A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Tettenéréskor a rendőrség nem mérlegelhet
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A szándékos bűncselekmény elkövetésében tetten ért személy elfogását előíró norma kógens, ezért az intézkedő rendőrnek mérlegelési lehetősége nincs – szól a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, az egyik szervezet szóvivőjét a rendőrség vörös csillag viselése miatt előállította. A felperes, mint a szervezet elnökségi tagja politikai propagandatevékenység keretében ötágú vörös csillagot ábrázoló kitűzőt viselve követelte a szóvivő szabadon bocsátását. Eközben a rendőrök igazoltatták, majd előállították és megbilincselték. Az intézkedés ellen a felperes panaszt nyújtott be, álláspontja szerint jogsértés hiányában az intézkedő rendőrök jogellenesen jártak el, jogszerűtlen volt az igazoltatása, előállítása és megbilincselése is.
Az alperes Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) elutasította a felperes panaszát. Az ORFK álláspontja szerint ugyanis a felperessel szemben alkalmazott intézkedés összességében jogszerű, szakszerű és arányos volt.
Az elsőfokú bíróság eljárása
A bíróság szerint mivel a régi Büntető Törvénykönyv (Btk.) még az elkövetés idején (2012. május 1.) tartalmazta az önkényuralmi jelképek használatának mint bűncselekménynek a törvényi tényállását [azt az Alkotmánybíróság 4/2013. (II. 21.) AB-határozata csak a jövőre nézve, 2013. április 30-ai időponttal semmisítette meg], ezért az alperes a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el. A vörös csillag viselésével a felperes egyértelműem kimerítette a Btk. vonatkozó tényállását.
A bíróság véleménye szerint az intézkedő rendőr nincs abban a helyzetben, hogy vizsgálat tárgyává tegye a felperesnek a vörös csillag viselése mögötti célját. Mivel a rendőrök intézkedésekor még fennállt a bűncselekmény elkövetésének gyanúja, ezért az a tény, hogy későbbiekben az ügyészség bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette, nem teszi jogszerűtlenné a rendőri intézkedést. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletében foglaltaknak ugyanis nem a rendőrségnek, hanem a jogalkotónak kell eleget tennie, az intézkedést foganatosító személy pedig nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó, nem tartozhat hatáskörébe a jogszabályi kollízió feloldása.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A rendőri intézkedés önmagában nem jelenti az adott bűncselekmény elkövetésére vonatkozó végleges, az állami büntetőigény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi kérdés tisztázását
A felperes szerint már az önmagában jogszerűtlenné tette a rendőri intézkedést, hogy nem győződtek meg a vörös csillag viselésének céljáról, különösen mivel az nem önkényuralmi propaganda volt. Álláspontja szerint a bűncselekmény gyanújához nem elegendő, hogy egy magatartás formálisan kimerítse a Btk. valamely tényállását, ezért intézkedési ok nem állt fenn. Az elkövetés idején már ismert volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának irányadó ítélete, a Vajnai kontra Magyarország- és a Fratanoló kontra Magyarország-ügyek, ezért a felperes szerint az alperesnek tudnia kellett, hogy a cselekmény nem veszélyes a társadalomra.
A Kúria megállapításai
Mivel a rendőrségi törvény szerint a rendőrnek a további intézkedés megtétele céljából el kell fognia és az illetékes hatóság elé állítania azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek, ezért a Kúria szerint a tettenérést követő elfogás és az illetékes hatóság elé állítás kógens norma, az intézkedő rendőrnek nincs mérlegelési lehetősége.
A Kúria hangsúlyozta, hogy a rendőri intézkedés önmagában nem jelenti az adott bűncselekmény elkövetésére vonatkozó végleges, az állami büntetőigény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi kérdés tisztázását, hiszen az elfogásnak és előállításnak pontosan a további intézkedések és vizsgálatok megtétele a célja.
|
Bírósági Döntések Tára |
|---|
|
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. |
Mindezek alapján a Kúria nem tartotta jogszabálysértőnek az elsőfokú ítéletet, ezért azt hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria Kfv. II. 37 808/2013/5.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2015/3. számában 41. szám alatt jelent meg.