Szervezett bűnözés és a jog 3. – A szervezett bűnözés elleni küzdelem alapjai


Cikksorozatunk a Szervezett bűnözés és a jog című Wolters Kluwer-kiadvány egyes fejezetein keresztül járja körbe a témakör teljes spektrumát. A harmadik rész a szervezett bűnözés elleni küzdelem alapjait mutatja be.

Ha érdekli a szervezett bűnözés, és szeretné megérteni a működését, a mozgatórugóit és a struktúráját, ha megismerné a szervezett bűnözés elleni küzdelem – így a fogalommeghatározás, a jelenségre adott állami válaszok, a felszámolásra irányuló stratégiák – alapjait, vagy ha tanulmányozná a szervezett bűnözés elleni küzdelem anyagi, illetve eljárásjogi eszköztárát, és foglalkoztatja, hogyan épül fel a szervezett bűnözés felszámolására irányuló hazai szervezetrendszer, esetleg elmélyülne a bűnszervezetben történő elkövetéssel és a bűnszervezetben részvétellel kapcsolatos dogmatikai kérdésekben, illetve bírósági gyakorlatban, és megismerné a hazai szervezett bűnözés kiemelt jogeseteit, akkor ajánljuk figyelmébe dr. Nagycenki Tamás művét, a Wolters Kluwer Hungary Kft. gondozásában megjelenő, a Szervezett bűnözés és a jog című kötetet, amelyben mindezekről részletesen olvashat.

Az alábbiakban a műnek A szervezett bűnözés elleni küzdelem alapjai című fejezetéből idézünk egy részletet. A sorozat első részét itt, a másodikat pedig itt olvashatják el.

Szervezeti fogalommeghatározások

A szervezett bűnözés kormányzati, állami meghatározása eltér a tudományos vagy kriminológiai meghatározástól, hajlamos a szervezeti céloknak megfelelő, specifikus definíciókat adni, amelyekből hiányzik a fogalmi szintű meghatározásra törekvés. E definíciók közül sok inkább a jellemzők felsorolását, azaz listás megközelítést alkalmaz. Az említett megközelítést régóta kritizálják, mivel – a szervezett bűnözés komplexitását figyelembe véve – túlságosan egyszerűsít.[1]

Az amerikai rendészeti szervek Oyster Bay-i konferenciáján 1965-ben az alábbiakban határozták meg a szervezett bűnözést: „Egy önfenntartó bűnözői összefogás eredménye, amely borsos nyereséget présel ki társadalmunkból, minden eszközt bevetve, becsületest és aljast, legálist és illegálist egyaránt. A személyi változások ellenére az összefogáson alapuló entitás fennmarad. Egy rosszindulatú élősködő, amely az emberi gyengeségből táplálkozik. A félelem és a korrupció tartják életben. Így vagy úgy, de magas fokú immunitásra tesz szert a törvénnyel szemben. Szervezettségében jellemzően totalitárius.” [2] Alan Wright szerint a fenti meghatározás helyesen utal a szervezett bűnözés konspirációs jellegére, illetve az erőszak és vesztegetés alkalmazására.[3]

1970-ben az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma az alábbiak szerint határozta meg a szervezett bűnözést: „Az USA területén működő bűnügyi szindikátus tagjai által végzett összes illegális tevékenység és az efféle tagok ismert szövetségesei, társai által végzett összes illegális tevékenység.” [4]

Az FBI-féle fogalom – amely valójában nem a szervezett bűnözést, hanem a szervezett bűnözői csoportot határozza meg – a hagyományos szervezett bűnözői tevékenységekre, illetve a haszonszerzési célra helyezi a hangsúlyt: „Mint bármely olyan csoport, amely valamelyest rendelkezik formális struktúrával, és amelynek fő célja az illegális tevékenységeken keresztüli pénzszerzés. Az efféle csoportok a pozíciójukat erőszak alkalmazásával vagy az azzal történő fenyegetéssel, korrupt köztisztviselőkkel, hatalommal való visszaéléssel vagy zsarolással tartják meg, és általában jelentős hatást gyakorolnak a környezetükben, a régiójukban vagy az egész országban élő emberek életére.” [5]

Az Amerikai Egyesült Államokban az 1976-ban alapított szervezett bűnüldözési akciócsoport a listás megközelítést fogadta el, amikor a szervezett bűnözést definiálta: „Két vagy több személy, akik folyamatos szándékkal végeznek egy vagy több tevékenységet a következők közül: 1. illegális javak és szolgáltatások rendelkezésre bocsátása, azaz erkölcstelenség, uzsora stb.; 2. erőszakos bűncselekmények, azaz rablás, testi sértés stb.” [6]

Az Interpol fogalma – amely az FBI megközelítéséhez hasonlóan a szervezett bűnözői csoportot definiálja – a tevékenységekkel, illetve a célokkal szemben a szerkezetre helyezi a hangsúlyt: „Bármely vállalkozás vagy csoport, amely folytonos illegális tevékenységet végez, és amelynek fő célja a nyereségszerzés és a vállalkozás folytonosságának fenntartása, országhatárokra tekintet nélkül.” [7]

1998-ban a Varsóban megrendezett szervezett bűnözéssel kapcsolatos nemzetközi konferencia a fogadó ország alábbi meghatározását használta: „Három vagy több személy – akiket hierarchia vagy személyes kapcsolatok kötnek össze – által végzett csoporttevékenységek, amelyeken keresztül a vezetők profitot termelnek, vagy területeket, belföldi vagy külföldi piacokat irányítanak erőszak, megfélemlítés és korrupció alkalmazásával, mindezt a bűntevékenységeik előmozdításának és a legitim gazdaságba történő beszivárgásnak céljából.” [8]

A német BKA (Bundeskriminalamt) definíciójának középpontjában a csoport, a cél – hatalom és haszon – és a cél eléréséhez szükséges módszerek – erőszak, megfélemlítés – szerepelnek: „A szervezett bűnözés bűncselekmények előre megtervezett elkövetése, amelyet a profit és a hatalom utáni vágy ösztönöz, amelyek egyenként és együttesen is komoly jelentőséggel bírnak, mikor két vagy több személy tartósan vagy határozatlan ideig együttműködik, mindenki a saját meghatározott feladatát végezve kereskedelmi vagy üzletszerű struktúrák alkalmazásával, vagy erőszak vagy egyéb megfélemlítő cselekvés alkalmazásával, vagy a politika, a média, a közigazgatás, az igazságügyi hatóságok vagy a gazdaság befolyásolásával.” [9]

A holland CRI (Centrale Recherche Informatienest) egyedi megközelítést alkalmaz a szervezett bűnözés meghatározására, amely nemcsak a nyomozások, hanem az empirikus kutatások során is hasznos. A hatóság a Likert-skála-eljárást használja, amely nyolc – mind a csoportra, mind a csoport tevékenységére fókuszáló – elemet tartalmaz: [10]

  1. Hierarchikus struktúra;
  2. Belső támogatás;
  3. Pénzmosás;
  4. Állami tisztviselők megvesztegetése;
  5. Több mint egy illegális tevékenységben való részvétel;
  6. A vállalatok mögött megbúvó szervezetek;
  7. Hosszú időn keresztül folytatott törvényellenes tevékenységek;
  8. Tagok, akik a versenytársakkal szemben erőszakosan viselkednek.

A nyolc elemet felhasználva a holland hatóság egy skálát alkotott, amely a szervezett bűnözői tevékenység, illetve a szervezeti struktúra fokozatát, intenzitását mutatja. A skála 1–2 fokozata alacsony szintű, a 3 –5 fokozata közepesen bonyolult, a 6–8 fokozata egy jól szervezett, nagyon kifinomult szervezett bűnözői csoportot jelent. Nathan Moran szerint a megközelítés szigorúan véve nem a szervezett bűnözés fogalmának meghatározása.[11]

Az 1990-es években egy európai uniós szakértői bizottság 11 kritériumot javasolt a szervezett bűnözői csoport meghatározásához:[12]

  1. Több mint két személy együttműködése.
  2. Minden résztvevőnek meghatározott szerepe van.
  3. Hosszabb vagy meghatározatlan időre jön létre.
  4. Fegyelem és ellenőrzés alatt működnek.
  1. Súlyos bűncselekmények elkövetésével vannak gyanúsítva.
  2. Nemzetközi szinten tevékenykednek.
  3. Erőszakot vagy egyéb megfélemlítésre alkalmas eszközt vesznek igénybe.
  4. Kereskedelmi vagy vállalkozás jellegű struktúrákat alkalmaznak.
  1. Részt vesznek pénzmosásban.
  2. Befolyást gyakorolnak a politikára, a médiára, a közigazgatásra, az igazságügyi szervekre vagy a gazdaságra.
  3. Céljaik között a pénz vagy a hatalom megszerzése a meghatározó.

A szakértői bizottság szerint a szervezett bűnözői csoport elengedhetetlen követelménye az 1., 5., 11. kritérium, továbbá a fennmaradókból legkevesebb három megléte.

A kötet szerzője dr. Nagycenki Tamás. Címlapképünk illusztráció.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.

Lábjegyzetek:

[1] Nathan Moran: Defining Organized Crime: Economic, Legal, and Social Factors. In: Frank G. Shanty (szerk.): Organized Crime. From Trafficking To Terrorism – Volume One. Santa Barbara, ABC-CLIO, 2008. 43–44.

[2] Alan Wright: Organized Crime. Devon, Willan Publishing, 2006. 3–4.

[3] Alan Wright: Organized Crime. Devon, Willan Publishing, 2006. 4.

[4] Howard Abadinsky: Organized Crime. Belmont, Wadsworth Publishing, 2009. Ninth Edition, 2.

[5] Howard Abadinsky: Organized Crime. Belmont, Wadsworth Publishing, 2009. Ninth Edition, 2.

[6] Nathan Moran: Defining Organized Crime: Economic, Legal, and Social Factors. In: Frank G. Shanty (szerk.): Organized Crime. From Trafficking To Terrorism – Volume One. Santa Barbara, ABC-CLIO, 2008. 44–45.

[7] Nathan Moran: Defining Organized Crime: Economic, Legal, and Social Factors. In: Frank G. Shanty (szerk.): Organized Crime. From Trafficking To Terrorism – Volume One. Santa Barbara, ABC-CLIO, 2008. 45.

[8] Howard Abadinsky: Organized Crime. Belmont, Wadsworth Publishing, 2009. Ninth Edition, 2.

[9] Adamoli, Sabrina – Di Nicola, Andrea – Savona, Ernesto U. – Zoffi, Paola: Organised crime around the world. Helsinki, European Institute for Crime Prevention and Control, 1998. 6.

[10] Nathan Moran: Defining Organized Crime: Economic, Legal, and Social Factors. In: Frank G. Shanty (szerk.): Organized Crime. From Trafficking To Terrorism – Volume One. Santa Barbara, ABC-CLIO, 2008. 45.

[11] Nathan Moran: Defining Organized Crime: Economic, Legal, and Social Factors. In: Frank G. Shanty (szerk.): Organized Crime. From Trafficking To Terrorism – Volume One. Santa Barbara, ABC-CLIO, 2008. 45.

[12] Kertész Imre: A bűn európai útjain. Belügyi Szemle, 1999/9. 54–55.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

Az üzletrész öröklése és átszállása a jogutódra

A kft. tagjának halálával az örökös tulajdonosává válik az elhunyt tag hagyatékába tartozó üzletrésznek. A kft.-nek nincs jogszabályi kötelezettsége az örökös tulajdonába került üzletrész megváltására, megvételére – a Kúria eseti döntése.

2024. június 19.

Önkormányzati választás: hosszú út az alakuló ülésig

Az önkormányzatok életében egy furcsa, eddig még nem tapasztalt időszak következik. A választások befejeztével kialakultak az új képviselő-testületek, kiderültek az új polgármesterek, azonban a munkát egészen októberig még nem ők, hanem a korábbi, 2019-ben választott testület végzi.