Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A gépjármű elszállítására jogszerűen kerül sor, ha azzal úgy parkolnak, hogy akadályozzák a kanyarodó járműveket a forgalom megfelelő időben való észlelésében, veszélyeztetve ezzel a forgalom biztonságát – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a felperes egy parkoló járműforgalom elől elzárt területén állt gépkocsijával. Az elzárt terület felfestése bár kopott, de egyértelműen látható volt. Mivel a KRESZ 18. § (1) bekezdés k) pontja alapján az útburkolati jellel felfestett, a járműforgalom elől elzárt területre járművel ráhajtani tilos, a közterület-felügyelet a szabálytalanul várakozó gépkocsit elszállíttatta [a közterület-felügyeletről szóló törvény 20. § (1) bekezdés].
A közigazgatási és az elsőfokú bírósági eljárása
A felperes panaszt terjesztett elő az intézkedéssel szemben, melyben a jármű indokolatlan elszállítását sérelmezve az elszállítással kapcsolatos költség visszatérítését követelte, mivel álláspontja szerint nem akadályozhatta a forgalmat, így az elszállításra jogtalanul került sor. A rendőrkapitányság a panaszt elutasította. Meglátása szerint a felperes a KRESZ előírásait megszegte és autójával a forgalmat akadályozta, ezért az elszállítás jogszerű volt, mivel a jármű útburkolati jellel jelzett, a járműforgalom elől elzárt területen várakozott.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Hangsúlyozta, hogy az intézkedéshez elegendő, ha a helyzet objektíve alkalmas a közlekedés biztonságának veszélyeztetésre, ahhoz nem kell bekövetkeznie a veszélyhelyzetnek.
A felperes keresetében amellett érvelt, hogy mivel az úttesttől nyolc méterre, parkolóban állt az autójával, ezért a forgalmat nem akadályozta, baleseti helyzetet nem idézett elő és a közlekedő autók szempontjából a láthatóságot nem zavarta.
A Kúria szerint a közúti forgalomban résztvevők a KRESZ tiltó szabályainak felülbírálatára semmilyen körülmények között nem jogosultak
A bíróság álláspontja a törvény és a KRESZ szabályai nem kötelezettséget írnak elő, csupán lehetőséget biztosítanak az elszállításra, ezért ezt a jelen ügyben indokolatlannak tartotta. Egyetértett a felperessel, hogy mivel a jármű más parkoló járművek mellett a forgalom elől elzárt részen parkolt, a forgalmat konkrétan akadályozó helyzet nem valósult meg, így a forgalom objektív módon történő akadályoztatásának hiánya miatt nem lehet törvényes a jármű elszállítása. A bíróság ezért az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte, kiemelve, hogy ha nincs más bizonyíték az intézkedés jogszerűségének megalapozására, az elszállítási költséget a felperes részére vissza kell téríteni.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
Az alperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, a felperes azzal, hogy autóját járműforgalom elől elzárt területen állította le, veszélyeztette a forgalom biztonságát, hiszen az útburkolati jel felfestésének az célja, hogy a biztonságos kanyarodáshoz szükséges terület szabadon maradjon. Ellenkező esetben a parkolóban közlekedő járművek a másik járműben jelentős anyagi kárt okozhatnak.
A Kúria megállapításai
A Kúria szerint a felperesnek a felfestés miatt tudnia kellett, hogy a járművét járműforgalom elől elzárt területen állította le. Az útburkolati jellel jelzett, járműforgalom elől elzárt területre történő ráhajtást a KRESZ egyértelműen tiltja, márpedig a közúti forgalomban résztvevők a KRESZ tiltó szabályainak felülbírálatára semmilyen körülmények között nem jogosultak.
|
Bírósági Döntések Tára |
|---|
|
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. |
A Kúria álláspontja szerint a járműforgalom elől elzárt terület a parkoló területén belül közlekedő járművek biztonságos kanyarodásának, közlekedésének biztosítása miatt lett felfestve, ezért a felperesnek a láthatóságot, a közlekedés biztonságát nem a nyolc méterre levő közúton közlekedők számára kellett biztosítania, hanem a parkoló területén közlekedők számára. Járművével a kanyar ívén, a kanyarodás biztonságos kivitelezéséhez szükséges területen állva, a kanyarodó jármű észlelhetőségét akadályozta, mellyel a forgalom biztonságát veszélyeztette. Mivel a közterület-felügyelet elszállíttathatja a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti, az elszállítás jogszerű volt.
Mindezek alapján a Kúria az ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes alaptalan keresetét elutasította.
Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.II.37.201/2013/6.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2015/3. számában 40. szám alatt jelent meg.
