Úton az új Országgyűlés megalakulása felé

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2018. április 11.
Rovat:

Május 8-ig akár meg is alakulhat az új Országgyűlés.


 

A választási eljárás befejező, deklaratív aktusa a megbízólevél átadása a megválasztott képviselők részére. Erre a választás eredményének jogerőssé válását követő három napon belül kerülhet sor, és a választás eredményét megállapító választási bizottság adja át a megválasztott képviselőknek. Az egyes országgyűlési egyéni választókerületekben az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság állapítja meg az eredményét. [a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 294. § (2) bekezdés] A Nemzeti Választási Bizottságnak csak az országos listás eredmény megállapítása tartozik a hatáskörébe. [Ve. 296. § (2) bekezdés] 

A szavazás napját követően, miután a választás eredményei nyilvánossá váltak, még hátra van a külképviseleti, az átjelentkezés útján leadott szavazatok összesítése. A Nemzeti Választási Iroda a külképviseletekről érkezett urnákban található lezárt borítékokat, valamint az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok szavazatait tartalmazó lezárt borítékokat országgyűlési egyéni választókerületenként szétválogatja és zárt csomagba helyezi és átadja a csomagot az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének vagy az általa megbízott tagjának. [Ve. 287. § (1) és (2) bekezdés] Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője legkésőbb a magyarországi szavazást követő hatodik napon (április 14., szombat) a kijelölt szavazatszámláló bizottság elnökének átadja az urnát és a csomagot, aki annak tartalmát összekeveri az abban a szavazókörben leadott szavazatokat tartalmazó borítékokkal, majd elvégzi a szavazatok számlálását. A kijelölt szavazókörben azért nem lehet a szavazás napján leadott szavazatokat egyből megszámolni, mert a külképviseleten és az átjelentkezéssel szavazók száma nem becsülhető előre. Akár olyan helyzet is előfordulhat, hogy a külképviseleten és az átjelentkezéssel szavazók száma olyan alacsony, hogy felmerül annak veszélye, hogy a távolról érkező szavazat tartalma összekapcsolható lesz az adott szavazópolgárral, azaz sérül a választás titkossága. [Lásd: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila] 

Az eredmény jogerőssé válásához még szükséges a jogorvoslati határidők eltelte. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak az országgyűlési egyéni választókerületi választás eredményét megállapító határozata ellen három napon belül (legkésőbb a szavazást követő kilencedik napon) lehet fellebbezést benyújtani a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amely három napon belül dönt (a szavazást követő tizenkettedik napig). A Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen három napon belül (a szavazást követő tizenötödik napig) lehet bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani, amelyet a Kúria három napon belül (a szavazást követő tizennyolcadik napig) bírál el. Vagyis legkorábban, ha egyáltalán nem támadja meg senki a választás eredményét, az április 17-én, kedden válik jogerőssé. Ha végig mennek a jogorvoslati úton, de megismétlésre nincsen szükség, akkor április 26-án, csütörtökön válik jogerőssé a választás eredménye. Ha valamelyik választási szerv olyam jogsértést tár fel, amelynek hatására meg kell ismételni a választást valamelyik vagy több szavazókörben, ez a határidő tolódhat. A Nemzeti Választási Bizottság a választás országos listás eredményét csak ezt követően állapíthatja meg. 

[htmlbox valasztojogi_komm]

 

Az Alaptörvény szerint az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az Országgyűlés alakuló ülés időpontjával kapcsolatban csak annyit rögzít, hogy azt – a választást követő harminc napon belüli időpontra – a köztársasági elnök hívja össze. Mivel szöveg szerint ezt az időpontot a választás napjához és nem a választás eredményének napjához köti, ezért azt április 8-ától kell számolni, akkor is, ha adott esetben a választás jogerős eredménye csak április végén derül ki (ha ismételni kell a szavazást, akkr az új szavazás napja minősül a választás napjának). Az Alaptörvény szerint az így megállapított dátumtól számított 30 napon belüli időpontra kell összehívni, vagyis idén az alakuló ülés legkésőbb május 8-a előtt kell, hogy legyen (kivéve, ha a jogorvoslat alapján meg kell ismételni a választást). Ennek pontos napját a köztársasági elnök fogja meghatározni, fontos azonban, hogy ez az időpont nem lehet korábbi, mint a választás eredményének jogerős megállapítása. Ezzel párhuzamosan azt is ki kell emelni, hogy az Országgyűlés alakuló ülését kifejezetten a köztársasági elnök által kihirdetett időpontban kell megtartani. A korábban vagy később megtartott ülés érvénytelen, mivel ebben az esetben nem teljesül a parlament megalakulásának egyik konstitutív feltétele. 

Az alakuló ülés összehívása azért tartozik a köztársasági elnök önálló döntési jogkörébe (nem igényel ellenjegyzést), mivel a frissen megválasztott Országgyűlésnek még nincsen elnöke, és alapesetben az Országgyűlés ülésszakait és üléseit a házelnök hívja össze [az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 34. § (1) bekezdés]. Bár az előző parlament elnöke az új Országgyűlés megalakulásáig mind képviselői, mind elnöki tisztségét megőrzi, mandátuma a régi, leköszönő törvényhozáshoz kötődik, ezért nem lenne szerencsés, ha ő hívná össze az új Országgyűlést. [Lásd részletesen: Szente Zoltán: Az Országgyűlés ülésezési rendje, In: Az Alkotmány kommentárja (szerk: Jakab András) 24-28.] 

A megválasztott képviselők a megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be, akinek a szerepe az alakuló ülésen is folytatódik, hiszen az Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök nyitja meg, ezt követően tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről.


Kapcsolódó cikkek:


Az ügyvédek véleménynyilvánítási joga
2018. augusztus 17.

Az ügyvédek véleménynyilvánítási joga

Az ügyvéddel szembeni elvárás hivatásának gyakorlásakor, hogy más hatóságok tagjainak adja meg a kellő megbecsülést és tiszteletet, amelyet saját hivatásával szemben is elvár. Az ügyvédi tevékenység ellátása során ezért az ügyvédnek a véleménynyilvánítási joga korlátozott, e korlátozás a szakma sajátosságaiból eredően az erkölcsök, mások jó hírneve vagy jogai védelmének fenntartása érdekében szükséges és indokolt.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész
2018. augusztus 14.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

A fellebbezést követően sorra kerülő másodfokú eljárásnál továbbra is alapszabály, miszerint a fellebbezési eljárás nem ismételt elbírálást, hanem felülbírálatot jelent. Az új Be.-re is jellemző, hogy abban mind a reformatórius, mind a kasszatórius jogkör gyakorlása megtalálható. Így a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet vagy helyben hagyja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Utóbbi esetben az eljárást megszünteti, vagy az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét
2018. augusztus 13.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét

Alábbi cikkünkben, mivel az előző héten megjelent egyetlen Magyar Közlönyben (2018/125. szám) szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a döntvények és a hivatalos tájékoztatók közül válogattunk.