A perszimulációs előadás-sorozatok segítenek az ügyvédek szakmai képzésében

Szakmai szempontból tanulságos és egyben izgalmas kezdeményezést indított el a Wolters Kluwer Hungary a perszimulációs előadások megrendezésével a jogászok, de legfőképp az ügyvédek, ügyvédbojtárok számára. A perbeszédversenyekhez hasonlóan itt is fiktív jogesetek megoldásán van a hangsúly, csak verseny helyett ez a program kifejezetten a hallgatóságnak nyújt gyakorlati (tárgyalóteremben is felhasználható) ismereteket. A folyamatos önképzés fontosságát nem lehet elégszer hangoztatni, ám ahogy ez a cikkből is kiderül, ez nem jelenti azt, hogy annak egyúttal unalmasnak is kell lennie.

Perszimuláció vs. perbeszédverseny

Pontosan mi is egy perszimuláció? Röviden meghatározva, a perszimulációs előadás során egy vagy több fiktív jogesetet tárgyalnak meg tárgyalótermi körülményeket imitálva, azaz polgári peres ügyben alperes, felperes és bíró, büntetőügyben védő, ügyész és bíró közreműködésével. A hallgatóság közvetlenül nem vesz részt az előadásban, az előadók pedig az anyagi jogi kérdések helyett többnyire az eljárásjogi tényezőket, vakfoltokat igyekeznek megvilágítani.

Maguknak a pereknek az eljátszása, lejátszása természetesen nem újkeletű, vagy előzmény nélküli. Az úgynevezett moot court vagy mooting (vagyis perbeszédverseny) egyre elterjedtebb, és ma már az angolszász országokon kívül Európában is több ilyen jellegű versenyt rendeznek. Különbség például a perszimulációhoz képest, hogy ezeken a megmérettetéseken kifejezetten csak joghallgatók vehetnek részt, tehát gyakorló jogászok nem (bár itthon a Magyar Ügyvédi Kamarának van jelölteknek is szóló perbeszédversenye), illetve értelemszerűen a versenyzés a lényeg és inkább az anyagi jogi érvelésen van a hangsúly. A versenyzőknek alapos és hosszas felkészülés után egy vagy több bonyolult jogesetre kell megoldást adniuk, az írásbeli beadványok mellett pedig általában szóban is több fordulóban, alperesi és felperesi oldalról is meg kell védeniük a kialakított álláspontjukat.

Tíz-tizenöt évvel ezelőtt még kevesen jelentkeztek, ma viszont már itthon is egyre népszerűbbek a versenyek, és egyre többen próbálnak bekerülni. Nem véletlenül: a nagyobb ügyvédi irodáknál, nemzetközi irodáknál jó ajánlólevelet jelent, ha valaki részt vett egy nemzetközi perbeszédversenyen. Itt valóban igaz az, hogy nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel. A felkészülés során a résztvevőknek ugyanis olyan készségeket kell fejleszteni, olyan szituációkkal kell szembenézni, amelyek a későbbi szakmai életükben is nagyon fontosak. Gyakorlatot szereznek egy-egy jogi problémához kapcsolódó kutatási módszerekben, javítják az írásbeli és szóbeli fogalmazási képességüket (ráadásul nem is mindig a saját nyelvükön, hanem idegen nyelven, mint például a Philip C. Jessup, vagy a Price Media Law Moot Court versenyeken, ahol angolul kell elkészíteni mindent), csapatban kell együtt dolgozniuk, és megtapasztalhatják a jó kommunikáció, valamint a határidőre való elkészülés fontosságát. A verseny szóbeli részén először szembesülhetnek azokkal a kihívásokkal, melyekkel az ügyvédjelöltek, de a tapasztaltabb ügyvédek is újra és újra szembenéznek: a szépen felépített, előre átgondolt jogi érvelés közepén hirtelen belekérdez a bíró (a versenybírák legtöbbször közismert professzorok, ügyvédek, bírók), és ott helyben, azonnal, hirtelen kell reagálni egy előzetesen nem várt kérdésre, stresszhelyzetben. Vagy éppen az ellenfélként a másik oldalon álló csapattól hangzik el olyan indoklás, amit nem lehet ellenválasz nélkül hagyni. Mindehhez olyan kompetenciák kellenek, amelyeket az ügyvédi irodák is keresnek a leendő jelöltjükben: magabiztosság, kreativitás, precíz, alapos és összeszedett gondolkodás.

(Ön)képzési lehetőség szórakoztatóan

A szakmai önképzés, a naprakész tudás megszerzése azonban nem áll meg a jogi diploma megszerzésénél, vagy a szakvizsgák teljesítésénél. Ez eddig is fontos volt az ügyvédek számára (is), de az új Ügyvédi törvénnyel, illetve a 18/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat hatálybalépésével már kötelezettség is.

A perszimulációs előadások tulajdonképpen ebből a folyamatos tanulási igényből nőtték ki magukat: anélkül tehetnek szert új ismeretekre a már szakmában dolgozók, hogy erre külön készülniük kellene. Nézői oldalról tehát a perszimuláció egy egyszerre hasznos és szórakoztató, gyakorlati tudást adó program. Az előadás bő másfél órája alatt valóban fontos, a tárgyalóteremben azonnal hasznosítható tudást lehet összegyűjteni, de nem száraz, tantermi órát idéző módon, hanem életszerűen, sőt, némi humorral fűszerezve, így garantáltan senki nem fog unatkozni.

Az, hogy egy tárgyalótermi szituációt játszanak el, nemcsak a tapasztalt, régóta a szakmában lévő, például az új eljárási szabályok miatt érdeklődő kollégáknak, hanem azoknak is segítség lehet, akik kezdő ügyvédbojtárok és első éles tárgyalásukra készülnek, vagy ügyvédként dolgoznak, de ritkán tárgyalnak, és megnéznék például azt, hogy más hogyan tárgyal. Mivel ebben az esetben nem az anyagi jogi vonatkozás, hanem az eljárásjogi tényezők a hangsúlyosabbak, ezért egy rendes tárgyaláshoz képest hosszabban, részletesebben kifejtve hangzik el a bírói kitanítás, és az alperesek/felperesek is szándékosan úgy alakítják a nyilatkozataikat és perbeli cselekményeiket, hogy segítsék a jelenlévő hallgatóság jobb megértését.

Egy perszimulációs előadás a gyakorlatban

A Wolters Kluwer több ízben, tavaly a IV. Wolters Kluwer Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Konferencia keretén belül, és idén külön, önálló rendezvényként februárban és májusban is lehetőséget biztosított arra, hogy polgári peres szimulációs előadásokon vegyenek részt az ez iránt érdeklődők.

Az alábbiakban egy rövid részlet erejéig betekintést nyújtunk az egyik előadáson eljátszottakból, az egyszerűség kedvéért azonban végig csak felperesként és alperesként hivatkozunk az alperes és felperes jogi képviselőjére. Az elhangzott jogesetek anyagi jogi vonatkozását csak a szükséges mértékig említjük.

A hallgatóság rögtön két perfelvételi tárgyalást is meghallgathatott, ugyanis az eredetileg a járásbíróságon indult képmásperben (illetve személyiségi jogsértési ügyben) a felperes a tárgyalás utolsó szakaszában a tőkekövetelés mellett a jogsértés tényének megállapítására, valamint alperesnek a további jogsértéstől eltiltására is kiterjesztette a kereseti kérelmét. Emiatt az ügy átkerült a Fővárosi Törvényszékre, és ott újabb perfelvételi tárgyalást folytattak le. Felperes a törvényszék előtt újabb keresetváltoztatással már sérelemdíjat is követelt, egyúttal tisztelettel érdeklődött a bíróságnál, hogy a keresetváltoztatását hogyan tegye meg. Ismételje meg teljesen, vagy elegendő, ha csak utal a korábbira? Ha ugyanis újra jegyzőkönyvbe mondaná az egészet, az meglehetősen hosszú lenne. De további kérdései is voltak az új szabályozás miatt „bizonytalankodó” felperesnek: megtehetné ezt bármikor, két tárgyalás között is, vagy a Pp. 203. § (1) bekezdése alapján lényegében külön meg kell kérnie a bíróságot, hogy hívja fel őt arra, hogy előterjessze? A bíróság mindenki megnyugtatására közölte, hogy felperesnek elegendő lesz azokat a részeket előadnia, amelyeken változtatott, viszont ezt vagy szóban, a tárgyaláson teheti meg (jegyzőkönyvbe mondva), vagy pedig utólagosan írásban, de abban az esetben valóban csak akkor, ha erre a bíróság felhívja.

A felperes felvetette, hogy ha már úgyis keresetet változtat, amit szóban jegyzőkönyvbe fog mondani, akkor egyúttal kéri, hogy az új szabályok alapján készüljön a tárgyalásról folyamatos kép- és hangfelvétel a Pp. 159. § (4) bekezdése alapján. A bíró azonban lehűtötte felperes lelkesedését, és emlékeztette rá, hogy egyfelől perfelvételi tárgyaláson vannak, az említett szakasz azonban már az érdemi tárgyalásra vonatkozik, másfelől a Pp. átmeneti rendelkezései között 2019. december 31-ig további korlátozásként jelenik meg, hogy csak feltételesen, és nem kötelező jelleggel lehet a bíróságnak hivatalból vagy a felek kérelmére elrendelnie a rögzítést. (A technikai feltételek ehhez még nem mindegyik bíróságon adottak, ezért az érdemi tárgyalásokon is lesz, ahol hiába kérik, még nem lesz rá lehetőség.) A magyarázat szerint a perfelvételi tárgyalásokra észszerű okokból nem terjed ki a szabályozás, mivel ebben a szakaszban a felek még sokszor változtatják a keresetet, ellenkérelmet stb., és egy folyamatos felvételnél nehezen lenne követhető, hogy mi következik mi után, ezért egyszerűbb egy összefoglaló jegyzőkönyvet készíteni.

Alperes a tárgyalás közben többször védekezett azzal, hogy sajnos egyáltalán nem tud információt szolgáltatni, így felperes bizonyítási indítványaival kapcsolatban kérte a tisztelt bíróságot, hogy fogadják el azt, hogy állítási szükséghelyzetben van. A Pp. 184. § alapján az állítási szükséghelyzetben a bíróságnak a szükséghelyzetben lévő félnek a tényállítását valósnak kell elfogadnia. A bíróság nem hagyta, hogy alperes ennyivel „megússza”, és anyagi pervezetéssel élve többször tisztázta, hogy kinek, mit és milyen mértékben kell bizonyítania, továbbá felhívta a felek figyelmét arra, hogy az állítási szükséghelyzet csak akkor fogadható el, ha az idézett szakasz mindegyik pontjában foglaltak fennállnak.

Az előadás közben – természetesen pusztán a bíróság munkáját „segítendő” – hol az egyik, hol a másik jogi képviselő hívta fel a figyelmet arra, hogy az időhúzás elkerülése végett a Pp. 183. § (5) bekezdése mérlegelés nélkül pénzbírsággal rendeli sújtani az ebben vétkes felet. Végül a bíróság csak egyszer találta jogosnak a pénzbírság kiszabását. Itt egy kis kitérőként a bíróság kitanítási célzattal felhívta a felek (pontosabban a hallgatóság) figyelmét arra, hogy bár a Pp. valóban nem enged mérlegelést ebben, azt mégis esetről esetre kell megállapítani, hogy valóban volt-e lehetősége vagy kötelezettsége a félnek a korábbi közlésre, a cél ugyanis nem az, hogy mostantól kezdve a jogi képviselőket folyamatosan bírságolják.

Az előadásokon a Pp. több kritikus pontjára is kitértek, és a végén természetesen minden esetben lehetett kérdezni, amivel sokan éltek is, sőt, a termen kívül is folytatódott az álláspontok megvitatása.

Az eddigi előadásokon nagy számban vettek részt, és a visszajelzések alapján az látható, hogy az ügyvédek, ügyvédjelöltek körében is népszerű ez a tanulási forma, a legtöbben pedig különösen a Pp.-vel kapcsolatos peres kérdésekre kíváncsiak. Az előadás-sorozatok folytatódnak, és legközelebb szeptemberben, az V. Wolters Kluwer Polgári Jogi és Eljárásjogi Konferencián lesz lehetőség mindkét nap egy-egy perszimulációs előadáson részt venni.

Kapcsolódó cikkek:


Út az alakuló ülésig
2019. október 18.

Út az alakuló ülésig

Az önkormányzati választások befejeztével kialakultak az új képviselő-testületek, kiderültek az új polgármesterek. Cikkünkben most az eredmény megállapítása és az új testületalakuló ülése közti időszakot mutatjuk be részletesebben.

Az igazságszolgáltatás függetlensége
2019. október 16.

Az igazságszolgáltatás függetlensége

Az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) 2019-ben harmadik alkalommal készített nemzetközi felmérést a bírói függetlenségről az európai bírák és ügyvédek körében, amelyben elsősorban az elmúlt két év változásaira fókuszált. Az Országos Bírói Tanács korábban nem vett részt a felmérésben, azonban most először magyar bírák is kitölthették a kérdőívet.

III. Wolters Kluwer Versenyjogi Konferencia – Ahol mindenki győztes
2019. október 15.

Idén november 19-én a Wolters Kluwer Hungary Kft. a Magyar Versenyjogi Egyesülettel közösen immáron harmadik alkalommal rendezi meg versenyjogi tematikájú tanácskozását. A Hilton Budapest City Hotelbe ebben az évben is sok szeretettel várjuk a vállalati jogtanácsosokat, ügyvédeket, illetve a jogterülettel munkájuk során egyéb úton kapcsolatba kerülő szakembereket.

Kedvezményes lakásáfa és az ügyvédi letét
2019. október 14.

Kedvezményes lakásáfa és az ügyvédi letét

Amennyiben a lakóingatlan építéséhez kapcsolódó előlegfizetés és annak kézhezvétele 2020. január 1-jét követően történik, arra még a kedvezményes 5%-os áfakulcsot kell alkalmazni, kivéve akkor, ha az előleget ügyvédi letétbe helyezik.