Vádat emeltek hamis védettségi igazolványok gyöngyösi kiállítása ügyében Koronavírus


Vádat emelt a koronavírus idején Gyöngyösön kiállított hamis védettségi igazolványok ügyében a Heves Vármegyei Főügyészség: 57 embert vádoltak meg a járványhelyzet alatt elkövetett különböző visszaélésekkel – közölte a vádhatóság csütörtökön.

A közlemény szerint az ügy két fővádlottja – egy ápolónő és egy önkéntes segítő – 2021 első felében egy gyöngyösi háziorvosi rendelőben dolgozott.

Az önkéntes 2021 májusában rávette az ápolónőt, hogy pénzért a körzeti orvos tudtán kívül, de annak jogosultságait felhasználva az átoltottságra vonatkozó valótlan adatokat rögzítsen az elektronikus egészségügyi információs rendszerben. Azt követően az önkéntes segítő hamis, papír alapú igazolásokat állított ki az igénylőknek, akikkel egy gyöngyöstarjáni férfi tartotta a kapcsolatot.

Így 69 ember jutott védőoltás nélkül védettségi igazolványhoz, ők fejenként több tízezer forintot fizettek a hamis papírokért. A két egészségügyi dolgozót és a gyöngyöstarjáni férfit védettségi igazolással való, többrendbeli visszaéléssel – a férfit ezen felül vesztegetéssel -, a háziorvos munkatársait kötelességszegéssel, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolják. További 54 ember ellen védettségi igazolással való visszaélés bűntette a vád.

A főügyészség a férfi és több más vádlott esetében végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.