Terítéken a feketemunka és a bérfizetés

Május végén tette közzé a Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentését, mely a 2018-as munkaügyi ellenőrzések tapasztalatait összegzi. Érdekesség, hogy ritkult a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás.

Az alábbiakban a Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya által készített jelentés összegző megállapításait ismertetjük. A dokumentum a 2018-as munkaügyi ellenőrzések tapasztalatait veszi górcső alá, teljes szövege itt olvasható el.

Tavaly a munkaügyi hatóság 16.651 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 72 százalékánál (11.992) tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont 68.621 munkavállaló 69 százalékát érintették (47.006 személy). Az ellenőrzések száma csökkent (2017-ben 17.339 volt), csakúgy, mint a szabálytalan munkáltatók aránya is, mivel 2017 végén 74 százalék volt ez a mutató. Szintén csökkent az ellenőrzéssel érintett munkavállalók száma (2017-ben 75.576 személy) és a szabálytalanul foglalkoztatott munkavállalók aránya is, mivel 2017-ben 71 százalék volt ez a szám.·Összességében megállapítható, hogy a vizsgált és meghatározó gazdasági ágazatokban – az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra vetítve – minimálisan csökkent a feketefoglalkoztatás aránya.·A mezőgazdaságban viszont jelentősen visszaesett a feketén foglalkoztatott munkavállalók aránya az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva a 2017-es adatokhoz képest, míg az építőiparban változatlanul magas az így alkalmazottak aránya.·

Munkaügyi ellenőrzések 2018

Az ábrákat a pénzügyminisztériumi jelentős tartalmazza

Munkaügyi ellenőrzések 2018

Ritkábban fordul elő a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás. Budapesten az utóbbi hónapokban több, kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenységet folytató munkáltatónál is felbukkant olyan „megoldás”, hogy a dolgozókat nem az üzletet üzemeltető gazdasági társaság foglalkoztatja hivatalosan, hanem egy vállalkozási szerződéssel bevont vállalkozó (szövetkezet). Ezekkel a színlelt szerződésekkel az ellenőrzések során sikerrel lép fel és jár el a hatóság a jogszabályok alapján, kimondva, hogy a valós foglalkoztató az üzemeltető.

A harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása rendszerint a munkavállalási engedély teljes hiányával, vagy más munkáltatóhoz szóló, netán lejárt engedéllyel valósult meg.

E két esettípusra érdemes kiemelni két, a jelentés által említett példát. Az első szerint 2018 októberében egy Heves megyei építkezésen munkaügyi ellenőrzésre került sor. Megállapították, hogy a munkáltató két szobafestőt 2018. október16. és 18. napján írásba foglalt munkaszerződés és jogviszonyuk bejelentése nélkül, megbízási szerződéssel foglalkoztatott 2018. január 11-étől, és megbízási jogviszony keretében tett eleget bejelentési kötelezettségének az adóhatóság felé a munkavállalók vonatkozásában. A munkáltató meghatalmazott képviselője előadta, hogy a munkavállalók megbízási szerződés alapján dolgoztak, mely szerződéseket be is mutatta, azok kelte 2018. január 11-ike volt. A munkáltató úgy gondolta, hogy a megbízási jogviszony megfelelő foglalkoztatási forma a szobafestők munkavégzésére. A munkavállalók munkavégzésüket személyesen látták el, helyettest nem állíthattak, a munkavégzés nem önálló volt, azt széles körű utasítási, irányítási és ellenőrzési jog jellemezte. A munkavállalók sem munkaviszonyról, sem egyszerűsített foglalkoztatásról nem állapodtak meg a munkáltatóval, kizárólag a megbízási szerződések alapján végeztek munkát.

Munkaügyi ellenőrzések 2018

A másik példában közérdekű bejelentés alapján a hatóság emberei helyszíni ellenőrzést tartottak 2018 decemberében egy közismert budapesti étteremben a konyhai kisegítők jogviszonyának rendezettségét illetően. A bejelentés szerint ugyanis közülük többeket nem hivatalosan foglalkoztatnak. Az ellenőrzés során csak munkaszerződéssel és adóhatósági bejelentéssel foglalkoztatott munkavállalókat találtak az ellenőrök, viszont munkavégzés közben találtak egy kenyai állampolgárságú munkavállalót, akinek munkavállalási engedélye teljesen más céghez szólt, de munkaszerződéssel és adóhatósági bejelentéssel ő is rendelkezett. A munkavállalót a helyszínen eltiltották. A munkáltató képviselője előadta, ő azt a tájékoztatást kapta a céggel szerződött ügyvédi irodától, hogy ha egy harmadik országbeli állampolgár már rendelkezik munkavállalási engedéllyel, akkor őt egy másik magyar munkáltató minden további nélkül alkalmazhatja külön engedély nélkül.

Munkaügyi ellenőrzések 2018

Ami a pénzügyminisztériumi jelentés további, összegző tartalmát illeti, a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokon belül a megemelt összegű minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzőek.·A munkaügyi bírságok száma nőtt, ami annak köszönhető, hogy a törvényi szabályozás szerint a munkaviszony bejelentésének elmulasztása 2018. január 1-jétől kezdve ismét kötelezően munkaügyi bírságot von maga után.·A határidőben történő bérfizetés elmaradása a feldolgozóiparban érintette a legtöbb munkavállalót. Tavaly a rendkívüli munkaidővel kapcsolatos szabálytalanság legtöbb dolgozót érintő megjelenési formája a munkaszüneti napon történő munkavégzés szabályainak megszegése volt.

Végezetül a dokumentum megemlíti azt is, hogy a társhatóságok közreműködésével 2018-ban 3.800 munkaügyi ellenőrzés zajlott, mely az összes vizsgálat csaknem 23 százalékát jelenti. Ez a szám kiemelkedően magas, mely a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal 2018. február 12. és március 10. között közösen lefolytatott, a kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum szabályainak megtartására irányuló rendkívüli akció-ellenőrzésnek köszönhető.

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2019 – 46. hét
2019. november 18.

Jogszabályfigyelő 2019 – 46. hét

Alábbi cikkünkben 2019/180–182. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

Kié az utolsó szó, ha a Bizottság kezdi egy összefonódás vizsgálatát, de a tagállami versenyhatóság fejezi be?
2019. november 15.

Kié az utolsó szó, ha a Bizottság kezdi egy összefonódás vizsgálatát, de a tagállami versenyhatóság fejezi be?

A fúziók ellenőrzésére vonatkozó munkamegosztás az Európai Unió Bizottsága valamint a tagállami versenyhatóságok között első látásra világos hatásköri szabályokon nyugszik. A főszabály szerint a tagállami versenyhatóságok nem dönthetnek olyan fúzióról, amely a Bizottság hatáskörébe tartozik, és fordítva, a szubszidiaritás elvével összhangban a Bizottság sem dönthet olyan összefonódásokról, amely a tagállami versenyhatóságok hatáskörében van.

A felülvizsgálható határozatok köre jogi analógia útján nem bővíthető
2019. november 15.

A felülvizsgálható határozatok köre jogi analógia útján nem bővíthető

Az eljárást hivatalból megszüntető végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye, ezért a Kúria az ilyen végzés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmet visszautasítja. A felülvizsgálható határozatok köre jogi analógia útján nem bővíthető, mert a perrendi szabályok eltérést nem engedő természete az ilyen kiterjesztő jogmagyarázat alkalmazását kizárja – a Kúria eseti döntése.