközi porond is egyre hangosabb a kiszivárogtatások miatt: Jennifer Lawrence, Kim Kardashian, Colin Farrell, Orlando Bloom, Rihanna, a Teen Wolf – Farkasbőrben című sorozat több szereplője, brazil és brit olimpikonok (Arthur Zanetti, Sérgio Sasaki, Arthur Nory, Louis Smith). A jelenségnek sajnos már tragikus kimenetele is volt. Egy 31 éves olasz nő öngyilkosságot követett el, miután a róla készült házi pornóvideó nyilvánosságra kerülése után nem tudta feldolgozni a megaláztatást.

A trükkös képlopások

Egyre nagyobb veszélyforrást jelentenek a modern ismerkedési csatornák, ahol sok felhasználó intim képeket küld a fogadó félnek, azonban előfordulhat, hogy a fogadó fél az így birtokába került képekkel visszaél. Legutóbb az Amir Khan-eset kapcsán ismertette a The Sun internetes portál a Skype-csapda működését. A férfi hírességeket általában a közösségi médiákon keresztül környékezik meg nagyon attraktív hölgyek segítségével. Amint a célba vett férfi elkezd a hölgy iránt érdeklődni, az üzenetváltásokat abba az irányba terelik, hogy a megcélzott személy belemenjen a webkamerán keresztül történő szexuális együttlétbe. Erre általában a Skype segítségét veszik igénybe. A pár ezen keresztül hívja fel egymást, és a másik oldalon titokban rögzítik, miközben a híresség éppen szexuális aktust végez. Ezt követően a videókat egy anonim dropbox-ba töltik fel, mielőtt feltöltenék valamelyik pornó oldalra. Sok esetben pénzt próbálnak meg kicsikarni a levideózott féltől, hogy cserébe a felvételek ne kerüljenek ki a világhálóra. Amennyiben az illető nem fizet, vagy valamelyik hacker feltöri ezeket a dropbox-okat, a felvételek nyilvánosságra kerülnek. 2014-ben az Apple iCloud rendszerét törték fel hackerek és hozták nyilvánosságra a világ legismertebb színésznőinek és modelljeinek a meztelen képeit és videóit. Ezek a hírességek iPhone-nal készítettek magukról ilyen tartalmakat, majd miután azok bekerültek a felhőbe, ellopták őket.

Néhány szomorú magyar példa

Az utóbbi években két jelentős ügy is volt Magyarországon nyilvánosságra hozott videókkal kapcsolatban. Az egyik esetben 2015 novemberében egy 17 éves lány küldött szexuális tartalmú képet és videót a tizenhét éves szerelmének, aki tovább küldte azokat egy 14 éves barátjának, aki végül kitette őket a netre. A másik ügyben, 2013 áprilisában egy társkereső oldalon ismerkedett meg egy pár, az együttléteikről fotókat és videókat is készítettek. Mivel a nő egy másik településen lakott, a férfi a találkozások fedezése érdekében fenyegetéssel próbálta meg kicsalni a nőtől a szükséges pénzt. Álnéven írt rá a barátnőjére, azt állítva, hogy feltörte a gépét, és nyilvánosságra hozza ezeket a tartalmakat, amennyiben nem fizet, sőt, még a nő munkahelyére is elküldi őket. A nő összesen 230 ezer forintot fizetett.

Mit tehetünk, ha bajba kerülünk?

A sérelmet szenvedett fél gyakran nincsen tisztában azzal, hogy pontosan milyen jogi lehetőségei vannak sérelme orvoslására, pedig több is rendelkezésükre állhat.

1.         Személyhez fűződő jogok

Nem szabad elfelejteni, hogy ezek a képek és videók mind-mind különleges adatnak minősülnek. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerint személyes adatnak minősül az érintettel kapcsolatba hozható adat, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés [Infotv. 3. § 2. pont]. Ezen belül pedig különlegesnek adatnak minősül a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti-szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat [Infotv. 3. § 3. pont]. Egy nemiszervről készült fénykép önmagában még nem feltétlenül minősülne különleges adatnak, de abban a pillanatban, amint valamely személlyel ez a kép kapcsolatba hozható, ebbe a kategóriába tartozik. Ennek egy tipikus esete lehet, amikor a nyilvánosságra hozó személy az érintett személy nevének megjelölésével teszi közzé a képet. Azonban a kapcsolatba hozhatósághoz még csak ez sem feltétlenül szükséges. Elég lehet bármilyen olyan tényező, anyajegy, heg vagy bármilyen jellemző tulajdonság, ami alapján a képet össze lehet kapcsolni az érintett személlyel. A definíciós pontosság kedvéért szükséges kiemelni, hogy az adatok tekintetében adatkezelésnek minősül az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése [Infotv. 3. § 10. pont]. 

A törvény már a személyes adatok kezelése tekintetében is komoly követelményeket állít fel, különleges adatok esetében azonban a szabályozás sokkal szigorúbb. Különleges adat akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy azt törvény közérdeken alapuló célból lehetővé teszi [Infotv. 5. § (2) bekezdés, 6. §]. Az írásbeli hozzájárulást a törvény nem köti meghatározott formához, de a hozzájárulásnak az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítását lehet tekinteni, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adat – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez [Infotv. 3. § 7. pont]. Amennyiben különleges adatainkat megsérti az adatkezelő [az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki önállóan vagy másokkal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja – Infotv. 3. § 9. pont], adatvédelmi szempontból az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésünkre. Az érintett kérelmezheti az adatkezelőnél tájékoztatását személyes adatai kezeléséről, személyes adatainak helyesbítését, valamint személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását. Ilyen esetben például törlést kérhetünk, mind az adat megszerzőjétől, mind a honlap üzemeltetőjétől, vagy bárkitől, aki az adatkezelés definíciója alapján adatkezelőnek minősül.

Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért

2.         Bíróság előtt – adatok törlése

Azzal, hogy egy harmadik személy rendelkezik az intim képeinkkel vagy videónkkal, adatkezelőnek minősül, ami miatt még szigorúbb szabályok vonatkoznak rá. Amennyiben az adatkezelő nem akar eleget tenni a törlés iránti kérésünknek, bíróság előtt is érvényt tudunk szerezni követelésünknek, a bíróság ilyen ügyben soron kívül jár el [Infotv. 22. § (1) bekezdés]. A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik, a sérelmet szenvedett fél választása szerint a pert akár a saját lakóhelye akár a tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindíthatja [Infotv. 22. § (3) bekezdés]. Fontos szabály, hogy az adatkezelés jogszerűségét az adatkezelőnek kell bizonyítania [Infotv. 22. § (1) bekezdés]. Amennyiben a bíróság a keresetnek helyt ad, az adatkezelőt az adatok törlésére kötelezi és elmarasztalja a perköltségekben. Utóbbiba tartozik mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel, de ide tartozik a felet képviselő ügyvéd készkiadása és munkadíja is [Pp. 75. § (1) és (2) bekezdés].

3.         Kártérítés is kérhető

Akár az adatok törlése iránti perrel párhuzamosan, de alapesetben is lehetőség nyílik polgári igények érvényesítésére is. Általános szabály, hogy ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni [Infotv. 23. § (1) bekezdés]. Kárnak minősül minden olyan vagyoni hátrány, amely a károkozó magatartással összefüggésben éri az érintett felet. Például az „erkölcstelen képekre” hivatkozva elküldik az érintetett a munkahelyéről vagy bedobják téglával az ablakát, stb. A kártérítésre a polgári jog szabályai az irányadóak. Fontos korlát, hogy csak abban az esetben nem kell megtérítenie az adatkezelőnek a kárt, amennyiben azt vis maior okozta. Tipikus példa a vis maiorra, ha jogszerűen tartotta a képet a telefonján, mert a sérelmet szenvedett fél maga küldte el neki, de ezt a telefont ellopták az adatkezelőtől és így kerültek nyilvánosságra a képek. Ellenben az már nem alapozza meg a vis maiort, ha figyelmetlenségből például egy internetkávézóban nem jelentkezett ki megfelelően közösségi médiafelületéről, ahol a képet tárolta, és az utána érkező vendég a közösségi média megnyitásával egyszerűen hozzáfért a képekhez. További korlát, ha a kár az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott. A kártérítési igény érvényesítésére az általános elévülési határidőn, vagyis 5 éven belül van lehetőség [Ptk. 6:22. § (1) bekezdés]. A kártérítési követelés elévülése a károsodás bekövetkeztével kezdődik.

4.         Sérelemdíj is járhat

A polgári igényérvényesítéshez azonban nem szükséges tényleges kár bekövetkezése. Akit ugyanis személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért [Ptk. 2:52. § (1) bekezdés]. Ezt az adatkezelés vonatkozásában kifejezetten deklarálja az adatvédelmi törvény is, és rögzíti, hogy ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet [Infotv. 23. § (2) bekezdés]. Egy bosszúvideó vagy kiszivárogtatás során az érintett személynek számos személyiségi joga sérülhet meg, ezért különösen fontos erre a lehetőségre figyelmet fordítani. A Ptk.-ban nevesített személyiségi jogokat vizsgálva sérülhet a személy magánélete, becsülete, jó hírneve, a magántitokhoz való joga (természetesen sérül a már tárgyalt személyes adatok védelméhez való joga). Fontos könnyebbség az általános kártérítéshez képest, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire tekintettel, egy összegben határozza meg, megállapítása során kiemelt jelentősége lehet annak, hogy a jogsértésre nagy nyilvánosság előtt került sor. Ennek részletezésére a büntetőjogi felelősség között térünk majd részletesen ki. Kimentésre a kártérítésnél ismertetett esetek állnak az adatkezelő rendelkezésére. Sérelemdíj mellett követelheti akár a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását vagy a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását is a további jogsértéstől [Ptk. 2:51. § (1) bekezdés].

5.         Büntetőjogi felelősség

A Btk. 219. §(1) bekezdése szerint aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva jogosulatlanul kezel személyes adatot,az vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A fenti példákban a személyes adattal visszaélés tényállása is megállapítást nyerhet, és így már súlyosabb büntetőjogi kategóriához érkeztünk, mivel a Btk. minősített esetként kezeli és két évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, ha a személyes adattal visszaélést különleges adatra követik el. A jelentős érdeksérelem magánérdek sérelme jelentkezhet személyi (erkölcsi) sérelemként (például a társadalmi megbecsülés, családi élet zavartalansága, egzisztenciális érdek), vagy kifejezetten anyagi jellegű is lehet, amennyiben az nem kár vagy vagyoni hátrány (pl. az üzleti jó hírnév). Bosszúvideó esetén haszonszerzési célzatról értelemszerűen nem beszélhetünk, ugyanakkor annak bizonyítása, hogy az elkövető cselekménye jelentős érdeksérelmet okozott, meglehetősen bonyolult. 

Amennyiben a személyes adat megismerésére az elektronikus hírközlő hálózat – ideértve az információs rendszert is – útján másnak továbbított vagy azon tárolt adatot kifürkészésével, és az észlelteket technikai eszközzel rögzítésével kerül sor, már nem személyes adattal visszaélésről, hanem tiltott adatszerzésről beszélhetünk [Btk. 422. § (1) bekezdés d) pont]. Ezt bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a törvény. A kifürkészés olyan magatartás, amely a közlemény tartalmának az elektronikus hírközlő hálózat útján történő továbbítása során való megismerésére irányul. Ez gyakorlatilag bármilyen technológiával történő lehallgatást jelent. A titkos adatszerzés konszumálja (magába olvasztja) a személyes adattal visszaélést. Súlyosabban minősül és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a tiltott adatszerzést hivatalos eljárás színlelésével, üzletszerűen, bűnszövetségben vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el. 

Felmerülhet a kérdés, mi alapján vonható felelősségre a bosszúvideót nyilvánosságra hozó, bosszúra éhező fél, ha egy harmadik személy tiltott adatszerzéssel szerzi meg partnere gépéről a tartalmakat, majd megküldi azokat neki, és a fél ezen felháborodva nyilvánosságra hozza a képeket. A Btk. 422. § (3) bekezdése tiltott adatfelhasználásként bünteti azt az elkövetési magatartást, amikor a tiltott módon megismert titkot valaki továbbítja (mással történő közlése, a rögzítés eljuttatása vagy akár nyilvánosságra hozatala) vagy felhasználja (közömbös, hogy kinek az érdekében, s akár a különböző jogi eljárásokban bizonyítékként felhasználása sem zárja ki a tényállásszerűséget). Ez az alakzat eshetőleges szándékkal is megvalósítható, az elkövető tudatának azonban ki kell terjednie arra, hogy az adott adatok milyen módon lettek megszerezve, megismerve. Amennyiben ezzel az információval nincsen tisztában, nyilvánosságra hozatal során csak a személyes adattal visszaélést követi el. Ha tehát a fél által a fogadónak elküldött intimképet a fogadó továbbítja a fél partnerének, aki azt nyilvánosságra hozza, nem valósul meg tiltott adatszerzés, így a nyilvánosságra hozó személyes adattal való visszaélésért felel. Viszont amennyiben olyan e-mailt kap, amelyben a partneréről készült videót azzal a szöveggel küldik meg, hogy „Tudtad, hogy a partnered ilyen videókat tart a gépén?” vagy: „Tudtad, hogy a partnered egy harmadik személynek ilyen képeket küld magáról?”, akkor nehezen hivatkozhat arra, hogy fogalma nem volt arról, milyen módon szerezhették meg az adatokat.

Mindezek mellett könnyen minősülhet a cselekmény rágalmazásnak is. A tényállás szerint, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő [Btk. 226. §]. A Kúria egy 2013-as döntésében megállapította, hogy a szexuális szokások, a nemi identitás és az ezek körébe tartozó tények az intimszféra részét képezik, s azoknak nagy nyilvánosság elé tárása a sértett személyiségi jogát, emberi méltóságát sérthetik, ezért alkalmas lehet a becsület csorbítására, s a rágalmazás vétségének megvalósítására. Kiemelte, hogy a sértettet felismerhetően ábrázoló (azonosítható), szexuális magatartást bemutató fényképek elektronikus levélben történő közzététele tényállítást valósít meg (EBH2013. B.21.). Ha ezt a cselekményt nagy nyilvánosság előtt követik el, akkor a büntetés még súlyosabb lehet, és két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. A Btk. 459. § (1) bekezdés 22. pontja szerint nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő elkövetését is érteni kell. Tipikusan ebbe a körbe tartozik az interneten keresztül történő megosztás, akár valamely honlapon, akár Facebook-on vagy egyéb közösségi médiában. Általános megfogalmazás szerint a nagy nyilvánosság nagyobb létszámú személy jelenlétét, illetve annak a reális lehetőségét jelenti, hogy az elkövetés helyén nagyobb számú, vagy előre meg nem határozható létszámú személy szerezzen a bűncselekményről tudomást.

Fontos különbség a két cselekmény között, hogy míg a személyes adattal visszaélés közvádas, addig a rágalmazás csak magánindítványra büntethető [Btk. 231. § (2) bekezdés]. Ilyen bűncselekmény miatt csak a jogosult feljelentése alapján indítható büntetőeljárás. Formáját tekintve azonban nincsenek szigorú megkötések, mert magánindítvány előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni [Be. 173. § (1) bekezdés]. Fontos korlát, hogy a magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett [Be. 173. § (3) bekezdés]. Tehát: amennyiben a sérelmet szenvedett fél azt szeretné, hogy az elkövetőt rágalmazás miatt is felelősségre vonják, nem szabad sokat késlekednie a magánindítvány megtételével.

Amennyiben az elkövető pénzt szeretne kérni a sérelmet szenvedett féltől azért, hogy az általa megszerzett tartalmak ne kerüljenek nyilvánosságra, megvalósul a zsarolás tényállása is: aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő [Btk. 367. § (1) bekezdése].

Bár elkövetői oldalról jó heccnek vagy remek bosszúnak tűnhet tehát az ilyen tartalmak nyilvánosságra hozatala, azonban nagyon könnyen azon kaphatják magukat, hogy kifejezetten súlyos bűncselekmények miatt kell felelősséget vállalni. Lehet, hogy valóban úgy érezzük, egy ilyen lépés megfelelő bosszú a korábbi párunkon, de célszerű átgondolni újra, mielőtt ilyen tettre szánjuk el magunkat, mert nem csak a saját, de mások életét is tönkre tehetjük egy ilyen meggondolatlan lépéssel.

Áldozati oldalon pedig sosem szabad elfelejteni, hogy a lehetőségek széles skálája áll rendelkezésre, hogy a jogsérelmet orvoslják.

---