A bírósághoz fordulás határidejét az adott tényről való tudomásszerzés határozza meg

A bírósághoz fordulás határideje kezdő időpontjaként az a körülmény bír jelentőséggel, hogy az érintett mikor szerzett tudomást az adott tényről. Amennyiben a vitatott intézkedés (jogsértés) nem jut az érdekelt fél tudomására, úgy az őt megillető igényérvényesítési eszközzel sem tud élni. Ha a kérelmezők magára az üzemi tanácsi választás tényére vonatkozóan éltek a bírósághoz fordulás jogával, erről legkésőbb a választás időpontjában tudomással bírtak, ezért a választás időpontjától számítandó az öt napos bírósághoz fordulási határidő – a Kúria eseti döntése.

Releváns jogszabályhely: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 289. § (1) bekezdés.

Ami a tényállást illeti, a munkáltatónál 2022. szeptember 12–16. napján üzemitanács-választást tartottak. A szakszervezetek számára 2022. szeptember 17-én kézbesítették a választás lebonyolításáról készült jegyzőkönyvet. A szakszervezetek a 2022. szeptember 22-én előterjesztett beadványukban kérték, hogy a bíróság az üzemitanács-választás eredményét semmisítse meg, mivel a szavazás érvénytelen volt. Álláspontjuk szerint az üzemigazgatóság nem minősül önálló telephelynek, illetve a választást lebonyolító választási bizottságot a korábbi választási eredmény megsemmisítését követően megszűnt Üzemi Tanács hiányában nem a munkavállalók hozták létre, így a választási bizottság valamennyi intézkedése és az ennek nyomán megtartott választás érvénytelen volt. Az ellenkérelem szerint a kérelem elkésett.

Az első- és másodfokú eljárás

A törvényszék visszautasította a kérelmet az igényérvényesítési határidő elmulasztására tekintettel. Az Mt. 289. § (1) bekezdése értelmében a munkáltató, az üzemi tanács vagy a szakszervezet a tájékoztatásra vagy a konzultációra vonatkozó szabály megszegése miatt öt napon belül bírósághoz fordulhat. A törvényszék szerint az öt napos igényérvényesítési határidő 2022. szeptember 16-án kezdődött.

Az ítélőtábla helybenhagyta a döntést. Kiemelte, hogy a határidő számítása szempontjából annak a választási eredménynek az időpontja az irányadó, amely vonatkozásában jogorvoslatot kezdeményeztek, így 2022. szeptember 21-ig lett volna lehetőség az igényérvényesítésre.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A szakszervezetek szerint addig, amíg részükre a választásról készült jegyzőkönyvet nem küldték meg, annak tartalmát nem ismerhették, így nem nyílhatott meg számukra az igényérvényesítési határidő, hiszen kizárólag a jegyzőkönyv tartalmának a megismerését követően kerültek abba a helyzetbe, hogy megítéljék, történt-e jogszabálysértés, a választási bizottság az Mt. rendelkezéseit betartva járt-e el. A jegyzőkönyvet 2022. szeptember 17-én vették át és innentől számított öt napon belül, 2022. szeptember 22-én nyújtották be kérelmüket.

Az üzemi tanács szerint a szakszervezetek figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy az üzemitanács-választást azért támadják, mert véleményük szerint az üzemigazgatóság nem minősült önálló telephelynek, illetve másodlagosan azért, mert a választási bizottság nem volt szabályosan megalakítva. Érvelése szerint a felülvizsgálati kérelemben a szakszervezetek úgy próbáltak érvelni, mintha az üzemi tanácsi választások kiírásáról, az azt lebonyolító választási bizottságról csupán a választás eredményéről szóló jegyzőkönyvből szereztek volna tudomást. De már a választások kiírásától ismert volt az üzemitanács-választások időpontja, illetve az is, hogy arra az üzemigazgatóság keretében kerül sor, így a kérelmezők az általuk vitatott jogsértésekről már jóval a választások kezdete előtt tudomással bírtak.

A Kúria megállapításai

A Kúria kiemelte, hogy az Mt. nem rendelkezik arról, hogy az öt napos igényérvényesítési határidőt mikortól, a sérelmezett intézkedés bekövetkezésétől vagy az arról való tudomásszerzéstől kell-e számítani. A másodfok szerint a határidő számítása szempontjából annak a választási eredménynek az időpontja az irányadó, amely vonatkozásában a jogorvoslat kezdeményezésére kerül sor. Ugyanakkor a választási eljárás egyes eseményeit külön-külön lehet támadni az öt napos határidőn belül. A bírósághoz fordulás határideje kezdő időpontjaként az a körülmény bír jelentőséggel, hogy az érintett mikor szerzett tudomást az adott tényről. Amennyiben a vitatott intézkedés (jogsértés) nem jut az érdekelt fél tudomására, úgy az őt megillető igényérvényesítési eszközzel sem tud élni. A jogszabály céljával és rendeltetésével ellentétes lenne olyan gyakorlat legitimálása, amely lehetővé tenné, hogy amennyiben a választási bizottság nem vagy késedelmesen küldi meg a választásról szóló jegyzőkönyvet, úgy ellehetetlenülne vagy jelentősen megnehezülne az érdekelt igényérvényesítési lehetősége. Erre figyelemmel helyes a felülvizsgálati kérelem azon megállapítása, hogy a határidő a sérelmezett jogsértésről való tudomásszerzéskor kezdődik, nem a jogsértés megtörténtekor.

Mivel az Mt. az egyes választási eseményekkel összefüggésben is biztosítja a bírói út igénybevételét nem csak a választási eredmény megállapítását követően, így olyan esetben is lehetőség van a bírói út igénybevételére és megállapításra irányuló kérelem előterjesztésére, amikor még nem született választási eredmény, vagy egyébként olyan eljárási szabályszegés történt, amely a választás eredményét nem befolyásolja. Ennek megfelelően a határidő számítása szempontjából annak a választási eseménynek az időpontja az irányadó, amely vonatkozásában a jogorvoslatot kezdeményezik.

Mivel a vizsgált ügyben a szakszervezetek magára a választás tényére vonatkozóan (lehet-e üzemi tanácsot választani, legitim volt-e a választási bizottság) éltek a bírósághoz fordulás jogával és erről már legkésőbb a választás időpontjában tudomással bírtak, a Kúria szerint elmulasztották az Mt. 289. § (1) bekezdésében előírt öt napos bírósághoz fordulási határidőt, így a Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Mpk.VIII.10.014/2023/4.) a Kúriai Döntések 2023/7. számában 196. szám alatt jelent meg.