Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 5. rész

A social media-platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak, melyeknek nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk. Jelen tanulmányában a szerző azonos megítélés alá helyezi a YouTube-ot, a Facebookot és a Twittert, mivel tevékenységük szólásszabadsággal összefüggő része hasonló, és hasonlóan is ítélhető meg. E szolgáltatások mindegyike képes a felhasználói tartalmak korlátozására, és időnként erre a jogi szabályozás kötelezi is. Az EU új irányelve is közös regulákat alkot e két eltérő szolgáltatásra: a hatálya alá tartozó audiovizuális tartalmak mind a videómegosztó, mind a social media-platformokon megjelennek.

Az alábbiakban olvasható tanulmányt, mely az In Medias Res folyóiratban jelent meg, folytatásokban közöljük; az első rész itt, a második itt, a harmadik itt, a negyedik pedig itt olvasható el.

4.3. Moderálás és magáncenzúra

4.3.1. A moderálás erényei és veszélyei

A felhasználói tartalmak moderálása beavatkozás a felhasználók szólásszabadságába. A tartalmak moderálása mellett döntő platformok a „túl nagy szabadság káosza” és „a túlzott kontroll sterilitása” közötti vékony mezsgyén próbálnak járni.239 Ezt az utat megtalálni nem kifejezetten könnyű. Túl azon, hogy a platformokat számos különféle okból érheti nyomás az államok részéről annak érdekében, hogy a jogi eljárásokat megkerülve, azok hiányában is töröljenek nem feltétlenül illegális tartalmakat,240 a beavatkozásra maguk a platformok is bőven találhatnak okot. Ahogyan már említettük, ezek közül a legfontosabb a gazdasági érdekeik védelme, ama tartalmak kiszűrése és törlése, amelyek elijeszthetik a többi felhasználót vagy a platform fontos üzleti partnereit, hirdetőit. A platform politikai agendájával, maga által választott társadalmi missziójával össze nem férő tartalmak is a moderálás áldozatául eshetnek.241

A magáncenzúra lehetősége több okból is aggasztó a szólásszabadság és a nyilvánosság szempontjából. A legnagyobb, legfontosabb platformokon való megszólalás lehetősége nem helyettesíthető az egyéb, kisebb és kevesebb emberhez eljutó platformokon való megszólalással (amelyek ráadásul maguk is végezhetnek moderálást), és főleg nem a moderálás nélküli, egyéni blogokkal, magánweboldalakkal. A nagy platformok a nyilvánosság olyan csomópontjai, amelyek esetében a véleményformálás folyamatába való beavatkozás különösen súlyos következményekkel járhat.242 A lehető legtöbb felhasználó számára biztosítandó békés, ártalmaktól mentes környezet szempontja – amely a platform gazdasági érdekeit is szolgálja – az elnyomó államok politikájához való idomulással sem összeférhetetlen: a hatalmas kínai piacra való belépés lehetősége például még az állami cenzúra elvárásaihoz való igazodás árán sem kevésbé csábító. A platformok célja aligha az elnyomó rendszerek forradalom általi megbuktatása – inkább a rossz PR és az államokkal folytatott viták elkerülése, valamint a piaci befolyás és a bevételek növelése.243

A moderálás és az egyes tartalmakról való, platform általi döntés tehát nem a szólásszabadság jogi normáihoz, hanem a külső környezetnek – az állami igényeknek – és a felhasználók vélt elvárásainak való megfeleléshez igazodik. Minél több a felhasználók közötti egyéni interakció, és minél élénkebb a platformon zajló kommunikáció, annál inkább nő a platform gazdasági értéke.244 Ebből az következik, hogy nem a társadalmi nyilvánosság szempontjából leginkább értékes vélemények, tartalmak védelme az elsődleges szempont, amelyek sokszor vitatottak, megosztók, sértők, provokatívak, de közügyekkel kapcsolatosak, vitára gerjesztenek és gondolkodásra sarkallnak. Ezek elijeszthetik, távol tarthatják a felhasználók egy részét, ellenben a nem bántó, ártalmatlan tartalmakkal a lehető legnagyobb számú felhasználó tud békésen megférni. A kismacskás videók és a családi fotók győzedelmeskednek az erőteljes politikai viták felett – az előbbiek a platform számára fontosabbak és gazdasági értelemben értékesebbek. Miközben a nyugodt környezet fenntartása valóban több felhasználót csábíthat a platformra, így elvben többek számára nyílik meg a szólásszabadság hatékony gyakorlásának lehetősége, a platform egyúttal korlátozza is az eszmecserét. A felhasználók egymás között folytatott kommunikációja ebből következően valójában nem elsősorban a közügyek nyílt vitatása céljából zajlik, illetve a platform által korlátozást szenved, így a nyilvánosság számára a szólásszabadságba való magán-beavatkozás összességében kétes eredménnyel jár.

4.3.2. A moderálás jogi megítélése – lehetséges analógiák

Amerikában a CDA 230. szakasza immunitást biztosít a platformoknak a jogi felelősség alól, egyúttal arra sarkallja őket, hogy – „irgalmas szamaritánusként”245 – moderálják felhasználóik beszédét. A platform döntése a tartalmak törléséről, felhasználók felfüggesztéséről vagy kitiltásáról nem esik korlátozás alá, így nem vet fel szólásszabadságjogi problémát. Hasonló a helyzet Európában az Eker. irányelv 14. cikkével, amely feltételes mentességet biztosít a platformoknak, egyúttal szintén lehetővé teszi nekik (nem tiltja) a saját döntésük szerinti moderálást. A felhasználókkal szembeni, a köztük és a platform között fennálló szerződéses viszony alapján zajló eljárást a szólásszabadság szempontjai alapvetően nem korlátozzák.246

Rendkívül kockázatos szinte szabad kezet adni a platformnak az egyes tartalmak elbírálásában. A döntések alapjául szolgáló egyes irányelvek, kódexek bizonytalan megfogalmazásúak, a döntéseket pedig gyorsan, átláthatatlanul, eljárási garanciák nélkül hozzák meg. Ha arra gondolunk, milyen megfontolások alapján döntheti el egy moderátor, hogy az adott tartalom összefér-e a platform szabályaival, akkor eszünkbe juthat Potter Stewart bíró klasszikussá vált maximája, amelyet a hard-core pornográfia jogi fogalmának keresésekor írt: nem tudja definiálni, hogy mi az, de „ha látom, felismerem”.247 Ha a moderátor úgy véli, hogy valamit törölni kell, illetve ha a belső, a felhasználók számára láthatatlan döntési mechanizmus eredménye erre vezet, akkor a tartalmat törölni fogják. Amivel az állam által fenntartott bírósági szervezetrendszer akár éveken át birkózik, azt egy moderátor legfeljebb órák alatt eldönti.

In Medias Res - borító

A média- és hírközlési szabályozás korábbi megközelítései analógiaként kevés segítséget nyújtanak a magánszabályozás megítéléséhez. Azt már tisztáztuk, hogy a social media-platform jogi értelemben nem közfórum, és semmiképpen sem állami szereplő. A platform abban az értelemben nem is ‘beszélő’, hogy nem tesz közzé saját tartalmat, és nem is fejez ki azonosulást felhasználóinak tartalmaival;248 az egyes tartalmak törlése vagy a törlésére vonatkozó kérés elutasítása csak annyit fejez ki, hogy a döntés szerint az adott tartalom összefér vagy ütközik a platform vonatkozó szabályaival. A platform nem is tekinthető ‘szerkesztőnek’, legalábbis a sajtó szerkesztőihez hasonlónak, mert nem maga kezdeményezi az egyes tartalmak elkészítését, nem rendeli vagy vásárolja meg őket.249 Abban az értelemben azonban mégis szerkesztő, hogy döntést hoz a tartalmak felől, szűri, törli vagy éppen elérhetőként tartja meg őket, kontrollálja a platformon zajló kommunikációt, a tartalmakkal szemben tehát semmiképpen nem semleges. A szűkös erőforrásokat használó műsorszolgáltatás, a digitális technológia előtti rádió és televízió szabályozása sem használható analógia. Csak azért nem temethetjük el majd végleg, a technológiai kapacitás korlátozottságának teljes megszűnésével (ami lényegében már meg is történt), mert groteszk módon ma a túl sok beszéd idéz elő egyfajta sajátos szűkösséget. A felhasználóra zúduló elképesztő mennyiségű információ és kommunikáció nehezen teszi számára lehetővé az értékes tartalmakhoz, a valódi hírekhez való hozzáférést.250 De ez önmagában nem teszi szükségessé a platformok régi módszerekkel való szabályozását, amely a műsorszolgáltatás analógiáját alkalmazva a korábbi engedélyezési rendszer felélesztését jelentené. A harmadik lehetséges analógia, a common carrierkénti megítélés (a telefon- vagy a postai szolgáltatáshoz hasonlóan) pedig azt jelentené, hogy a platformoknak meg kellene tiltatni a moderálást, illetve a felhasználók közötti kommunikáció folyamatába való – a technikai feltételek biztosításán túli egyéb – beavatkozást. Ez megint csak elképzelhetetlen, a platformok teljes semlegességét várná el, ami nemcsak a szándékaikkal és az érdekeikkel lenne ellentétes, hanem az állam felől érkező – a jogellenes tartalmak törlésére vonatkozó – beavatkozási kérések teljesítését is lehetetlenné tenné.

Mint Kate Klonick megállapítja, megfelelő analógia hiányában a social media-platform nem más, mint új, önálló szabályozó (governor). Maga hozta létre és kontrollálja azon infrastruktúrát, amelyen a felhasználók kommunikációja zajlik, és a maga érdekei szerint működteti. Központosított szervezete van, amely előre lefektetett (még ha külső szereplők számára nem is feltétlenül minden elemében megismerhető) szabályokkal bír, és a tartalmakkal kapcsolatos előzetes vagy utólagos döntéshozatali eljárásokat folytat le.251

A platformok tehát a szólásszabadság egyfajta sajátos, aggregált elmélete (aggregational theory) alapján hoznak döntést a tartalmakról. Egyszerre kívánnak minél többek számára nyílt és vonzó platform lenni, és elkerülni azt, hogy felhasználóikat sérelem érje, vagy azok megrettenjenek mások kommunikációjától.252 Ebben a furcsa, aggregált, hibrid rendszerben ötvöződnek az Első Alkotmánykiegészítés elvei a szólásszabadság európai megközelítésével, mindezeket a platform érdekei szerint értelmezve és alkalmazva, akár államonként vagy régiónként – az adott állam szólásszabadsághoz és a platform szabad tevékenységéhez való hozzáállásának megfelelő – eltérő megközelítéssel, az érintettek által átláthatatlan eljárásokkal és döntéshozatali mechanizmusokkal gyakorolva.

4.3.3. Közösségi alapelvek, magatartási kódexek

A Facebook közösségi alapelveinek terjedelme évről évre gyarapszik, és ma már jóval részletezőbb, mint egy jogszabály.253 Vegyünk például két, a szólásszabadság szempontjából fontos témakört, a gyűlöletbeszéd és a meztelenség, szexuális tartalom korlátozását, és vizsgáljuk meg a Facebook által ezekkel kapcsolatosan meghatározott szabályokat.

„Definíciónk szerint a gyűlöletbeszéd olyan tartalom, amely közvetlenül támad másokat általunk védett tulajdonságokként meghatározott szempontok – faji hovatartozás, etnikai származás, nemzetiség, vallási hovatartozás, nemi irányultság, kaszt, nem, nemi identitás, súlyos fogyatékosság vagy betegség – miatt. A bevándorlói jogállással kapcsolatban is nyújtunk bizonyos védelmet. A támadást úgy határozzuk meg, mint erőszakos vagy tárgyukat emberi mivoltától megfosztó beszédet, alsóbbrendűségre utaló kijelentést, illetve kirekesztésre vagy faji alapon történő elkülönítésre való felhívást. A támadásokat súlyosság szerint három csoportba soroljuk az alábbiak szerint. […]

Ne tegyél közzé az alábbiakhoz hasonló bejegyzéseket:

1. szintű támadások, amelyek a fent megadott tulajdonságokkal vagy bevándorlói jogállással rendelkező személy vagy embercsoport ellen irányulnak (ideértve az összes részhalmazt, kivéve azokat, akik a leírás szerint erőszakos vagy szexuális bűncselekményeket követtek el), és amelyek esetében a támadást az alábbiak szerint határozzuk meg:

– gyűlöletbeszéd vagy a gyűlöletbeszéd támogatása írásos vagy vizuális formában.

– tárgyát emberi mivoltától megfosztó beszéd vagy képek, ideértve többek között az alábbiakat:

= koszra, baktériumokra, betegségekre vagy székletre való hivatkozás, illetve ezekkel való összehasonlítás;

= kulturális hagyomány szerint szellemileg vagy fizikailag alacsonyabb rendűnek tartott állatokra való hivatkozás, illetve velük való összehasonlítás;

= embernél alacsonyabb rendű lényekre való hivatkozás vagy velük való összehasonlítás.

– gyűlölet-bűncselekmények koncepciójának, eseményeinek vagy áldozatainak kigúnyolása még akkor is, ha a képen nem ábrázolnak valós személyt.

– tárgyuk emberi mivoltától való megfosztását célzó összehasonlítások írott és képi formában.” 254

Tiltott, így eltávolítandó gyűlöletbeszédnek tehát az a tartalom minősül, amely valamely ‘védett tulajdonsággal’ rendelkező embercsoportot támad meg. A védett tulajdonságokat a platform maga sorolja fel, az általánosan meghatározott tényállásokat a moderátorok értelmezik és alkalmazzák. Amíg egy büntetőkódex általánosan fogalmaz, és például a „gyűlöletre uszítást” tiltja, addig a Facebook irányelvei a tilalmazott beszéd tekintetében részletezők, egyúttal széles körben engednek teret a beszéd korlátozására. A moderátorokat felkészítő kézikönyv The Guardian által 2017-ben közölt részletei konkrét példákat is tartalmaznak.255 Az erőszakos tartalmak közül az úgynevezett hitelt érdemlő erőszakot (credible violence) tiltja a platform. A „remélem, valaki meggyilkol téged” („I hope someone kills you”) nem törölhető, de a „gyűlölöm a külföldieket, és mindannyiukat le akarom lőni” („I hate foreigners and I want to shoot them all”) igen. A „valaki lője le Trumpot!” („someone shoot Trump”) törlendő, a „gyerünk, verjünk meg kövér kölyköket” („let’s beat up fat kids”) viszont nem.256 A szabályok mechanikus – algoritmus általi – alkalmazása időnként abszurd következményhez vezet: 2018 júliusában a Facebook eltávolította az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatának platformra posztolt részleteit, mert a „kegyetlen indián vademberek” („merciless Indian savages”) szövegrész sértette az alapelveket.257

A közösségi alapelvek az évek során – és számos vitát, botrányt követően, azok hatására – cizelláltabbak lettek. Nem is feltétlenül maguk a szabályok aggasztók, azok sokszor átfedést mutatnak a szólásszabadság jogi korlátaival, bár messze nem minden jogi korlát szerepel az irányelvekben, így például a rágalmazás, becsületsértés esete sem. A dokumentum szerint közéleti szereplők rágalmazása nem, csak az őket támadó gyűlöletbeszéd, az ellenük irányuló hitelt érdemlő fenyegetés (credible threat), továbbá zaklatásuk és a bullying törölhető. A 2018 nyarán kibontakozó vita során arra derült fény, hogy az Európában széles körben tiltott holokauszttagadást Zuckerberg, a Facebook vezetője nem tekinti törlendő tartalomnak.258 Az egyes államoknak – mint láttuk – lehetnek ugyan eszközeik arra, hogy a platformot jogszabályaik tiszteletben tartására kötelezzék, ezzel együtt is riasztó azt érzékelni, hogy több milliárd felhasználó szólásszabadságáról végeredményben egyetlen ember saját egyéni ízlése, értékrendje, üzleti érdekei szerint hozhat döntést.

Ugyanakkor számos olyan tényállást, példát tartalmaznak a Facebook alapelvei, amely jogilag nem feltétlenül tiltott tartalmakat érint, még Európában sem (lásd például: fent az egyes embercsoportokkal szembeni támadás a „kulturális hagyomány szerint szellemileg vagy fizikailag alacsonyabb rendűnek tartott állatokra vagy élettelen tárgyakkal való összehasonlítás” által). Ez kiterjeszti a szóláskorlátozást, de ennél is nagyobb gond, hogy mindez átláthatatlan eljárásban, garanciák nélküli döntéshozatali folyamatban történik, és a vitatható (határ)esetekben még az önkényesség látszatát sem kerülik. Ahogyan Nicolas Suzor fogalmazott a kézikönyv részleteinek napvilágra kerülése után: a Facebook döntéseire vonatkozó megfelelő adatok nélkül arról sem tudunk megalapozott vitát folytatni, hogy milyen jellegű tartalmakat tartunk elfogadhatónak társadalmi szinten.259

A másik példa, a platformnak a meztelenséghez való hozzáállása alkalmas annak szemléltetésére, hogy a magánszabályozás olykor groteszk következményekhez vezethet. (Megjegyzendő, hogy a platform az időnként kitörő botrányok, felzúdulások hatására jelentősen módosította a szabályait.) Jelenleg az alapelvek szerint:

„Korlátozzuk a meztelenség és a szexuális tevékenységek megjelenítését, mivel közösségünk egyes tagjai érzékenyek az ilyen jellegű tartalomra. Ezen kívül a szexuális jellegű képeket a nem beleegyezésen alapuló vagy kiskorúakat ábrázoló tartalom közzétételének megelőzése érdekében alapértelmezés szerint eltávolítjuk. A szexuális tevékenység megjelenítésének korlátozása digitálisan létrehozott tartalomra is vonatkozik, kivéve, ha azt oktatási, humoros vagy ironikus céllal teszik közzé.

Meztelenségre vonatkozó szabályaink az idő előrehaladtával részletesebbek lettek. Tisztában vagyunk azzal, hogy a meztelenség megosztásának sokféle oka lehet, használhatják például a tiltakozás egy formájaként, felhívhatják vele egy ügyre a figyelmet, vagy szolgálhat oktatási vagy egészségügyi célokat. Ha egyértelmű az ilyen szándék, engedményeket teszünk a tartalomra vonatkozóan. Tiltjuk például a női mellet mellbimbóval együtt megjelenítő képeket, de az olyan képek közzétételét megengedjük, amelyek tiltakozást, csecsemőt szoptató nőt vagy emlőamputáció utáni heget ábrázolnak. A meztelen testet ábrázoló festmények, szobrok és más művészeti alkotások fényképeit is megengedjük.”260

Az abortuszról készült videók továbbá fennmaradhatnak a platformon addig, amíg nem tartalmaznak meztelenséget.261 (Egy élőlény – az emberi magzat – elpusztítása ábrázolható, de nehogy valaki meglásson egy fedetlen női mellet!)

A platform korábban sem a szoptató anyák fényképét,262 sem a meztelen emberi testet ábrázoló műalkotásokat nem engedélyezte. A női mellbimbó ábrázolása ma sincs megengedve.263 Gustave Courbet 1866-ban festette híres képét, amely egy vaginát ábrázol (A világ eredete), és jelenleg a párizsi Musée d’Orsay-ban lóg. A Facebook többször letiltotta a képet meztelenség ábrázolása miatt, ezek közül az egyik eset a francia bíróságra is eljutott, miután egy francia tanár fiókját a platform felfüggesztette a kép közlése miatt. A bíróság szerint a tervezett lépésről való előzetes tájékoztatás elmaradása megsértette a platform és a felhasználója közötti szerződést, de kártérítést nem ítélt meg utóbbinak.264 A tanulság, hogy tartalmi szempontból az efféle korlátozások bíróság előtt nem vitathatók, de a felhasználók esetleg eljárási és fogyasztói védelmet kaphatnak. A példák hosszasan sorolhatók: a koppenhágai sellőszobor,265 a bolognai Neptun-szobor,266 a willendorfi vénusz,267 Rubens képei268 és még sok más is mind-mind a Facebook által diktált illemszabályok áldozatául estek addig, amíg aztán az irányelvek kiegészültek „a meztelen testet ábrázoló festmények, szobrok és más művészeti alkotások fényképeit is megengedjük” nagyvonalú kitétellel.

Nagy felzúdulás övezte a vietnami háborúban készült talán leghíresebb fénykép törlését is.269 A kép a falujukból a napalmtámadás elől menekülő embereket ábrázol, köztük egy síró, meztelen kislánnyal. Az ezzel kapcsolatban kitört botrány hatására a platform később visszahelyezte a képet.270 Ezzel szemben egy időben a Facebook kitartott ama álláspontja mellett, hogy a mexikói drogkartellek által posztolt, emberek lefejezését ábrázoló videók nem ellentétesek az irányelveikkel271 – azután az emiatt érkező kritikák nyomására módosult a véleményük.272 Az egyértelműen politikai vélemények korlátozása sem idegen a platformoktól, ahogyan a YouTube-nál történt, amely amerikai jobboldali videócsatornákat függesztett fel, állítása szerint az újonnan felvett moderátorai tévedése miatt.273 A magyar parlamenti választási kampány során pedig a Facebook egy kormánytag videóját törölte, aki Bécsben az arab bevándorlók sikertelen ausztriai integrációját próbálta szemléltetni annak érdekében, hogy saját pártjának bevándorlásellenes politikáját hazájában népszerűsítse. A platform később visszahelyezte a videót, de ezzel együtt is aggasztó, hogy a politikai vitákba ilyen módon képes lehet beavatkozni, a leginkább érzékeny esetben (választási kampány során) is, ahol a szólásszabadság a legerősebb védelmet igényelné.274 Mindeközben, ahogyan azt fentebb már említettem, bármennyire is megalapozottan gyanítható, hogy Trump időnként megsérti a felhasználási feltételeket, a Twitter nem törli az üzeneteit, mert nyilvánvalóan jelentős hírértékkel bírnak, és egyébként is odavonzzák a felhasználókat a platformra.275 E döntésük természetesen a szólásszabadság szempontjából helyeselhető.

A gyűlöletbeszéddel kapcsolatban az EU már 2016-ban kezdeményezte a platformok szigorúbb fellépését. Ennek eredménye lett az online gyűlöletbeszéddel szembeni intézkedésekre vonatkozó magatartási kódex, amelyet a Facebook, a Microsoft, a Twitter és a YouTube írtak alá.276 A kódex az EU kísérlete arra, hogy kikényszerítse a platformok megfelelő eljárását. A kódexben a platformok vállalták a hatékony eljárást, a bejelentések megfelelő vizsgálatát és azt is, hogy nem kizárólag saját szabályzataik, hanem a 2008/913/IB EU kerethatározatot átültető nemzeti jogszabályok figyelembevételével döntenek a tartalmakról. A platformok a „jogellenes gyűlöletbeszéd eltávolítására irányuló érvényes bejelentések többségét 24 órán belül felülvizsgálják, és szükség esetén eltávolítják vagy hozzáférhetetlenné teszik az ilyen tartalmakat”. Az Európai Bizottság évente vizsgálja a vállalt kötelezettségek teljesítését; megállapításai szerint a platformok évente rengeteg posztot és profilt törölnek.277 Ezzel együtt az EU további beavatkozást fontolgat, ha nem sikerül teljesen megnyugtató megoldást találni a gyűlöletbeszéd és az extremizmus kezelésére a platformokon.278

A szerző egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem és Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Lábjegyzetek:

239 James Grimmelmann: The Virtues of Moderation. 17(1) Yale Journal of Law and Technology (2015) 42.

240 Benjamin F. Jackson: Censorship and Freedom of Expression in the Age of Facebook. 44 New Mexico Law Review (2014) 121., 127–129.

241 Uo., 130 –131.

242 Uo., 132–133.

243 Joseph i. m. (32. lj.) 178.

244 Klonick i. m. (44. lj.) 1627–1630.

245 Andrew M. Sevanian: Section 230 of the Communications Decency Act: A „Good Samaritan” Law Without the Requirement of Acting as a „Good Samaritan”. 21 UCLA Entertainment Law Review (2014) 122.

246 L. az egyik amerikai kerületi bíróság (District Court of Northern California) által eldöntött Young v. Facebook, Inc.-ügyet (790 F.Supp.2d 1110). Az ügyben a felperes felhasználó szólásszabadsága sérelmére is hivatkozott (sikertelenül), mert amikor a „barátainak” száma elérte az ötezret, a Facebook arra kívánta kötelezni, hogy magánprofilját közéleti szereplői profillá alakítsa, ami az azon keresztüli kommunikációjának jóval szélesebb nyilvánosságot biztosított volna. Mivel ezt megtagadta, a platform törölte a profilt.

247 Jacobellis v. Ohio 378 US 184 (1964) 197.

248 Christina M. Mulligan: Technological Intermediaries and Freedom of the Press. 66 Southern Methodist University Law Review (2013) 157., 174.

249 Klonick i. m. (44. lj.) 1660.

250 Uo., 1661.

251 Uo., 1662–1664.

252 Brett J. Johnson: Facebook’s free speech balancing act: corporate social responsibility and norms of online discourse. 5 University of Baltimore Journal of Media Law & Ethics (2016) 19., 33–34.

253 Közösségi alapelvek, www.facebook.com/communitystandards/

254 Gyűlöletbeszéd, www.facebook.com/communitystandards/hate_speech

255 A The Guardian „Facebook-aktáknak” szentelt aloldala: www.theguardian.com/news/series/facebook-files

256 Facebook’s manual on credible threats of violence. The Guardian, 2017. május 21., www.theguardian.com/news/gallery/2017/may/21/facebooks-manual-on-credible-threats-of-violence

257 Facebook finds Independence document ’racist’. BBC, 2018. július 5., www.bbc.co.uk/news/technology-44722728

258 Kara Swisher: Zuckerberg: The Recode interview. Recode, 2018. július 18., www.recode.net/2018/7/18/17575156/mark-zuckerberg-interview-facebook-recode-kara-swisher

259 Nicolas Suzor: After the ’Facebook Files’, the social media giant must be more transparent. The Conver­sation, 2017. május 22., theconversation.com/after-the-facebook-files-the-social-media-giant-must-be-more-transparent-78093

260 „Felnőtt meztelenség és szexuális tevékenység”, www.facebook.com/communitystandards/adult_nudity_sexual_activity

261 Nick Hopkins: Revealed: Facebook’s internal rulebook on sex, terrorism and violence. The Guardian, 2017. május 21., www.theguardian.com/news/2017/may/21/revealed-facebook-internal-rulebook-sex-terrorism-violence

262 Mark Sweney: Mums furious as Facebook removes breastfeeding photos. The Guardian, 2008. december 30., www.theguardian.com/media/2008/dec/30/facebook-breastfeeding-ban

263 Rob Price: Facebook bans most photos of female nipples for ’safety’ reasons, exec says. Business Insider, 208. április 26., www.businessinsider.com/freethenipple-facebook-bans-photos-female-nipples-safety-2018-4

264 Philippe Sotto: French Court Issues Mixed Ruling in Facebook Nudity Case. US News, 2018. március 15., www.usnews.com/news/business/articles/2018-03-15/french-court-issues-mixed-ruling-in-facebook-nudity-case

265 Doug Bolton: Facebook removes image of Copenhagen’s Little Mermaid statue for breaking nudity rules. Independent, 2016. január 6., www.independent.co.uk/life-style/gadgets-and-tech/news/little-mermaid-copenhagen-denmark-removed-by-facebook-nudity-rules-a6799046.html

266 Edward Helmore: Facebook blocks photo of Neptune statue for being ’explicitly sexual’. The Guardian, 2017. január 2., www.theguardian.com/world/2017/jan/02/facebook-blocks-nude-neptune-statue-bologna-italy

267 Alexandra Ma: Facebook banned a user from posting a photo of a 30,000-year-old statue of a naked woman – and people are furious. Business Insider, 2018. március 1., www.businessinsider.com/facebook-bans-venus-of-willendorf-photos-over-nudity-policy-2018-3

268 Daniel Boffey: Barefaced Cheek: Rubens nudes fall foul of Facebook censors. The Guardian, 2018. július 23., www.theguardian.com/technology/2018/jul/23/barefaced-cheek-rubens-nudes-fall-foul-of-facebook-censors

269 Julia Carrie Wong: Mark Zuckerberg accused of abusing power after Facebook deletes ’napalm girl’ post. The Guardian, 2016. szeptember 8., www.theguardian.com/technology/2016/sep/08/facebook-mark-zuckerberg-napalm-girl-photo-vietnam-war

270 Levin–Wong–Harding i. m. (216. lj.).

271 Leo Kelion: Facebook lets beheading clips return to social network. BBC, 2013. október 21., www.bbc.co.uk/news/technology-24608499

272 Haroon Siddique et alii: Facebook removes Mexican beheading video. The Guardian, 2013. október 23., www.theguardian.com/technology/2013/oct/23/facebook-removes-beheading-video

273 Adi Robertson: YouTube says new moderators might have mistakenly purged right-wing channels. The Verge, 2018. február 28., www.theverge.com/2018/2/28/17064470/youtube-infowars-right-wing-channels-strike-ban-moderator-mistake

274 David Gilbert: Why Facebook Censored a „Racist” Video from Hungary’s Government – Then Put it Back. Vice, 2018. március 9., news.vice.com/en_ca/article/gy87m4/why-facebook-censored-a-racist-video-from-hungarys-government-then-put-it-back

275 Barbara Ortutay: Here’s Why Twitter Won’t Ban Donald Trump. Black America Web, 2018. július 23., blackamericaweb.com/2018/07/23/heres-why-twitter-wont-ban-donald-trump/

276 European Commission: Countering illegal hate speech online, #NoPlace4Hate (2018), ec.europa.eu/newsroom/just/item-detail.cfm?item_id=54300

277 Results of Commission’s last round of monitoring of the Code of Conduct against online hate speech (2018), ec.europa.eu/newsroom/just/item-detail.cfm?item_id=612086

278 European Commission: Countering illegal hate speech online. Commission initiative shows continued improve­ment, further platforms join (2018), europa.eu/rapid/press-release_IP-18-261_en.htm; Daniel Boffey: EU threatens to crack down on Facebook over hate speech. The Guardian, 2018. április 11., www.theguardian.com/technology/2018/apr/11/eu-heavy-sanctions-online-hate-speech-facebook-scandal

Kapcsolódó cikkek:


Adatvédelmi reggeli: Negyedik felvonás
2019. december 11.

Adatvédelmi reggeli: Negyedik felvonás

December 3-án rendezték meg a Mezzo Music Restaurantban a negyedik adatvédelmi reggelit, amelyen az ARB Privacy Consulting Kft. ügyvezetője dr. Révész Balázs mellett, dr. Majsa Ágnes a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Engedélyezési és Incidensbejelentési Főosztályának vizsgálója, valamint Szöllősi Tibor a LegalITLab Kft. ügyvezetője tartott előadást.

AB: A bíróságnak vizsgálnia kell az ÁSZ megállapításait
2019. december 10.

AB: A bíróságnak vizsgálnia kell az ÁSZ megállapításait

Az Alkotmánybíróság a párttámogatás visszafizetésével kapcsolatban úgy döntött, hogy az Állami Számvevőszék megállapításai alapján indult végrehajtási jellegű közigazgatási cselekmények jogszerűségét a bíróságnak érdemben kell felülvizsgálnia.

Jogszabályfigyelő 2019 – 49. hét
2019. december 9.

Jogszabályfigyelő 2019 – 49. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/194–197. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a bírósági joggyakorlat újdonságai közül válogattunk.