AB : alkotmánybírósági határozatot követően a bíróságok feladata az ügy eldöntése

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria Kvk. II.37. 628/2019/4. számú végzését. Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Stumpf István és Szívós Mária párhuzamos indokolást, Hörcherné Marosi Ildikó különvéleményt csatolt a döntéshez.

1. Az alapügy

Az Alkotmánybíróság eljárását a Momentum Mozgalom kezdeményezte. A kúriai felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás értelmében 2019. április 8-án 18 óra 38 perckor Budapesten, a Kálvin téri aluljáróban rögzített videofelvétel alapján a FIDESZ-KDNP aktivistái aláírásokat gyűjtöttek. A videofelvétel alapján a FIDESZ-KDNP logóival ellátott kihelyezett pulton a „Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első! Május 26.” felirat szerepelt, a pulton elhelyezett aláírásgyűjtő lapok fejrészén a „Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!” felirat volt olvasható, az aktivisták pedig a videót készítő személy kérdésére többször is azt állították, hogy az aláírásgyűjtő lapokon a FIDESZ-KDNP számára a 2019. május 26. napjára kitűzött európai parlamenti képviselők választására a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat gyűjtik.

2019. április 11-én az indítványozó kifogást nyújtott be az NVB-hez a hozzá eljuttatott videofelvétel miatt, mivel szerinte az aktivisták állításuk ellenére nem a Ve. szerinti ajánlóíven, és ezért valójában nem az európai parlamenti választásokon való jelöltállítás céljából gyűjtöttek aláírásokat, így megtévesztően jártak el, amellyel megsértették a választás tisztaságának megóvására, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó választási eljárási alapelveket, továbbá a Ve. 120. § (1) bekezdésében foglaltakat, amely szerint jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet. Az NVB a kifogást áttette a Fővárosi Választási Bizottsághoz, amely a kifogást elutasította a jogsértés hiányára utalással. A fellebbezés nyomán eljáró NVB a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kérelmező ügyben való érintettségének hiányára hivatkozással, amely ellen az indítványozó a Kúriához fordult. A Kúria az NVB határozatát és az FVB határozatát megváltoztatta, és megállapította, hogy a FIDESZ-KDNP a tényállásban írt magatartásával megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

A FIDESZ-KDNP ezt követően alkotmányjogi panaszt terjesztett elő.  Az Alkotmánybíróság a 16/2019. (V. 14.) AB határozatával a Kúria végzését megsemmisítette, és alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati ügyben az ellenérdekű fél számára a nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani kell.

A jelen ügy alapját a Kúriának, a 16/2019-es AB határozatot követő megismételt eljárása képezi, amelyben a bíróság úgy határozott, hogy az Alkotmánybíróság határozatára figyelemmel azt kell megállapítania, hogy a FIDESZ-KDNP a véleménynyilvánítási szabadságra tekintettel nem követett el jogsértést. A Kúria döntését ezúttal a Momentum Mozgalom támadta meg.

2. A döntés indokai

Az ügy befogadása során az AB megállapította, hogy az ügyben felmerülő alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés az, hogy az Alkotmánybíróság határozata tekinthető-e a felülvizsgált bírósági határozatot követő új ügyben a bírósági határozat rendelkező része és indokolása érdemi eldöntésének, illetve, hogy a rendes bíróságok indokolási kötelezettségét kiváltja-e az Alkotmánybíróság határozatára utalás.

Az Alkotmánybíróság emlékeztetett arra, hogy már többször kifejtette, hogy az indokolt bírói döntéshez fűződő jog az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljárás alkotmányos követelményrendszerén belül jelentkezik. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik az, hogy a bíróságnak a felek által felhozott minden észrevételt egyenként meg kellene cáfolnia, de azt az elvárást támasztja a bírósággal szemben, hogy a döntés indokolásának az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre ki kell terjednie. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor a rendes bíróságoktól eltérően nem a felülbírálatra alkalmasság szempontjából vizsgálja a bíróságok indokolási kötelezettségének teljesítését, és tartózkodik attól, hogy jogági dogmatikához tartozó kérdések helytállóságáról, illetve törvényességéről, avagy kizárólag törvényértelmezési problémáról állást foglaljon. Mindez azt jelenti, hogy az alkotmányjogi panasz eljárásban az Alkotmánybíróság nem hoz döntést az előtte fekvő ügy érdemében, nem a rendes bírósághoz intézett kérelmet bírálja el. Az Alkotmánybíróság által meghatározott kereteken belül a konkrét ügyre vonatkozó érdemi döntést tehát az AB megsemmisítő döntését követően a rendes bíróságnak, jelen esetben a Kúriának kell meghoznia.

Az AB szerint a jelen esetben a Kúriának a bizonyítékok – így különösen a videofelvételen hallható tájékoztatások, az aláírásgyűjtés egyéb körülményei – alapján azt kellett volna tisztáznia, hogy a FIDESZ-KDNP cselekménye összességében hogyan viszonyul a véleménynyilvánítás, a választási kommunikáció szabadságához, illetve, hogy ennek fényében megállapítható-e, hogy megtévesztően járt el, vagy szabadságjogát jogszerűen gyakorolta. E kérdésben az Alkotmánybíróság annak ellenére nem foglalt állást, hogy a videofelvétel rendelkezésére állt, de ennek vizsgálata a Kúria feladata.

Az AB ugyanakkor úgy értékelte az előtte fekvő ügyet, hogy a Kúria végzésének indokolása ellentmondásban áll a kúriai végzés rendelkező részével. A végzés egyrészt minden indokolás, nélkül arra utal, hogy a FIDESZ-KDNP adatszerzése megtévesztő volt, másrészt pedig, szintén minden további indokolást mellőzve, úgy foglal állást, hogy az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakra figyelemmel azt kellett megállapítania, hogy a FIDESZ-KDNP nem követett el jogsértést. Az AB szerint a Kúria ezzel az indokolási kötelezettségét nem teljesítette, ehelyett olyan hatást tulajdonított az Alkotmánybíróság határozatának, amely abból közvetlenül nem következik. Ha pedig közvetve, a bizonyítékok mérlegelése és az Alaptörvénnyel összhangban álló jogértelmezés alapján ez a helyes döntés, akkor azt a Kúriának kell megindokolnia. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.II.37.628/2019/4. számú végzését megsemmisítette.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Varga Zs. András volt.

Kapcsolódó cikkek:


Átmeneti időszak – a polgári eljárás szabályai a veszélyhelyzet után
2020. július 3.

Átmeneti időszak – a polgári eljárás szabályai a veszélyhelyzet után

Az Átmeneti időszakról szóló törvény (2020. évi LVIII. törvény) az élet számos területére kiterjedően szabályozza a veszélyhelyzet megszűnését követő, az egészségügyi válsághelyzetben és azon túlnyúlóan alkalmazandó különleges rendelkezéseket. Mai írásunkban a polgári eljárásra vonatkozó rendelkezéseit ismertetjük.

Mit jelent a korlátozott precedensrendszer bevezetése? 
2020. július 2.

Mit jelent a korlátozott precedensrendszer bevezetése? 

A legtöbben hallottak már az angolszász precedensjog és a kontinentális jogrendszer közti különbségről – ahogy talán arról is, hogy Magyarország eddig egyértelműen az utóbbi táborhoz tartozott. Azonban egy, a közelmúltban hatályba lépett törvénymódosítás komoly lépést jelent egy „korlátozott precedensrendszer” felé.

A bíróságoknak is alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez
2020. július 1.

A bíróságoknak is alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez

Az Európa Tanács szervezeti keretein belül működő Európai Bírák Konzultációs Tanácsa (CCJE) szerint a koronavírus világjárvány fő kihívása annak megakadályozása volt, hogy a közegészségügyi veszélyhelyzetet, illetve az ennek következtében bevezetett rendkívüli intézkedések ne szolgáljanak ürügyként az emberi jogok megsértésére, és hogy az új jogi intézkedéseket az emberi jogok teljes mértékű tiszteletben tartásával alkalmazzák.