Szerződésteremtő álképviselet

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az álképviselő eljárását a képviselt utólag jóváhagyhatja, ami nincs alakszerűséghez kötve. A teljesítésnek vagy egy részének elfogadásával a szerződésmódosítás akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellőzték – a Kúria eseti döntése.

A tényállás

A felek között vállalkozási szerződés jött létre, amely keretén belül a felperes 4 222 397 forint ellenében kötelezettséget vállalt egy főiskola főépületének bővítése során a falazási és vakolási, illetve felületképzési munkák elvégzésére. Később a felek egy alkalommal módosították a szerződést, amely alapján a felperes további munkálatok elvégzésre is kötelezettséget vállalt. A felperes a feladatokat túlnyomórészt a teljesítési határidőn belül elvégezte, ráadásul jelentős mértékű pótmunkát is végeznie kellett. Így megcsinálta például az épület nagy előadótermének mennyezetén elhelyezett gipszkarton glettelését és festését, valamint a mellvédfal gipszkarton felületeinek javítását.

Az alperes a felperest megillető díjból nem fizetett meg 1 190 096 forintot, valamint további, eredetileg a garanciális javításokra visszatartott 242 067 forintot. Ezen felül elmaradt a pótmunkák ellenértékének kiegyenlítése is. A felperes 2011. augusztus 23-ától felszámolás alá került.

Az első- és másodfokú eljárás

A felperes keresetében 3 911 518 forint hátralékos vállalkozói díj és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest, aki a kereset elutasítását kérte. Az alperes álláspontja szerint, mivel a vállalkozási szerződés megkötésekor a felperes nevében a képviseletére nem jogosult személy járt el, a szerződés nem jött létre és a felperes a vállalkozói díjra nem tarthat igényt. A felperesnek meg nem fizetett díj tényét és összegét az alperes tagadta. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a felperes által elvégzett gipszkarton mennyezet glettelése és festése, valamint a mellvédfal javítása nem tartozott a pótmunkák körébe, így ezekért a felperes külön díjazásra nem jogosult. Mindezeken felül késedelmi kötbér jogcímén beszámítási kifogást is előterjesztett.

Az elsőfokú bíróság az alperest 3 623 167 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, döntését a másodfokú bíróság helybenhagyta. A bíróság álláspontja szerint bár a vállalkozási szerződés megkötésekor a felperes nevében valóban a képviseletére nem jogosult személy járt el, az álképviselő eljárását azonban az ügyvezető utólag jóváhagyta, így a szerződés megfelelően létrejött.

Mivel a meg nem fizetett összeg tényét az alperes nem vitatta, ezért csak az általa kérdésesnek tartott pótmunkát és az azzal kapcsolatos felperesi díjigényt vizsgálta. Álláspontja szerint mivel e munkálatok elvégzésére az eredeti szerződés nem terjedt ki, pótmunkának minősülnek és a felperes az átalánydíjon felül e munkálatok ellenértékének megfizetésére igényt tarthat.

Az eljárás idején a felperes már felszámolás alatt állt, és felszámolás alá került gazdasági társaság követelésével szemben csak olyan speciális feltételek fennállása esetén terjeszthető elő beszámítási kifogás, amelyek az adott ügyben nem álltak fenn, ezért a bíróság elutasította az alperes erre irányuló kérelmét.

Az új Pt. és az Mt. együttes alkalmazása
2014. december 16. Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika Ízelító a tematikából: Megtámadhatóság és semmisség, több alanyú munkaviszonyok, a sérelemdíj és a munkajogi kárfelelősségi szabályok, általános szerződési feltételek szabályainak alkalmazása a munkajogban Bővebb információ és jelentkezés >>

A felülvizsgálati indítvány tartalma

Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset teljes elutasítása, másodlagosan pedig a marasztalási összeg 1 432 156 forintra történő leszállítását kérte a Kúriától.

A Kúria megállapításai

A Kúria egyetértett a jogerős ítélet logikájával. Bár a szerződést valóban álképviselő kötötte (nem a cégnyilvántartásba bejegyzett szervezeti képviselő írta alá), és kötelmet a képviselt és a másik fél között alapvetően csak a valódi képviselő jognyilatkozata keletkeztet (és így az álképviselő cselekménye a képviseltet nem köti, így szerződés nem jöhet létre), de a képviselt akaratának utólagos kifejezésével jóváhagyta az álképviselő eljárását, és ezzel magára nézve kötelezőnek ismerte el a nevében tett jognyilatkozatot. Ilyen esetben pedig az álképviselő cselekményét úgy kell tekinteni, mintha már a nyilatkozat tételekor is rendelkezett volna képviseleti joggal. Mivel az álképviselő nyilatkozatának jóváhagyása nincs alakszerűséghez kötve, azt megteheti a képviselt írásban, szóban vagy akár ráutaló magatartással is. Ráutaló magatartás például az, amikor az álképviselő által kötött szerződést a képviselt magára nézve kötelezőnek ismeri el, és teljesíti az abból eredő kötelezettségeit. A Kúria szerint jelen ügyben is ez valósult meg, hiszen a felperes elvégezte a szerződésben vállalt munkafeladatot, és átvette a részben megfizetett vállalkozói díjat, tehát egyértelműen megállapíthatónak találta a Kúria az álképviselő eljárásának jóváhagyását, így érvényesnek mondta ki a vállalkozási szerződést.

A pótmunka kérdéskörében arra az álláspontra jutott a Kúria, hogy mivel a vállalkozási szerződés műszaki tartalma nem terjedt ki a mennyezeti gipszkarton glettelésére és festésére, valamint a mellvédfal gipszkarton felületeinek javítására, így ezek a munkálatok nem többletmunkának, hanem a pótmunkának minősülnek. A pótmunkákat a felperes elvégezte, az alperes pedig átvette, ennek alapján megállapítható, hogy a felek megállapodtak a pótmunkák elvégzésében, megrendelésben, ami a vállalkozási szerződés ráutaló magatartással történő módosításként értékelhető, így az ellenértékének megfizetése alól az alperes nem mentesülhet. A teljesítésnek vagy egy részének az elfogadása esetén a szerződésmódosítás akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellőzték, hangsúlyozta a Kúria.

Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. V. 20.905/2013.) a Kúriai Döntések 2014/10. számában 303. szám alatt jelent meg.

---