Több száz millió forintot csalnak ki a kiberbűnözők az emberektől


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyre változatosabb visszaélési módszerekkel jelentkeznek az adathalászok; a kiberbűnözők Magyarországon éves szinten több száz millió forintot csalnak ki az emberektől az online térben – hangzott el a csütörtökön tartott szakmai konzultáción, amelyen az OTP Bank és az Országos Rendőr Főkapitányság (ORFK), illetve vármegyei rendőr-főkapitányságok szakemberei vettek részt.

A közleményben felidézték az egyeztetésbe bevont pénzintézet tavalyi reprezentatív kutatását, mely szerint mára szinte mindenki hallott már a bankok nevével visszaélve elkövetett csalásokról. A válaszadók majdnem felénél már próbálkoztak a csalók, százból 14 megkérdezett áldozatul is esett valamilyen csalásnak, százból kilenc főnek pedig anyagi kára is keletkezett a visszaélésből.

Sonjic László, az OTP Bank Informatikai és Bankbiztonsági Igazgatóságának vezető tanácsadója a rendezvényen elmondta, hogy a közvélekedés szerint a veszélyeztetettség mértéke nő a kor előrehaladtával. Ezt a feltételezést viszont kutatási adataik nem igazolták vissza, lényegében azok közül, akik gyakrabban használják az online felületeket, szinte mindenki ki van téve a csalási veszélynek – fűzte hozzá.

Töreki Sándor vezérőrnagy, bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes azt emelte ki, hogy a digitális pénzügyi bűnözők ma elsősorban a fogyasztók érzelmi manipulálásával, megtévesztésével támadnak.

Felidézte, hogy a rendőrség a csalások számának csökkentése érdekében szorosan együttműködik a Magyar Bankszövetséggel, a Magyar Nemzeti Bankkal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetével; a partnerek közösen oktatási programot indítottak novemberében Kiberpajzs néven. A kampány a banki ügyfeleket szólítja meg, segít felismerni a kiber-biztonsági kockázatokat, illetve ezek elleni fellépés módszereit mutatja be – fejtette ki.

A közleményben összegezték: ha az ügyfél elbizonytalanodik, inkább keresse fel saját bankját és ne indítson telefonálás közben tranzakciókat, ne adja meg adatait egy váratlanul felbukkanó oldalon. A csalásokat csak az ügyfelek maguk előzhetik meg, azzal, ha körültekintően járnak el: mindig alaposan nézzék meg a kapott üzenetet és csakis arra a műveletre adjanak engedélyt, amit ténylegesen el szeretnének végezni – írták.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 14.

Sérelemdíj az elvesztett levelek miatt – eljárás a bv.-ben

Ha a fogvatartott már szabadult, a Bv. tv. nem írja elő a büntetés-végrehajtási intézetben kezdeményezett előzetes eljárás lefolytatását a sérelemdíj iránti igény érvényesítéséhez akkor sem, ha a fogvatartás ideje alatt az elítéltnek módja volt sérelemdíj iránti eljárást kezdeményezni – a Kúria eseti döntése.

2024. június 10.

Jogszabályfigyelő 2024 – 23. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy az elmúlt héten új Magyar Közlöny nem jelent meg, a Kúria Döntések Bírósági Határozatok legfrissebb számának a tartalmából válogattunk.