A jelölőszervezetek már kérhetik nyilvántartásba vételüket a júniusi választásokra a területi és a fővárosi választási bizottságoknál, valamint a Nemzeti Választási Bizottságnál – közölte a Nemzeti Választási Iroda. Kitűzte a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) kedden a nemzetiségi önkormányzati képviselők választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának napjára, június 9-ére.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) csütörtöki ülésén elutasította az ALS-betgeségben szenvedő Karsai Dániel öccsének, Karsai Péternek a kezdeményezését, mely az eutanázia kérdését bocsátotta volna népszavazásra.
Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a Kúria döntését, amely a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) öt népszavazási kérdése közül kettőt hitelesített. Alkotmányellenes az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény köztársasági elnök által kifogásolt része, ezért a törvény nem léphet életbe – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön közzétett határozatában.
Sasvári Róbertet választották a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnökévé a testület hétfői alakuló ülésén, az elnökhelyettes Lehel Zoltán lett.
A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, Dr. Cserny Ákos és Dr. Péteri Attila által írt Választójogi és népszavazási nagykommentárok című e-könyv az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (választójogi), az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény – anyagi és eljárási – szabályait értelmezi és magyarázza jogeseteken, példákon és jogtudományi kategóriákon keresztül, követve a fenti jogszabályok szerkezetét, összekapcsolva az anyagi és eljárásjogi normákat. Az alábbiakban a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény nagykommentárjának a népszavazásra javasolt kérdés benyújtásának szabályaira (különösen a kérdésazonosságra és -egyértelműségre) vonatkozó magyarázatát olvashatják el.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúriának a Kormány tájékoztató hírlevelével kapcsolatban hozott végzését. Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria a támadott döntésében nem vette kellő súllyal figyelembe, hogy az állampolgárok tájékoztatását célzó, jogszabályon alapuló, a választási eljárásról szóló törvényben nevesített kampányeszköznek nem minősülő kommunikációs közlésre sajátos körülmények között, rendkívüli háborús helyzetben, elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében került sor.
Akár napi több, mint 30 jogorvoslati kérelmet bírál el a Nemzeti Választási Bizottság. Rengeteg ügy és rendkívül szoros határidők jellemzik a választási eljárás jogorvoslati rendszerét.
A beérkezett 26 felülvizsgálati indítvány kiosztása a Kúria hatályos ügyelosztási rendjének megfelelően megtörtént.
Az országos pártlista állításához legalább tizennégy megyében és a fővárosban – legalább hetvenegy egyéni választókerületben önállóan állított jelölt szükséges. Átfogóan módosultak a választási szabályok.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 19. § (3) bekezdés második és harmadik mondata alaptörvény-ellenes, ezért azokat 2021. június 30-i hatállyal megsemmisítette. A döntéshez Czine Ágnes párhuzamos indokolást, valamint Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Imre, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatoltak.
