Terítéken a feketemunka és a bérfizetés

Május végén tette közzé a Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentését, mely a 2018-as munkaügyi ellenőrzések tapasztalatait összegzi. Érdekesség, hogy ritkult a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás.

Az alábbiakban a Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya által készített jelentés összegző megállapításait ismertetjük. A dokumentum a 2018-as munkaügyi ellenőrzések tapasztalatait veszi górcső alá, teljes szövege itt olvasható el.

Tavaly a munkaügyi hatóság 16.651 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 72 százalékánál (11.992) tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont 68.621 munkavállaló 69 százalékát érintették (47.006 személy). Az ellenőrzések száma csökkent (2017-ben 17.339 volt), csakúgy, mint a szabálytalan munkáltatók aránya is, mivel 2017 végén 74 százalék volt ez a mutató. Szintén csökkent az ellenőrzéssel érintett munkavállalók száma (2017-ben 75.576 személy) és a szabálytalanul foglalkoztatott munkavállalók aránya is, mivel 2017-ben 71 százalék volt ez a szám.·Összességében megállapítható, hogy a vizsgált és meghatározó gazdasági ágazatokban – az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra vetítve – minimálisan csökkent a feketefoglalkoztatás aránya.·A mezőgazdaságban viszont jelentősen visszaesett a feketén foglalkoztatott munkavállalók aránya az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva a 2017-es adatokhoz képest, míg az építőiparban változatlanul magas az így alkalmazottak aránya.·

Munkaügyi ellenőrzések 2018

Az ábrákat a pénzügyminisztériumi jelentős tartalmazza

Munkaügyi ellenőrzések 2018

Ritkábban fordul elő a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás. Budapesten az utóbbi hónapokban több, kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenységet folytató munkáltatónál is felbukkant olyan „megoldás”, hogy a dolgozókat nem az üzletet üzemeltető gazdasági társaság foglalkoztatja hivatalosan, hanem egy vállalkozási szerződéssel bevont vállalkozó (szövetkezet). Ezekkel a színlelt szerződésekkel az ellenőrzések során sikerrel lép fel és jár el a hatóság a jogszabályok alapján, kimondva, hogy a valós foglalkoztató az üzemeltető.

A harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása rendszerint a munkavállalási engedély teljes hiányával, vagy más munkáltatóhoz szóló, netán lejárt engedéllyel valósult meg.

E két esettípusra érdemes kiemelni két, a jelentés által említett példát. Az első szerint 2018 októberében egy Heves megyei építkezésen munkaügyi ellenőrzésre került sor. Megállapították, hogy a munkáltató két szobafestőt 2018. október16. és 18. napján írásba foglalt munkaszerződés és jogviszonyuk bejelentése nélkül, megbízási szerződéssel foglalkoztatott 2018. január 11-étől, és megbízási jogviszony keretében tett eleget bejelentési kötelezettségének az adóhatóság felé a munkavállalók vonatkozásában. A munkáltató meghatalmazott képviselője előadta, hogy a munkavállalók megbízási szerződés alapján dolgoztak, mely szerződéseket be is mutatta, azok kelte 2018. január 11-ike volt. A munkáltató úgy gondolta, hogy a megbízási jogviszony megfelelő foglalkoztatási forma a szobafestők munkavégzésére. A munkavállalók munkavégzésüket személyesen látták el, helyettest nem állíthattak, a munkavégzés nem önálló volt, azt széles körű utasítási, irányítási és ellenőrzési jog jellemezte. A munkavállalók sem munkaviszonyról, sem egyszerűsített foglalkoztatásról nem állapodtak meg a munkáltatóval, kizárólag a megbízási szerződések alapján végeztek munkát.

Munkaügyi ellenőrzések 2018

A másik példában közérdekű bejelentés alapján a hatóság emberei helyszíni ellenőrzést tartottak 2018 decemberében egy közismert budapesti étteremben a konyhai kisegítők jogviszonyának rendezettségét illetően. A bejelentés szerint ugyanis közülük többeket nem hivatalosan foglalkoztatnak. Az ellenőrzés során csak munkaszerződéssel és adóhatósági bejelentéssel foglalkoztatott munkavállalókat találtak az ellenőrök, viszont munkavégzés közben találtak egy kenyai állampolgárságú munkavállalót, akinek munkavállalási engedélye teljesen más céghez szólt, de munkaszerződéssel és adóhatósági bejelentéssel ő is rendelkezett. A munkavállalót a helyszínen eltiltották. A munkáltató képviselője előadta, ő azt a tájékoztatást kapta a céggel szerződött ügyvédi irodától, hogy ha egy harmadik országbeli állampolgár már rendelkezik munkavállalási engedéllyel, akkor őt egy másik magyar munkáltató minden további nélkül alkalmazhatja külön engedély nélkül.

Munkaügyi ellenőrzések 2018

Ami a pénzügyminisztériumi jelentés további, összegző tartalmát illeti, a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokon belül a megemelt összegű minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzőek.·A munkaügyi bírságok száma nőtt, ami annak köszönhető, hogy a törvényi szabályozás szerint a munkaviszony bejelentésének elmulasztása 2018. január 1-jétől kezdve ismét kötelezően munkaügyi bírságot von maga után.·A határidőben történő bérfizetés elmaradása a feldolgozóiparban érintette a legtöbb munkavállalót. Tavaly a rendkívüli munkaidővel kapcsolatos szabálytalanság legtöbb dolgozót érintő megjelenési formája a munkaszüneti napon történő munkavégzés szabályainak megszegése volt.

Végezetül a dokumentum megemlíti azt is, hogy a társhatóságok közreműködésével 2018-ban 3.800 munkaügyi ellenőrzés zajlott, mely az összes vizsgálat csaknem 23 százalékát jelenti. Ez a szám kiemelkedően magas, mely a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal 2018. február 12. és március 10. között közösen lefolytatott, a kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum szabályainak megtartására irányuló rendkívüli akció-ellenőrzésnek köszönhető.

Kapcsolódó cikkek:


Teljességi záradék és joglemondás
2019. augusztus 16.

Teljességi záradék és joglemondás

A teljességi záradékban az összes szerződő fél azon szándékát kell kifejezésre juttatni, hogy az írásba foglalt szerződésen kívül semmilyen egyéb nyilatkozat, kötelezettségvállalás nem képezi a szerződés tárgyát, még akkor sem, ha arra korábban konszenzus jött létre. Nem lehetséges csak egy kiragadott feltételre „teljesítési szerződés” kötése, de a megtett nyilatkozat a tartalma alapján még tartalmazhat joglemondást – a Kúria eseti döntése.

Közbeszerzési Jog online – A közösség szolgálatában
2019. augusztus 15.

Közbeszerzési Jog online – A közösség szolgálatában

A Közbeszerzési Jog online (KJO) kéthavonta megjelenő szakfolyóirat a közbeszerzés iránt érdeklődőket és a szakmai közösséget kívánja segíteni tudományos igényességgel, egyben kifejezetten a gyakorlat igényeire figyelemmel. A szakfolyóirat célja, hogy a tág értelemben vett közbeszerzés és határterületeinek izgalmas kérdéseit, a közbeszerzési törvény és végrehajtási rendeletei alkalmazása során felmerülő problémákat és lehetséges megoldásukat, a joggyakorlat fejlődését egyaránt bemutassa európai, illetve nemzetközi kitekintéssel. A periodika rovatai – tanulmányokkal, jogesetelemzésekkel, valamint az előző két hónap döntvényeivel és egyéb aktualitásokkal – ezt a célt szolgálják. Interjú az online szakfolyóirat főszerkesztőjével, dr. Németh Anitával.

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában IV. rész
2019. augusztus 15.

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában IV. rész

Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához.

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában III. rész
2019. augusztus 13.

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában III. rész

Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához.