Az Ab megsemmisítette a Kúria népszavazással kapcsolatos döntését és alkotmányellenesnek mondta az állami építési törvényt


Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a Kúria döntését, amely a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) öt népszavazási kérdése közül kettőt hitelesített. Alkotmányellenes az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény köztársasági elnök által kifogásolt része, ezért a törvény nem léphet életbe – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön közzétett határozatában.

Az Ab megsemmisítette a Kúria oktatási népszavazási döntését

Az Ab honlapján csütörtökön közzétett határozatai szerint a Kúria döntése alaptörvény-ellenes volt. A döntés előzménye, hogy a PSZ két alelnöke, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás magánszemélyként oktatási népszavazást kezdeményezett márciusban. Öt népszavazási kérdésük többek között a szaktanárokkal, a pedagógusvégzettséggel, a diákok óraszámának csökkentésével és az iskolák bezárásának feltételeivel kapcsolatos.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) egyik kérdést sem hitelesítette, indoklása szerint a kérdések megválaszolásához speciális információk, szakmai ismeretek kellenek, ám ezek nem várhatók el a választópolgároktól, akik így nem tudják átlátni döntésük érdemi következményeit.

Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás a Kúriánál kezdeményezte az NVB döntésének felülvizsgálatát, s a Kúria két kérdést hitelesített. Ezután az ügyben az Ab-hoz indítvány érkezett, és a testület csütörtökön közzétett határozataiban kimondta: a Kúria döntése alaptörvény-ellenes volt. Az Ab indoklása többek között tartalmazza: a Kúria jogértelmezése túlterjeszkedett az egyértelműség törvényi fogalmán. Az Ab megsemmisítette a Kúria oktatási népszavazás ügyében hozott döntését.

Alkotmányellenes az állami építési beruházásokról szóló törvény

Alkotmányellenes az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény köztársasági elnök által kifogásolt része, ezért a törvény nem léphet életbe – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön közzétett határozatában.

A parlament által július elején megszavazott, de hatályba nem lépett törvény azokra az állami építési beruházásokra vonatkozott volna, amelyeket legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve európai uniós forrásból finanszíroznak. A törvény részletes és átfogó szabályokat tartalmazott, melyek egy része sarkalatos rendelkezés, miközben egyes részleteiben saját szabályaitól eltérést engedett, akár miniszteri rendelettel is.

A törvény ismertetésekor Lázár János építési és közlekedési miniszter arról beszélt: a jogszabály garantálja a kiszámíthatóságot, célja a fenntarthatóság, az alacsony környezetterhelés és a költséghatékonyság. A tárcavezető szerint a törvény patrióta, segíti a hazai kkv-ék állami beruházásokba bevonását.

Novák Katalin köztársasági elnök a törvény elfogadása után az Ab-hoz fordult, mert álláspontja szerint alacsonyabb szintű jogszabálynak minősülő miniszteri rendeletben való, érdemi keretek nélküli eltérés lehetősége kiüresíti a törvényi, illetve részben sarkalatos törvényi szabályozást, sérti a normahierarchiát, a jogbiztonság sérelméhez vezet.

Az Ab megállapította, hogy a jogalkotó a törvényben általános felhatalmazást adott a törvénytől való eltérésre, ám nem beazonosítható, hogy pontosan mely szabályok alól, milyen feltételek mentén enged eltérést, így a miniszteri hatáskör terjedelme, korlátai nem tisztázottak, a polgárok számára nem megismerhetők, nem kiszámíthatók. Az Ab szerint az ilyen felhatalmazó rendelkezések alaptörvény-ellenesek, ezért a törvény nem hirdethető ki, nem léphet életbe.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Az Európai Bizottság jelentése a Digitális évtized szakpolitikai program időarányos teljesítéséről

A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.

2024. július 12.

Július 15-től ítélkezési szünet a bíróságokon és az Alkotmánybíróságon

2024. július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat. Az Alkotmánybíróságon július 22-től augusztus 30-ig tart az ítélkezési szünet. Az egyes kormányzati igazgatási szervek, hivatalok is tarthatnak igazgatási szünetet.