Táppénz: változások 2014-ben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (továbbiakban Eb.törvény) 2014. január 1-jét követően bekövetkezett változások újdonságot jelentenek a több ellátásra jogosultaknak az ellátásválasztásban, valamint a pénzbeli ellátások naptári napi alapjának kiszámításában.

Az Eb. törvény 39. §-a rendelkezik az ellátások együttfolyósításáról, míg  2013. december 31. napjáig hatályos jogszabályok értelmében az ellátások közötti választást szabályozta.

A 2014. január 01. napjától hatályos jogszabályok a többgyermekes családmodell vonzóbbá tétele, valamint a családok támogatása érdekében kedvező változásokat hoztak.

Fő szabályként megmaradt, ha a biztosított ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg jogosult táppénzre, baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, választása szerint csak egyik ellátást veheti igénybe.

1. Példa:

2013. január 25. napján született gyermek után az édesanya gyermekgondozási díjban részesül.

A gyermek 2014. március 20. napjától betegségéből kifolyólag kórházi ápolásban részesül, az édesanya a gyermekkel bent tartozódik a kórházban.

A gyermek után – továbbra sem vehető igénybe egyszerre a gyermekgondozási díj, valamint a gyermekápolási táppénz.

A fent leírtak alól kivételt képez ha az ellátásra jogosult a gyermekgondozási segély, illetve a gyermekgondozási díj folyósítás mellett keresőtevékenységet folytat.

Gyermekgondozási díj folyósítása mellett 2013. december 31. napjáig keresőtevékenységet folytatni nem lehetett. A gyermekgondozási segély folyósítása mellett a gyermek egy éves korának betöltése után – korlátozottan –  heti 30 órában volt lehetőség munkavégzésre.

2013. december 31-ét követően lehetőség van a gyermekgondozási díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósítása mellett a korlátlan munkavégzésre.

Az a szülő, aki a gyermekgondozási díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósítása mellett munkát végez, jogosult gyermeke betegségéből kifolyólag gyermekápolási táppénzre, valamint saját betegsége esetén táppénzre, úgy, hogy a gyermek után járó ellátások folyósítását nem érinti.

2. példa

Első példánk a következőképpen alakulna, ha az édesanya a gyermek első életévének betöltését követően gyermekgondozási díj folyósítása mellett keresőtevékenységet folytat.

2013. január 25. napján született gyermek után az édesanya gyermekgondozási díjban részesül, 2014. január 26. napjától munkahelyére visszament dolgozni.

A gyermeke 2014. március 20. napjától kórházi ápolásban részesül, az édesanya a gyermekkel bent tartozódik a kórházban, gyermekápolási táppénz ellátásra nyújtott be kérelmet.

A gyermek után az édesanya

• Gyermekgondozási díjban,
• Gyermekápolási táppénzbe részesül.

2013. december 31. napját követően, ha újabb gyermek születik a szülőnek nem kell választani az ellátások között, egyidejűleg több ellátás is folyósítható a számára.

3. Példa:

2013. január 25. napján született gyermek után az édesanya gyermekgondozási díjban részesül, 2014. szeptember 02. napján újabb gyermeke született.

A szülőnek nem kell választani az ellátások között, együtt kerül folyósításra a

• 2013. január 25. napján született gyermek után a gyermekgondozási díj
• 2014. szeptember 02. napján született gyermek után a terhességi-gyermekágyi segély.

A közös háztartásban élő különböző korú gyermekek után ha a szülők jogosultak lennének gyermekgondozási ellátásokra (gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás), valamint terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, választásuk szerint bármelyik szülő igénybe veheti az ellátásokat a gyermekek után.

Kedvező változás jelenthet a szülők részére, hogy a közös háztartásban nevelt gyermekük betegségéből kifolyólag – választásuk szerint – a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot még abban az esetben is ha ugyanazon gyermek jogán a másik szülő ellátásban részesül.

4. Példa:

2013. január 25. napján született gyermek után az édesanya gyermekgondozási díjban részesül, 2014. január 26. napjától munkahelyére visszament dolgozni.

A gyermeke 2014. március 20. napján megbetegszik. Az édesanya határidős munkájából kifolyólag gyermekápolási táppénzt nem tud igénybe venni, így a gyermek háziorvosa az édesapának állítja ki az orvosi igazolásokat.

A gyermek után az édesanya

• Gyermekgondozási díjban,

Az édesapa a gyermek betegségéből kifolyólag

• Gyermekápolási táppénzbe

részesül.

Táppénz (gyermekápolási táppénz)

2013. július 06. napjától a gyermekápolási táppénz jogosultságban történt változás. A gyermek fekvőbeteg ellátásának ideje alatt egyre több szülő szeretne bent tartózkodni gyermekével a kórházban, így jogosan merült fel az igény, hogy erre az időre ne szabadságot, illetve jogellenesen saját jogán ne táppénzt vegyen igénybe.

A gyermek kórházi tartózkodásának ideje alatt a kezeléseket az ápolók végzik, nem valósul meg az a fajta klasszikus gyermekápolás, mint amit a szülő végez otthonában a gyermek betegsége idején, azonban a szülő jelenléte, illetve az ápolásba történő közreműködése nagyban segíti a gyermek gyógyulását.

A fent leírt probléma megoldását jelentheti, hogy az Eb.törvény a keresőképtelenség fogalmát kibővítette, keresőképtelen az a szülő aki:

• a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;

Nem változott, továbbra is keresőképtelen

• az az anya aki kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
• a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli.

Súlyosan beteg gyermek gyógyulásához nem minden esetben elég a jogszabály alapján biztosított gyermekápolási táppénzes napok száma, így az arra rászoruló szülők részére a előírtakon túl engedélyezhető – méltányosságból – több napi gyermekápolási táppénz, vagyis a fentieken túl keresőképtelen méltányossági táppénz tekintetében a szülő:

• aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy
• a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.

Nem változott, keresőképtelen aki

• betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
• fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
• aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;
• akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

Táppénzre jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi. LXXX. törvényben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett (2014. évben 3 %).

Fontos kiemelni, hogy táppénz csak akkor folyósítható ha a biztosított részére külön törvény rendelkezése szerint betegszabadság jár, és a betegszabadság idejét már kimerítette.

A betegszabadság rendelkezéseit a 2012. évi I. törvény 126. §-a szabályozza.

Nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára.

Jelentősen változott a táppénz naptári napi alapjának kiszámítása

Az első fontos változás 2013. július 14. napját követő jogosultság esetén volt alkalmazható.

A táppénz naptári napi alapját a változást követően az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszonyban (azaz az utolsó, vagyis a fennálló munkáltatónál) elért pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem alapján  kell megállapítani.

A táppénz naptári nap alapjának megállapításához szükséges megállapítani az irányadó időszakot mely a változás következtében a következő:

Folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző napig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál.

5. Példa

A biztosított

• 2010. január 10. napjától 2013. augusztus 31. napjáig áll munkaviszonyban „A” munkáltatónál
• 2013. szeptember 03. napjától 2013. szeptember 20. napjáig megbízási szerződést kötött „B” munkáltatónál (biztosítása megállapítható)
• 2013. szeptember 25. napjától  ismét munkaviszonyt létesített „A” munkáltatónál

Keresőképtelen 2013. december 31 napjától a betegszabadságot már kimerítette.

A 2013. december 31 napjáig hatályos jogszabályok értelmében

• Az irányadó időszak: 2013. szeptember 25. napjától 2013. december 30. napjáig
• Táppénzre a 2013. szeptember 25. napjától 2013. december 30. napjáig elért jövedelme alapján jogosult.

Kérdésként merült fel, hogy azonos munkáltatónak kit lehet tekinteni, erre adott választ az Eb.törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII.1) kormányrendelet 28.§. (5) bekezdése, melyet a 2014. január 01. napját követő jogosultságok esetén kell alkalmazni.

Nem változik a biztosítási jogviszony kezdő napja, ha az ellátásra jogosult folyamatos biztosítási időn ( 30 napon) belül ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik. Törvény szerinti jogutódlás esetén a biztosítási jogviszony kezdő napja megegyezik a jogelődnél létesített biztosítási jogviszony kezdő napjával.

6. Példa

Az 5. példa esetén bemutatva a következőt jelenti a változás.

A biztosított

• 2010. január 10. napjától 2013. augusztus 31. napjáig áll munkaviszonyban „A” munkáltatónál
• 2013. szeptember 03. napjától 2013. szeptember 20. napjáig megbízási szerződést kötött „B” munkáltatónál (biztosítása megállapítható)
• 2013. szeptember 25. napjától  ismét munkaviszonyt létesített „A” munkáltatónál

Keresőképtelen 2013. december 31. napjától a betegszabadságot még nem vett igénybe.
A betegszabadság lejártát követően 2014. január 23. napjától jogosult táppénzre.

A 2014. december 31 napját követő jogosultság esetén

• Az irányadó időszak: 2013. január 01. napjától 2014. január 22. napjáig
• Táppénzre a 2013. január 01. napjától 2013. augusztus 31. napjáig és
• 2013. szeptember 25. napjától 2013. december 31 napjáig az „A” munkáltatónál  elért jövedelme alapján jogosult.

Az irányadó időszak meghatározását követően a számítási időszak kerül megállapításra. Nem változott, továbbra is főszabály szerint a táppénz naptári napi átlagának kiszámítására kizárólag az utolsó foglalkoztatónál, a számítási időszakban elért legalább 180 naptári napi jövedelem alapján kerül sor, a 180 napba csak olyan naptári napok kerülhetnek be, amelyeken a biztosított rendszeres jövedelemmel rendelkezett.

Ennek megfelelően a számítási időszak:

• vagy a táppénzre jogosultságot megelőző naptári év, ha a biztosítási idő folyamatos és a biztosított rendelkezik 180 naptár napi keresettel;
• vagy a táppénzre jogosultságtól visszaszámolt 180 naptári napi kereset.

A táppénz naptári napi alapjának megállapításánál csak azt a jövedelmet lehet figyelembe venni amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt, a következők szerint:

• rendszeres jövedelemként az a jövedelem vehető figyelembe, amit a számítási időszakra fizettek ki, (függetlenül a kifizetés időpontjától);
• nem rendszeres jövedelemként, azaz a prémiumot, a jutalmat, valamint az egyéb – a táppénzalapba beszámítható – nem rendszeres jövedelmet akkor lehet figyelembe venni, ha azt a számítási időszakban fizették ki.

A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzének alapját nem kell újból megállapítani, ha az újabb keresőképtelensége ugyanabban az évben kezdődött, és táppénze legalább 180 naptári napi kereset alapján került megállapításra.

Nem minden esetben rendelkezik a biztosított a táppénzre való jogosultságot közvetlenül megelőző naptári évben, vagy a jogosultságot közvetlenül megelőzően 180 naptári napi jövedelemmel, például:

• jogviszony váltás esetén,
• jogosultságot megalapozó jogviszonyában nem folyamatos a biztosítási ideje (több  mint 30 napot meghaladó időtartamban szünetelt a biztosítása).

Ezen estekben a táppénz naptári napi alapjának megállapítása két féle képen történhet, annak eldöntésére, hogy mely szabály alkalmazható bevezetésre került  – 2013. július 14. napját követő jogosultságok esetén –  új fogalomként a folyamatos biztosítási idő meghatározása.

A táppénz naptári napi összegének és lejáratának megállapításhoz használt folyamatos biztosításban töltött idő fogalmától eltérően, a biztosításban töltött idő akkor folyamatos  ha a a Tbj. 5. §-ában ( pld: munkaviszony, egyéni vállalkozói jogviszony, társas vállalkozói jogviszony) meghatározott időket figyelembe véve, abban harminc napnál hosszabb megszakítás nincs.

Ha a biztosított a táppénzre való jogosultságot közvetlenül megelőző naptári évben, valamint a jogosultságot közvetlenül megelőzően sem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel,

• de a jogosultság első napját közvetlenül megelőzően van legalább 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonya (a fent leírtak alapján), táppénzének naptári napi alapját a tényleges jövedelme alapján kell megállapítani. Tényleges jövedelem hiányában a szerződésben meghatározott jövedelmet lehet figyelembe venni;
• a jogosultság első napját közvetlenül megelőzően nem rendelkezik legalább 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonnyal (fentebb leírtak alapján), táppénzének naptári napi alapját a minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve ha a ténylegesen megszerzett jövedelme a minimálbért nem éri el. Tényleges jövedelem hiányában a szerződésben meghatározott jövedelmet lehet figyelembe venni.

Ha a biztosított jogviszonyt váltott és nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a naptári napi alap megállapításánál fontos tényező a  tényleges jövedelem. 2013. december 31. napját követő jogosultság esetén ez esetben csak a rendszeres jövedelem vehető figyelembe, a biztosított részére kifizetett nem rendszeres jövedelmet figyelmen kívül kell hagyni.

2014 május 14-15.: XI. Magyar Munkaerő-kölcsönési Konferencia

A konferencia tematikáját úgy állítottuk össze, hogy a hazai kölcsönzési piac résztvevői (kölcsönbe adók és kölcsönbe vevők egyaránt) választ kaphassanak az éppen aktuális kérdéseikre. Kiemelten kezeljük a hamarosan aktuálissá váló áfa-előfinanszírozás megoldási lehetőségeit. Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, Simon Balázsnak (Humánia HRS Group Zrt) és Dr. Berke Gyulának (egyetemi docens, tanszékvezető PTE ÁJK) Jöjjön el kétnapos szakmai konferenciánkra! Ízelítő a programból: 2014. május 14. 10:10-12:15  Bevezető plenáris előadás: Likviditás – Van megoldás az ÁFA előfinanszírozására? 13:30-15:15 Magyar munkavállalók külföldi munkavállalása 2014. május 15. 10:00-10:40 Másodlagos piac 11:00-12:30 Az iparág  jövője: regionális fúzió Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és jelentkezés itt

7. Példa

A biztosított

• 2010. január 10. napjától 2013. augusztus 31. napjáig áll munkaviszonyban „A” munkáltatónál
• 2013. szeptember 25. napjától  munkaviszonyt létesített „B” munkáltatónál

Havi rendszeres jövedelmén túl, 2014. január 10. napján a 2013. IV. negyedévre jutalom került kifizetésre.

Keresőképtelen 2013. december 31. napjától,  betegszabadságot még nem vett igénybe.
A betegszabadság lejártát követően 2014. január 23. napjától jogosult táppénzre.

A 2014. december 31 napját követő jogosultság esetén

•   Az irányadó időszak: 2013. szeptember 25. napjától 2014. január 22. napjáig
•   Táppénzre 2013. szeptember 25. napjától 2014. január 22. napjáig elért rendszeres jövedelme alapján jogosult.

Nem rendszeres jövedelmet nem lehet figyelembe venni, mivel nem rendelkezik 180 rendszeres jövedelemmel.

Kedvezőbb szabály vonatkozik azokra a biztosítottakra, akik jogviszonyt nem váltottak, de az irányadó időszakban nincs 180 naptári napi figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesültek. Ezekben az esetekben a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, kivétel abban az esetben, ha a ténylegesen megállapított jövedelme alapján (tényleges jövedelem hiányában a szerződésben meghatározott jövedelmet kell figyelembe venni) a táppénz naptári napi alapjának összege magasabb lenne.

8. Példa

A biztosított 2008. január 10. napjától munkaviszonyban áll, gyermeke született 2011. március 25. napján. A terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően gyermekgondozási díjban, majd gyermekgondozási segélyben részesült. Gyermeke betegségéből kifolyólag 2014. április 05. napjától gyermekápolási táppénzt kérelmezett.

Gyermekápolási táppénzének alapja az előző ellátás alapja azaz a gyermekgondozási díj naptári napi alapja, ha a ténylegesen megszerzett jövedelem alapján számított naptári napi átlagkereset kevesebb.

A táppénz naptári napi alapjának meghatározásánál lényeges az osztószám meghatározása.

A rendszeres jövedelem osztószáma a számítási időszakban biztosításban töltött napok számát csökkenteni kell:

• a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,
• a tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság

időtartama naptári napjainak számával.

Változást jelen 2013. december 31. napján bekövetkezett jogosultság esetén, hogy a biztosításban töltött napok számát csökkenteni kell abban az esetben, ha az egyéni és társas vállalkozó a jogosultságot közvetlenül megelőző naptári évben azért nem rendelkezik legalább 180 napi jövedelemmel, mert minimum járulékfizetésre nem volt kötelezett, (rendelkezett heti 36 órás munkaviszonnyal, hallgatói jogviszony mellett végzi tevékenységét) a jövedelmet nem realizáló időtartam naptári napjainak számával.

Néhány fontos tényező melyre figyelni kell az egyéni és társas vállalkozók táppénzének megállapításánál az osztószám megállapításán kívül.

Ha az egyéni vagy társas vállalkozó nem rendelkezik ténylegesen megszerzett jövedelemmel, szerződés szerinti jövedelemnek a minimálbér 150 százalékát kell tekinteni.

Főállású kisadózó táppénzének alapja havi 81 300 forint, ha a főállású kisadózó emelt összegű 75 000 forint adót fizet ellátásának alapja 136 250 forint.

A táppénz mértékében változás nem történt, két évi folyamatos biztosítási idő megléte esetén 60 százalék, ennél rövidebb biztosítási idő, fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolás esetén, valamint ha a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartama alatt, a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben 50 százalék, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét (2014. évben 6766,67 forint).

Nem változott, a foglalkoztató továbbra is a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége esetén folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén megfizeti, így járul hozzá a táppénzkiadásokhoz.

Ha a munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, akkor a táppénz-hozzájárulás összegét megállapítja és az általa kifizetett táppénz terhére elszámolja.

Ha a kifizetőhely más foglalkoztatónál fennálló jogviszony alapján folyósított táppénzt értesíti a kifizetéssel egyidejűleg az egészségbiztosítási szakigazgatási szervet a táppénz-hozzájárulás megállapítása céljából.

Az értesítésben fel kell tüntetni:

• az ellátásban részesülő személy nevét, taj számát
• foglalkoztató nevét, adószámát
• táppénz összegét
• folyósítás időpontját.

Társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató esetén  táppénz kifizetést kővetően a táppénz-hozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének megállapítására illetékes (munkáltató székhelye szerint) fővárosi, megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve állapítja meg.

A foglalkoztató köteles a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkáltatói táppénz-hozzájárulás számlájára átutalni.

---