Vagyonosodási vizsgálatok: nő a hatékonyság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Júliustól a revizorok gyakorlatilag azonnal megkapják a vizsgált személy banki adatait, ami nagyban gyorsítja a vagyonosodási vizsgálatokat. Pedig a NAV eddig sem tétlenkedett: tavaly kétszer annyi vizsgálatot vittek végig, mint egy évvel korábban. Mára elmondhatjuk: kialakult a vagyonosodási vizsgálatok gyakorlata, ami alapján elmondható, hogy a tagi kölcsönre ugranak a revizorok, és menyasszonytáncból származó bevételre hivatkozni nem érdemes.


A vagyonosodási vizsgálatok 2007-ben indultak el tömegesen, amikor is 10 ezer vizsgálatot rendelt meg a Pénzügyminisztérium. Az adóhivatal akkor még olyan ügyekbe is belefogott, ahol semmiféle jel nem utalt arra, hogy gond van az adózóval, hogy teljesíteni tudják az elvárt célokat. Ez a helyzet azonban megváltozott – mondta el az Adó Online-nak Kocsis Zoltán, a Dr. Vilmányi és Társa Ügyvédi Iroda közgazdásza.

Átlagosan 10 milliót rejtegettek

A szakértő szerint ma már a NAV kifejezetten megtalálta a „célcsoportját”. A revizorok gyakran nem is a személyi jövedelemadót kezdik el firtatni, hanem csak egyes adókötelezettségre írnak ki vizsgálatot, ugyanis az adóhiány megállapítását csak a személyi jövedelemadó bevallás utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés során tehetik meg. Először ezért az egyes adókötelezettségeket nézik meg, és ha úgy látják, gond van, akkor utólag kezdik vizsgálni a bevallásokat. A másik trükk, hogy először a vállalkozás kap adóellenőrzést, amely során az iratok között bekérik a tagi kölcsön nyilvántartást, és az alapján indul a vagyonosodási vizsgálat. Ezen tűl ha a revizorok látják, hogy egy adózó beírja tagi kölcsönét a rövid lejáratú kötelezettségek közé a bevallásba, vagy feltünteti beszámolójában, akkor az is kiindulási pontot jelent NAV számára.

Tavaly a NAV ellenőrzési szakterülete 2029 vagyongyarapodással összefüggő vizsgálatot végzett, amely közel kétszerese az előző évi számnak (1082 vizsgálat) – derül ki az Adó Online számára átküldött adóhatósági adatokból. A revíziók 78 százaléka (1578) zárult megállapítással. A vizsgálatok során 20,6 milliárd forint nettó adókülönbözet tártak fel, amely 89 százalékkal több az előző évi értékéhez viszonyítva. Egy adóellenőrzés során átlagosan 10,2 millió forint nettó adókülönbözet tártak fel a revizorok, amely lényegében megegyezik a 2011-es évi eredményükkel.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

Mire lő a hatóság?

A NAV tájékoztatása szerint a vagyongyarapodási vizsgálatok általánosságban gazdasági társaságoknál végzett vizsgálatok során feltárt adatok, közérdekű bejelentések és társhatósági megkeresések alapján indultak.

Idén júliustól az adóhatóság az eddigieknél jóval könnyebben és gyorsabban juthat a vizsgált magánszemélyekkel kapcsolatban banki adatokhoz. A pénzintézetek elektronikus megkeresésével az adóhatóság igen gyorsan megkapja majd azokat a bankadatokat, amelyek az ellenőrzés egész menetét döntő mértékben befolyásolhatják.

Kocsis Zoltán is megerősítette lapunknak, hogy a feljelentés önmagában nem elég a vizsgálat indulásához. Az adóhivatal számára ugyanis jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésre, amely alapján döntenek arról, hogy elinduljon-e az ellenőrzés. Elsődlegesen az adóbevallást vizsgálják, de hozzáférnek az ingatlan-nyilvántartáshoz, gépjármű-nyilvántartáshoz, és ha esetleg ajándékozás történt, akkor a vagyonszerzési illetékek adatai is az adóhivatalhoz futnak be. Júliustól pedig az adóellenőrök már sokkal könnyebben tudják majd lekérni a bankszámlákat is. Eddig akár fél évet is kellett várniuk, amíg egy bank adatszolgáltatásra elküldte az adatokat, az év második felétől pedig már szinte azonnal, elektronikusan is megkaphatják.

Legújabban a céglovagok és „számlagyárosok” kerültek a célpontba; ők adóelkerülési és tartozás-felhalmozási céllal sokszor megszüntették cégeiket, majd újakat alapítottak, illetve adóelkerülési céllal gazdasági tevékenység végzése nélkül adtak el számlákat. Most ezen cégek vezetőivel szemben is keményebben fellépnek, és igyekeznek eljutni a büntető feljelentésig.

A vagyonosodási vizsgálat a személyi jövedelemadó bevallás utólagos ellenőrzésére, így elsősorban a rejtett vagyonok láthatóvá tételére szolgál. A revizorok elsősorban a bankszámlát, az ingatlan vagy a gépjármű vásárlását, cégalapítást és tagi illetve egyéb kölcsönöket vizsgálják. A legkisebbek, akikkel a NAV már foglalkozik azok, akik online felületeken próbálnak üzletszerűen adózás nélkül kereskedni.

 

A Dr. Vilmányi és Társa Ügyvédi Irodánál a vagyonosodási vizsgálat során védekező ügyfeleknél a vállalkozók 90 százalék feletti arányban állnak. Az eljárás indulásakor azonban még az adóhivatal sem tudja, hogy mekkora ügy lehet a vizsgálatból. Sokszor még az ügyfelek is úgy gondolják, hogy velük minden rendben van. Aztán a felkészülés során az iroda ugyanúgy átnézi az ügyfelet, ahogy azt az adóhivatal tenné. Sokszor ilyenkor derül ki, hogy a bankszámlán és a tagi kölcsönök között szerepel olykor egy-egy pár tízmilliós befizetés, amiről az ügyfél elfeledkezett.

Vagyonosodási vizsgálat során az adóhivatal napi szintre lebontva, vagyonmérleget felállítva veti össze az adózó bevallásait a kiadásaival. A revizorok munkájához rendelkezésre állnak az ingatlan nyilvántartás, gépjármű-nyilvántartás adatai, az adózók bankszámlái, életbiztosításai és sokszor a cégek részére fizetett kölcsöneinek nyilvántartása, ezenkívül a megélhetési költségeket a KSH adatai alapján veszik figyelembe. A vagyonmérlegben mindig a készpénzes mozgásokat rögzítik, tehát a készpénz ki és befizetése a bankszámlára, készpénzes ingatlanvásárlás. Ezenkívül nézi a hivatal a bankszámlára érkező utalásokat is, hogy azok célja nem az adóelkerülés-e.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe, hanem csak azok, amelyek a jogosult megélhetését, ellátását szolgálják. A lakás bérbeadásának hiányából eredő elmaradt vagyoni előny nem tartozik ebbe a körbe függetlenül attól, hogy a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésének módjaként a bíróság járadékot is meghatározhat – a Kúria eseti döntése.

2024. július 17.

Bírósági és közigazgatási végrehajtási szakjogász képzés a Pázmányon

Új képzést hirdet szeptembertől a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző Intézete. A speciális felkészültséget nyújtó Bírósági és közigazgatási végrehajtási szakjogász képzés július 20-ig várja minden, a témában érintett jogász jelentkezését. A képzésről Dr. Halász Zsolt Ákos szakfelelőst, a Pénzügyi Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi docensét kérdeztük.