Tényleg szükségünk van készpénzre?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kérdéskör megvizsgálásához át kell tekintenünk a készpénz és az elektronikus pénz használatával kapcsolatos hatályos szabályozást. Ki használhatja ma Magyarországon ezeket a fizetési eszközöket? A válasz egyszerű, akárki – hiszen készpénzzel mindenki rendelkezik, míg elektronikus pénz használatához csak egy erre alkalmas számlát kell nyitni –, azonban bizonyos személyek esetében vannak korlátozások. A cikkben azt kívánom fejtegetni, hogy ezen korlátozások változatlan fenntartása, megszüntetése, esetleg bővítése kívánatos lehet-e.

A pénz története

A készpénzt a történeti írások szerint már az ókori birodalmak idején is használták. A bankjegyet jóval később a vikingek leszármazói, a svédek vezették be elsőként 1661-ben. Elektronikus pénzzel viszont csak a 20. században találkozhattunk először. Hétköznapjainkban havonta több száz fizetési műveletet hajtunk végre, melyek során készpénzzel fizetünk, átutalási megbízást adunk bankunk részére, csekket adunk fel vagy a netbankot használva átutalásokat teljesítünk. A műveletek során minden alkalommal azt a bizonyos eszközt használjuk, amiből sosem lehet elég, a pénzt. A pénztárcánkban, zsebünkben, széfünkben jelenlevő formája a készpénz.

A készpénz fenntartása minden országnak igen nagy költséget jelent, ezért a világban a fejlettebb gazdaságokkal rendelkező országokból számos törekvésről lehet hallani a kivezetésére. A készpénz szerepét egyre jobban felváltja a bankszámlákon elektronikus formában megjelenő pénz. Épp a bankjegy bevezetője, Svédország áll a legközelebb a megvalósításhoz. A Swedbank Stockholm egyik fiókjában teljesen megszüntette a készpénzforgalmat, azzal az indokkal, hogy így hatékonyabban tud bánni az ügyfelek befektetéseivel. Másik példaként hozható fel a készpénz visszaszorítására, hogy például a buszjegyeket is kizárólag bankkártyával, illetve sms-sel lehet megváltani. Svédországon kívül Izrael a legelkötelezettebb a készpénz kivezetése mellett. 2013-ban a kormány határozott célja volt egy akcióterven keresztül megszüntetni a készpénzforgalmat. Ennek érdekében törvényjavaslatot készített, amely szerint fokozatosan limitálnák a készpénzzel való fizetés felső határát, majd teljesen be is szüntetnék azt, a korlátok átlépését pedig bűncselekményként szankcionálnák. A készpénzfizetési limitet további európai országok (Franciaország, Olaszország, Spanyolország) is bevezették már.

Magyarországi helyzet

2008-ban a készpénzforgalomból kivezetett 1, illetve 2 forintosokkal kapcsolatban sokan hitték, hogy a készpénz elleni kampány része, azonban akkor csak az érmék túl drága előállítási költsége és lakosság általi kihasználatlansága indokolta a megszüntetést. Azóta felmerült az 5 forintos érmék megszüntetése is, de ezt egyelőre elvetette a jegybank. A közelmúltban végbement a 10 000 Ft-os bankjegyek cseréje, és még idén megkezdődik a csere a 20 000 Ft-os címletekkel, majd évről évre a többi bankjeggyel is. A bankjegycsere a pénzhamisítás megnehezítését célozza, tekintettel arra, hogy a legtöbb bankjegyünk már 20 éves, így volt lehetőség kiismerni a gyártási technológiáját.

A készpénzhasználattal szembeni legkomolyabb törvényváltozás 2013-ra datálható, amikor az adózás rendjéről szóló törvénybe bevezetésre került az a korlát, hogy a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók kifizetéseiket ugyanazon szerződés alapján egy hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthetik készpénzfizetéssel. Az érték az áfa összegével együtt értendő. A rendelkezés megszegése bírsággal szankcionálható, melynek mértéke a 1,5 millió forint fölötti rész húsz százaléka.

A törvényi rendelkezésben említett pénzforgalmi számla nem egyenlő a hétköznapi szóhasználatban elterjedt bankszámlával. Pénzforgalmi számla az a bankszámla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából, törvényben megállapított kötelezettsége alapján nyit. Ilyen számla nyitását és vezetését természetes személy is kérheti, azonban a belföldi jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, az áfa fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó, és az áfa fizetésére kötelezett magánszemély köteles. Az alanyi adómentességet választó, vagy kizárólag tárgyi adómentes értékesítést folytató egyéni vállalkozók pénzforgalmi számla nyitására azonban nem kötelezettek. A pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség megszegése mulasztási bírsággal sújtható. Mindemellett a természetes személyek, illetve a fenti körbe nem tartozó szervezetek választhatnak, hogy tartanak-e fent bankszámlát.

Kommentár a hitelintézeti törvényhez
Ez a kommentár minden olyan kérdésre választ ad, mely eddig azért vetődhetett fel, mert sem hivatalos magyarázatban, sem egyéb helyen nem volt található semmiféle iránymutatás, támpont e törvénybeli szabályokkal kapcsolatban, legalábbis nem így egy helyen és egy érthető rendszerbe foglaltan, mint ahogyan most és itt. További információ és megrendelés >>

Magyarországon körülbelül a lakosság 80%-a rendelkezik bankszámlával. Nyugat- Európához képest ez rossz arány, és csak rontott a helyzeten a szintén 2013-ban bevezetett tranzakciós illeték, melynek hatására még többen hagytak fel a bankszámla használatával és tértek vissza kizárólag a készpénzhasználatra. Ezt a tendenciát erősíti az a jelenlegi szabály is, hogy a bankok kötelesek biztosítani a kérelmezőknek havonta két alkalommal 150 000 Ft összegű készpénzfelvételt díjmentesen.

A készpénz ilyen mértékű használatának legnagyobb hátránya, hogy igen komoly költséget jelent az állami költségvetés részére. A készpénzmozgás nehezen követhető, illetve lenyomozható, ugyanakkor komoly költségekért kell tárolni, védelmezni, illetve szállítani. Ami a készpénz hátrányát jelenti, az ugyanakkor az elektronikus pénz előnyére szolgál. Gondoljunk csak bele, hogy a 21. század technikai vívmányai (okostelefonok, okosórák, paypass bankkártyák, wifi-kapcsolat szinte bárhol, mobilinternet) már rég megteremtették a lehetőségét annak, hogy a mindennapokban kizárólag elektronikus pénzt használjunk. Az előnyök között szerepel elsősorban a lényegesen alacsonyabb fenntartási költség, a fekete gazdaság és a fehér galléros bűncselekmények (adócsalás, korrupció, vesztegetés) háttérbe szorulása, lényegében megszűnése. Csökkennének minden bizonnyal az erőszakos bűncselekmények (lopások, rablások) számai, mivel készpénzt követelni már nem lehetne. Rengeteg költséget lehetne megtakarítani a szállítási és tárolási szükségletek megszűnése miatt.

Ha ennyi az előnye, akkor mégis miért félünk tőle?

Az idősebb generációnak az elmúlt 20-30 év annyi újítást hozott, hogy az már követhetetlen. Az esetleg hozzá nem értés ellehetetleníthetné a szükséges pénzmennyiséghez való hozzáférést, a téves tranzakciók csökkenthetnék a havi egyetlen jövedelemforrásnak számító nyugdíjat. Amíg a készpénzhez köthető, klasszikusnak nevezhető bűncselekménytípusok a háttérbe szorulnának, megnövekedne a számítógépes bűnelkövetők, úgynevezett kiber bűnözők száma, hiszen minden pénzhez a számítógépeken keresztül vezetne az út. Amíg százszázalékos biztonsággal nincs kiépítve mindenki számára olyan rendszer, ahol egy áramkimaradás, internetkapcsolat-megszakadás nem lehetetleníti el a kifizetéseket, addig az elektronikus pénzre mint egyetlen fizetési eszközre nem lehet támaszkodni. További ellenérvként sorolható az elektronikus pénz teljes körű nyomon követhetősége, ellenőrizhetősége, mely komoly eszközt jelenthet a kormányzati szervek kezében és megfelelő kontroll nélkül esetleg az orwelli utópia is megvalósulhatna. Lényegében egyetlen gombnyomással korlátozni lehetne bárkinek a megélhetését.

Napjainkban, még ha a technikai feltételek adottak is, a készpénz teljes megszüntetéséhez, kivezetéséhez, a megfelelő jogbiztonság és társadalmi feltételrendszer még hiányzik. Véleményem szerint a világon a teljes készpénz nélküli rendszer először a 21. században felnövő és megöregedő generáció részére lesz elérhető, legkorábban 30-50 év múlva.

---