Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Remény van arra, hogy az ügyvédi kamara által néhány hónapja indított átfogó, a letétkezelést és a fegyelmi eljárásokat érintő reformok fontosabb passzusai, vagy legalább egy részük beépül a hivatásrendről szóló törvénybe, melyet várhatóan ősszel módosít a parlament.
Némi menetrendi és tartalmi változást hozhat a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) már javában zajló letétkezelési, valamint fegyelmi eljárási reformjában, ha a parlament – a jelenlegi információk szerint – ősszel módosítja a hivatásrendről szóló törvényt. Ez ugyanis több ponton is átírhatja, de legalábbis érintheti a MÜK előbb említett két saját jogszabály-tervezetét. Nem kizárt tehát, hogy a szövegezéseken „finomítani kell”, azaz összhangba hozni a majdani törvényi változásokkal.
Fekete Tamás: Remény van a reformok törvényi támogatására
Mint arról az ugyvedvilag.hu a közelmúltban beszámolt (Megregulázzák a kamara fegyelmi szabályzatát – 2013.08.30.), a köztestület első olvasatban szeptember elején tárgyalta a kamara megújuló fegyelmi szabályzatának tervezetét, melyet Fekete Tamás, a MÜK főtitkára, a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának elnöke jegyez, az egységes, véglegesített szövegbe pedig beépülnek a szervezet vezetőinek, szakértőinek az ajánlásai is. A főtitkár érdeklődésünkre elmondta, ez a véleményezési folyamat jelenleg is zajlik, s várhatóan a MÜK novemberi teljes ülésének egyik fő napirendi pontja lesz, melynek során véglegesíthetik a kamarai jogszabály tervezetét. Ha a grémium szentesíti az elfogadott módosításokat is magába foglaló szöveget, akkor a feladat koordinálásával megbízott Fekete Tamás előzetes normakontrollra megküldi azt a felügyeletet gyakorló Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM). Mint fogalmazatott, ez egyfajta biztosíték lehet, hiszen így a KIM előzetes javaslatait, észrevételeit viszonylag rövid időn belül beemelhetik a tervezetbe, s a kamara reményei szerint ezáltal nem lesz akadálya, hogy a szaktárca ezután hivatalosan is ráüsse pecsétjét a fegyelmi szabályzatra. A főtitkár bízik abban, hogy tavasszal, azaz a következő kamarai ciklusra hatályba léphet az új rendelkezés.
Egyelőre azonban a köztestület azt várja, miként változik meg az ügyvédi törvény. Nem kizárt ugyanis, hogy a módosítás a fegyelmi eljárás szabályozását is érinti, így azokat be kell építeni a kamarai tervezetbe. A törvény ráadásul a másik, a letétkezelés reformját is befolyásolhatja, jóllehet ennek a szövegtervezete már régebb óta a KIM asztalán van. A minisztériummal folyamatos az egyeztetés, az előzetes információk alapján remény van arra, hogy a kamarai javaslatok főbb pontjait beemelik a törvénybe. Ám akár így lesz, akár nem, a már kidolgozott reformtervezetet mindenképp ehhez kell hozzáigazítani.
Letéttisztítás. A parlamenten a sor
Mint arról már szintén beszámoltunk (Ügyvédi letétek: búcsú az egyéni számláktól – 2013.07.02.), rendszerszintű változás előtt áll az olykor nagy sajtónyilvánossággal övezett letétkezelés. A kamara javaslata szerint várhatóan megszűnnek az ügyvédek egyéni letéti számlái, mellyel lényegében kiküszöbölhetik a sikkasztás és a visszaélés lehetőségét. Fekete Tamás akkor úgy fogalmazott, a visszaélések minimalizálást, „lenullázását” eredményezheti, ha a szaktárca jóváhagyása után, vélhetően 2014 első félévétől elindul a MÜK által fenntartott központi elektronikus letétnyilvántartás és -kezelés rendszere. Most azt is hozzátette, reményei szerint a törvényi változás nem akasztja meg, ellenkezőleg: elősegíti ezt a munkát.
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!