Új Be.: vagyonzárolás „előzetesben” – III.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sorozatunkban ezúttal a vagyont biztosító kényszerintézkedéseket vesszük górcső alá, így megállapítható: az új Be. az eljárás hatékonysága és gyorsítása érdekében lehetővé teszi, hogy a vádemelés előtt az ügyészség és a nyomozóhatóság is elrendelhesse a zár alá vételt, például abban az esetben, ha a zár alá vétel tárgyának az értéke a százmillió forintot nem haladja meg.

Az új büntetőeljárási törvényt (Be.) elemző előző cikkünkben (Az új büntetőeljárásról – II.) a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekről volt szó, az alábbiakban, ugyanezen témán belül, a vagyonra vonatkozóakra térünk ki. Az új kódex a vagyont érintő kényszerintézkedéseknél, bár a hatályos törvény szerkezetének megfelelően építi fel az új szabályokat, mégis bizonyos tartalmi változtatásokat hajt végre, melyek az újrafogalmazás következtében kihatnak a jövő büntetőeljárására.

A leglényegesebb változtatások az alábbi jogintézményeknél figyelhetőek meg.

A lefoglalt és zár alá vett vagyon kezelése

A Be. reformja során figyelembe vette a jogalkotó, hogy hiányoznak a lefoglalt és zár alá vett vagyon kezelésének törvényes alapjai, ezért az új jogszabályban ezt pótolta. A jövő büntetőeljárásában az új jogintézmények megszületésével lehetővé válik, hogy a lefoglalt dolgot és a zár alá vett vagyont megválthassa az, akitől a dolgot lefoglalták, illetve az, aki a zár alá vétel elrendelésekor a vagyon felett jogosan rendelkezett.

Megváltás (új Be. 318. § és 329. §)

Az új jogintézmények – úgymint a lefoglalt dolog és a zár alá vett vagyon megváltása – feltétele, hogy a vagyont érintő kényszerintézkedés kizárólag a vagyonelkobzás biztosítása érdekében történjen, és annak kiadása iránt más megalapozott igényt ne jelentsen be.

A hétköznapok jogalkalmazásában ez az alábbiak szerint történik majd: a megváltás során kifizetett összeg a lefoglalt dolog, illetve a zár alá vett vagyon helyébe lép. Az eljárásban meghozott érdemi döntésnél pedig a vagyonelkobzást erre az ellenértékre kell majd elrendelni.

A jogalkotónak ezekkel az új jogintézményekkel az volt a célja, hogy a hosszú ideig tartó büntetőeljárásokban a vagyoni kielégítést szolgáló vagyontárgyak ne veszítsenek értékükből.

Vagyonvisszaszerzés (új Be. 353. §)

A vagyon visszaszerzésére irányuló eljárás főleg a nyomozás része lesz. Ennek az eljárásnak a főszereplőjeként a nyomozóhatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szervét jelölik ki, eljárását pedig az új kódex rendelkezései szabályozzák

A bűncselekményből eredő vagyon visszaszerzése a hatályos jogszabályok alapján a hétköznapok jogalkalmazásában nehézkesen történik, mivel a büntetőeljárással párhuzamosan, egyfajta külön eljárásként megy végbe. Ezért a Be. reformja során felmerült, hogy a vagyon visszaszerzésére irányuló eljárást egyszerűsítsék. Így született meg az a döntés, miszerint 2018-tól a vagyon visszaszerzésére irányuló eljárás a Be. szerves részeként folyik majd, és nem külön eljárás keretén belül.

Az új szabályozásnak megfelelően a vagyon visszaszerzésére irányuló eljárás a Be. menetén belül főleg a nyomozás része lesz. Ennek az eljárásnak a főszereplőjeként a nyomozóhatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szervét jelölik ki. Eljárását pedig az új kódex rendelkezései szabályozzák.

Fontos része a törvénynek, miszerint a nyomozóhatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve a nyomozást folytató hatóságokkal „kart karöltve”, azaz szoros együttműködésben dolgozik majd. Bár a nyomozóhatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szervének eljáró tagja eljárási cselekményeket általában nem végezhet, de ez alól kivétel az az eljárás, ami az elkobozható, illetve a vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon felderítése és biztosítása érdekében történik, de ebben az esetben is figyelembe kell vennie az eljáró szervnek a nyomozás érdekeit.

A nyomozóhatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve az eljárása folyamán minden olyan adatot megismerhet, amely az elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon felderítése és biztosítása érdekében szükséges.

Jogszabályban meghatározott esetekben pedig közös nyomozó csoportot is létre lehet hozni a vagyon visszaszerzése érdekében.

A virtuális vagyoni formák biztosítása

A 2018-tól hatályba lépő Be. megteremti az új típusú vagyoni formák biztosításának jogintézményeit, melyek mögött a közismert virtuális vagyonelemek jelennek meg (bitcoin, illetve digitális/elektronikus fizetési eszköz).

Az elektronikus pénz lefoglalása így lehetővé válik az új Be. 308. §-a alapján. Az elektronikus pénz zár alá vételét pedig a 324. § (1) bek. b) pontja teremti meg.

A törvény indokolása értelmében az elektronikus pénz egyes típusai 2018-tól lefoglalhatóak lesznek. Kitér az indokolás a bitcoinra is, mely a decentralizált virtuális fizetőeszközök között jelenik meg, de ide tartoznak az azonos technológiára épülő további virtuális valuták is.

A fizetésre használt elektronikus adat vagy a fizetés lebonyolítására használt információs rendszer által kezelt elektronikus nyilvántartási egység lefoglalását a jövőben az indokolás értelmében úgy is végre lehet hajtani, hogy az elektronikus adattal vagy a nyilvántartási egység terhére olyan műveletet végeznek, amely az érintettnek az elektronikus adat által kifejezett vagyoni érték feletti rendelkezési lehetőségét megakadályozza. A lefoglalás körében elektronikus nyilvántartási egység a vagyoni érték nyilvántartására szolgáló olyan elektronikus adat, amelynek feldolgozása, megváltoztatása, továbbítása vagy a vele végzett egyéb művelet végrehajtása révén a vagyoni érték átruházása lebonyolítható.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

Itt jegyzem meg, hogy az elektronikus pénz – mint fogalom – az új Be.-ben nemcsak a vagyont érintő kényszerintézkedések között jelenik meg, hanem a kódex XXXVII. fejezetében, az ügyészi engedélyhez kötött, leplezett eszközök szabályainál is, a „Fizetési műveletek megfigyelése” című résznél.

Az új Be. szerint a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség engedélyével elrendelheti, hogy a szolgáltató meghatározott időszakban, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési műveletekkel kapcsolatos adatokat rögzítsen és őrizzen meg, illetve azokat az elrendelőnek továbbítsa. A fizetési műveletek megfigyelése a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számlával kapcsolatos valamennyi fizetési műveletre, meghatározott feltételeknek megfelelő fizetési műveletekre vonatkozó adatok rögzítésére, illetve továbbítására irányulhat (új Be. 216. §).

Visszatérve a vagyont biztosító kényszerintézkedésekre, megállapítható, hogy az új Be. az eljárás hatékonysága és gyorsítása érdekében lehetővé teszi, hogy a vádemelés előtt az ügyészség és a nyomozóhatóság is elrendelhesse a zár alá vételt, például abban az esetben, ha a zár alá vétel tárgyának az értéke a százmillió forintot nem haladja meg.

---