Ügyvédi munkadíj a végrehajtásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A végrehajtás elrendeléséért járó ügyvédi munkadíjban nem számítható fel a végrehajtás foganatosítása során elvégzendő jogi képviseleti tevékenységért járó ügyvédi díj.


Az elsőfokú bíróság a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően állította ki akként, hogy a végrehajtást kérő részére behajtandó ügyvédi költséget 17 550 Ft-ban határozta meg, amelyből 13 500 Ft az ügyvédi munkadíj és 4 050 Ft a költségátalány. A behajtandó követelés 1 192 000 Ft tőke és perköltség, továbbá ezen összeg után 2012. január 7-étől a kifizetés napjáig járó, az 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamat. Az elsőfokú bíróság az ügyvédi munkadíjat a 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet 2. § (1) bekezdésére, 3. §-ára, 8. § (1) bekezdésére hivatkozással állapította meg a kérelemtől eltérően azzal, hogy a végrehajtást kérő által csatolt díjmegállapodásban foglalt 115 000 Ft + 31 050 Ft áfa összegű ügyvédi munkadíj eltúlzott. A jogi képviselő által hat egyező tartalmú példányban, részben hibásan kitöltött végrehajtási kérelem postai szolgáltató útján való benyújtásával arányban nem állónak ítélte meg a kért összeget. Hivatkozott arra is, hogy a jogi képviselő a 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet 1. § (4) bekezdése szerinti általános forgalmi adó fizetési kötelezettségről szóló nyilatkozatot nem csatolt. Az elsőfokú bíróság utalt a Vht. 19. § (2) bekezdésére.

A fellebbezés tartalma

A végrehajtást kérő az elsőfokú bíróság végzésének részbeni megváltoztatását és az ügyvédi munkadíj díjmegállapodásban foglalt összegére történő felemelését kérte. Hivatkozott arra, hogy a végrehajtási kérelem formanyomtatványon való kiállítása és előterjesztése mellett az őt képviselő ügyvédnek meg kellett győződnie arról, hogy a végrehajtás alá vonni kért ingatlan 1/2 része az adós tulajdonában áll-e, el kellett járnia az adós személyi adatainak feltárása érdekében, mert azokat az alapügy iratai nem tartalmazták. Hivatkozott arra is, hogy jogi képviselőjének a végrehajtás foganatosítása során várhatóan számos eljárási cselekménynél kell majd közreműködnie, például részletfizetési megállapodás, végrehajtási kifogással kapcsolatos közreműködés, stb. Utalt arra is, hogy a díjmegállapodásban az áfa fizetési kötelezettség szerepeltetve lett, ezért nincs szükség önálló okiratra e vonatkozásban.

A személyiség és a média a polgári és a büntetőjogban

Számos izgalmas, elgondolkodtató, különböző nézőpontot felvillantó tanulmány szerepel a kötetben, mely felöleli a téma polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásait, bemutatva az ide vágó hazai bírói gyakorlatot is.

További információ és megrendelés >>

A Fővárosi Ítélőtábla megállapításai

A fellebbezés csupán az áfa-fizetési kötelezettséggel kapcsolatban alapos, ezt meghaladóan alaptalan.

Az elsőfokú bíróság helyesen járt el a 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében, hiszen e szerint a bíróság az ügyvédi díj összegét indokolt esetben a díjmegállapodáshoz képest mérsékelheti, ha az nem áll arányban a végrehajtási kérelemben foglalt, illetőleg a végrehajtható okiratban feltüntetett főkövetelést, járulékot és költséget magában foglaló együttes összeggel, azaz a végrehajtási ügyértékkel.

Az IM rendelet külön szabályozza a végrehajtás elrendeléséért és a végrehajtás foganatosításáért járó, a végrehajtást kérő jogi képviselőjét megillető ügyvédi munkadíjat. Az IM rendelet 3. §-a értelmében a végrehajtás elrendelése (a végrehajtható okirat kiállítása) iránti kérelem munkadíja a végrehajtási ügyérték 1 %-a, de legalább 4 000 Ft. Az IM rendelet 5. § (1) bekezdése kimondja, hogy a végrehajtás foganatosítása során egy adott végrehajtási cselekménynél való közreműködés munkadíja a végrehajtási ügyérték 1 %-a, de legalább 4 000 Ft. A (2) bekezdés szerint több végrehajtási cselekménynél való közreműködés esetén együttesen a végrehajtási ügyérték 3 %-át nem haladhatja meg az ügyvédi munkadíj, aminek az összege minimálisan 4 000 Ft végrehajtási cselekményenként. A 7. § (1) és (2) bekezdése pedig a jogorvoslat benyújtásáért járó munkadíjat, illetve a jogorvoslat alapján lefolytatott eljárásban való közreműködésért járó munkadíjat tételesen határozza meg.

Az IM rendelet 10. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a bíróságnak hogyan kell megállapítania az ügyvéd díját. Az ügy szempontjából releváns szabály szerint a bíróság a végrehajtási kérelem elkészítéséért díjat csak akkor állapít meg, ha azt a díjmegállapodás külön meghatározza, egyébként a díjmegállapodásban foglalt díj a végrehajtási eljárás foganatosítása során elvégzett jogi képviseleti tevékenységért jár.

A fellebbezésben maga a végrehajtást kérő jogi képviselője is előadta, hogy a díjmegállapodásban az ügyvédi munkadíjat arra figyelemmel kötötték ki, hogy a jogi képviselő részben a végrehajtás elrendelésével kapcsolatos tevékenységet végzett el, részben pedig várhatóan a végrehajtási eljárás foganatosítása során is szükség lesz majd jogi képviseleti tevékenységre. Erre tekintettel az IM rendelet 10. § (1) bekezdés második mondat első fordulata szerint a végrehajtás elrendeléséért az ügyvédi díj külön érvényesíthető, de abban nem számolható fel a végrehajtás foganatosításáért járó ügyvédi munkadíj.

Kluwer International
Külföldi jogi e-könyvek

 

Egy kattintásra Öntől!

 

Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a Fővárosi Törvényszék által megállapított 13 500 Ft ügyvédi munkadíj reális a végrehajtás elrendelésének fázisában végzett jogi képviseleti tevékenységért. A díjmegállapodásban foglalt további összegek érvényesítésére pedig a végrehajtás foganatosítása során, az egyes cselekményeknél való közreműködés esetén illetheti meg a jogi képviselőt, mely kérelem az illetékes önálló bírósági végrehajtónál terjeszthető elő.

Ugyanakkor a végrehajtást kérő jogi képviselője helytállóan hivatkozott arra, hogy a díjmegállapodás tartalmazza, hogy a jogi képviseleti munkadíj áfa-köteles, ennek bíróság előtt való érvényesítéséhez nincs szükség arra, hogy az IM rendelet 1. § (4) bekezdése folytán az ügyvéd külön okiratban is tegyen nyilatkozatot arról, hogy általános forgalmi adó fizetésére köteles.

A kifejtett indokok alapján a Fővárosi Ítélőtábla csupán az áfa összegével emelte fel a végrehajtást kérő részére behajtandó ügyvédi költséget, részben megváltoztatva az elsőfokú bíróság végzését a Vht. 224. § (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a és a 253. § (2) bekezdése alapján.

Az ismertetett döntés (Fővárosi Ítélőtábla 2201-3. Pkf. 26 068/2014/1.) a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2014/11. számában 188. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 10.

Eljárás a munkaviszony megszüntetése esetén

Munkavállalói felmondás esetén – amennyiben nem áll fenn a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülési ok – utolsó munkában töltött napnak az a nap számít, amikor a munkavállaló utoljára volt köteles a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni – a Kúria eseti döntése.

2024. május 8.

A technika legújabb vívmányai a Pp-ben (is)?

Az Országgyűlés 2024. április 30-án szavazta meg az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A salátatörvény számos jogszabályt módosít, többek között a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvényt.