Ügyvédi fizetések – 2. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bármilyen meglepő, a leggyakoribb kérdés, amellyel szembesülünk, az ügyvédi fizetési trendek aktuális állására vonatkozik. Az ügyvédi fizetések felmérésére irányuló eredmények értelmezéséhez (amely karrier szakasz és munkáltató típus – ügyvédi iroda – alapján sorolja fel a fizetéseket) szolgál segítségül ezen rövid értekezés a különböző szakterületek aktuális trendjeiről, valamint, hogy hol várható növekedés.


Felmerül a kérdés, hogyan tudunk elhelyezkedni ezeknél az irodáknál? Nincs bevált módszer, sem garancia, de az alábbi jellemzők gyakran fontosak a nagyobb ügyvédi irodáknál:
– felsőkategóriás jogi képzés (az ország első 3 helyén szereplő, „preferált kategóriában” létező oktatási intézmény: ELTE, Szeged, Pázmány) szerzett képzés
– Az adott évben végzetteken belül a top 10%-ba való besorolás (például Summa Cum Laude, Magna Cum Laude minősítésű diploma).

Tapasztaltabb ügyvédek

Azoknak az ügyvédeknek a pénzügyi sikereit, akik az egyik irodát elhagyva egy másik irodában, ugyanabban a pozícióban szeretnének dolgozni, gyakran az általuk épített ügyfélkörük alapján mérik. Csoportelsőként diplomázni nagyszerű dolog, azonban ahhoz, hogy egy másik iroda is felfigyeljen az ügyvédre, elengedhetetlen a klientúra felépítésének és megtartásának képessége, ami kitűnő alkupozíciót jelent egy rövidebb partnerséghez vezető út, vagy fizetésemelés megtárgyalásánál. Az ügyvédi irodák is, mint minden iparág, érzik a gazdasági nehézségeket, ezért, ha az ügyvéd képes üzletet hozni és építeni, abba mindenképpen megéri befektetni.

Egyéni ügyvédek

Ne felejtsük el megemlíteni azokat az egyéni ügyvédeket sem, akik elképzelhetetlennek tartják, hogy másoknak dolgozzanak. Sok vállalkozói vénával megáldott jogász választja inkább a több kihívással járó utat, és építi fel, majd viszi sikerre saját ügyvédi irodáját. Ezek a vállalkozó szellemű elmék gyakran az egyetem befejezése előtt elkezdik építeni saját klientúrájukat, majd karrierjük során tovább építik azt. A dolog árnyoldala az, hogy nincs kisegítő személyzetük, asszisztensük, vagy egyéb, nagyobb jogi irodáknál igénybe vehető infrastruktúra, ráadásul saját maguknak kell fedezni a költségeiket is.

Az első pár év nehézségeinek leküzdése után az egyéni ügyvédek általában pénzügyileg elégedettebbek, mint a másoknak dolgozó ügyvédek. Az ő fizetésük sosem mozog keretek között, nincs egy adott időpontban elérhető maximális fizetés, hanem éppen ellenkezőleg, minél jobban ápolják üzletüket, annál jobban kifizetődik ez a törődés hosszú távon. A középes és nagyobb irodáknál dolgozó ügyvédekkel szemben ezek a saját magukat fejlesztő ügyvédek több időt fognak eltölteni kutatással és publikálással, választott szakterületük mélyebb, alaposabb megismerése érdekében annak részleteit is behatóan tanulmányozzák, és folyamatosan ápolják kapcsolatukat ügyfeleikkel. Jogismeretük a praktizálással töltött idő során ugrásszerűen gyarapszik, mivel saját tapasztalataikra kell hagyatkozniuk.

Nem ritka, hogy az egyéni ügyvédek és más kisebb jogi praxisok végül egy nagyobb irodában egyesítik tudásukat. Ennek előnye a gazdaságosabb működés, kihasználva a szakmai személyzet alkalmazásában, a könnyebb megismerhetőségben és a marketing eszközeiben rejlő lehetőségeket.

Trendek és növekedések az egyes szakterületeken

A magyar ingatlanpiac helyzete az ingatlanjoggal foglalkozó ügyvédekre is hatással van. A lakástulajdonosok számára egyre nagyobb anyagi gondot jelent az ingatlanok fenntartása, ami a jogi területre is hatással van azáltal, hogy csökken az ingatlan adásvételek száma, viszont – az anyagi nehézségeknek is köszönhetően – egyre több csődeljárás, valamint válóper indul. Ezek egyenes következményeként egyre kevésbé van szükség ingatlanjogászokra.

Mindezeken kívül az internet térhódítása olyan speciális területeken teremtett igényt a jogi szaktudás iránt, mint a szellemi tulajdon joga, szabadalmi jog, védjegy- és szerzői jogok, fúziók és felvásárlások (M&R), trösztellenes fellépés, valamint a nemzetközi üz­leti jog.

Fizetési trendek

Mérettől függetlenül az ügyvédi irodák folyamatosan növelik a frissen szakvizsgázott jogászok szakvizsga utáni fizetését annak érdekében, hogy versenyképesek maradjanak a jelenlegi piacon. Az ügyvédek fizetése számos tényezőtől függ, beleértve – de nem limitálva – az alábbiakat:
 

1. Az iroda mérete és területi elhelyezke­dése
2. Tapasztalat (években)
3. A munkáltató típusa (közszféra vagy magánszektor)
4. Gyakorlati terület
5. Az ügyfélkapcsolatok építésének és fenn­tartásának képessége (book of business)
6. Az elvárt számlázható munkaórák száma
9. Utazási követelmények
10. Iskola besorolása/Egyetemi átlag
11. Posztgraduális diploma (szakjogászi képzés, LL.M)
12. Nyelvtudás (Tárgyalóképesség, valamint jogi dokumentumok szerkesztése idegen nyelven)
13. Külföldön szerzett releváns jogi tapasztalat (például ügyvédi irodában, még akkor is, ha kisebb méretű ­irodáról van szó)

A cikk az Ügyvédvilág 2012 októberi számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.

2024. április 23.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások versenyre gyakorolt káros hatásai és kivételes körülmények közötti alkalmazhatósága 

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kapcsán hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárás előkészítése során, az eljárásfajta kiválasztásakor törekedniük kell a gazdasági versenyt támogató beszerzési megoldások és eljárásfajták alkalmazására. Az ajánlatkérők formális indokok alapján nem alkalmazhatnak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást.