Változások a Tpt. értelmező rendelkezéseiben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Tőkepiaci törvényt érintő módosítások közül a törvény fogalmi meghatározásaira, értelmező rendelkezéseire vonatkozó változásokat tekintjük át a 2015. évi LXXXV. törvény és a 2015. évi CLXII. törvény alapján.

A 2015. évi LXXXV. törvény fogalmi szinten megszünteti az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet fogalmát és kategóriáját. A módosítás mögött a kapcsolódó uniós rendeletek tagállami végrehajtásának kötelezettsége áll: a 648/2012/EU rendelet és a 909/2014/EU rendelet kétpilléres intézményi struktúrát alakít ki a központi értéktári tevékenység ellátására és az elszámolóházi szolgáltatások nyújtására vonatkozóan.

A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 37. pontja helyébe a külföldi elszámolóház fogalma kerül, melynek definitív meghatározását a jogszabály utaló norma révén és negatív megközelítésben adja meg. Külföldi elszámolóháznak a pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolását végző olyan nem magyarországi székhelyű vállalkozás minősül, amely nem tartozik sem a 648/2012/EU rendelet, sem pedig a 909/2014/EU rendelet hatálya alá.

A központi értéktár fogalmát is az uniós rendeletekre történő visszautalás módszerével határozza meg a törvény [Tpt. 5. § (1) bek 80a. pont]. A 909/2014/2014 EU rendelet 2. cikk (1) bekezdésének 1. pontja alapján központi értéktárnak az a jogi személy minősül, amely fő szolgáltatásként értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtet, valamint legalább egy, további alapvető szolgáltatást is nyújt a központi értékpapír-számlavezetést vagy hitelesítési szolgáltatást tekintve (909/2014/EU rendelet Melléklet A. szakasz).

Szintén 2016. január 1-jén lép hatályba a központi szerződő fél módosított fogalma. A 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontja alapján a központi szerződő fél olyan jogi személy, amely helyettesíti az egy vagy több pénzügyi piacon kötött szerződésekben érintett ügyfeleket, így vevőként lép fel valamennyi eladóval szemben és eladóként valamennyi vevővel szemben.

Változik az ügyfélszámla fogalma is a Tpt. 5. § (1) bekezdésének 130. pontjában. Az értelmező rendelkezés módosított formájában kiemelésre kerül az ügyfélszámla célhoz kötött mivolta, amely szerint az ügyfélszámla egy olyan korlátozott rendeltetésű számla, amely kizárólag a számlavezető által nyújtott befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás, illetve árutőzsdei szolgáltatás során igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó tranzakciók lebonyolítására szolgál. A korábbi szabályozással szemben az új rendelkezés nem a számlavezetők személye és alanyi köre felől közelíti meg az ügyfélszámla fogalmát, hanem a számlavezető által nyújtott befektetési-, kiegészítő befektetési- vagy árutőzsdei szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyletekhez, azok pénzügyi oldalához, tranzakcióihoz köti. Az ügyfélszámlát érintően módosul a Tpt. 147. §-a is, amely a megváltozott definitív háttérnek megfelelő pontosításokat tartalmazza, azonban részleteiben érdemi változást nem hoz. Továbbra is igaz tehát, hogy az ügyfélszámlán kell nyilvántartani a számlatulajdonost megillető bevételt, innen kell teljesíteni a számlatulajdonost terhelő kifizetést, valamint elkülönítetten kell kezelni az azonnali, az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket. A számlavezető az ügyfelek tulajdonát képező ügyfélszámla-állományt a törvény eltérő rendelkezése hiányában letéti számlán köteles elhelyezni.

Bár nem a Tpt. értelmező rendelkezései között került elhelyezésre, de a Tpt. 140. § (2) bekezdését tekintve a jogalkotó pontosította, tartalmában azonban nem változtatta meg az értékpapírszámla fogalmát. Az értékpapírszámlára irányadó jogszabályi előírások kiegészülnek a Tpt. 142/A. §-ában foglaltakkal az értékpapírszámlához és az ügyfélszámlához kapcsolódó belépési azonosítót és jelszót tekintve. Az új jogszabályi rendelkezések fényében a számlavezető belépési azonosítót és havonta új jelszót képez a számlatulajdonos számára, amelyhez hozzárendeli a számlatulajdonos értékpapírszámláján lévő értékpapírokra és ügyfélszámlája adataira vonatkozó egyenleget és adatokat. A belépési azonosító és jelszó célja, hogy biztosítsa a számlatulajdonos részére annak lehetőségét, hogy az MNB honlapján azok használatával tájékozódjon az értékpapírszámlájának és ügyfélszámlájának aktuális helyzetéről az előző hónap utolsó napjára vonatkozóan. A belépési azonosító és jelszó által elért adatok nem mentesítik a számlavezetőt az ügyfél irányában fennálló tájékoztatási kötelezettsége alól, valamint jogvita esetén a számlavezető nem hivatkozhat arra, hogy az ügyfélnek lehetősége lett volna az eltérést felfedni. A számlavezetőt a Felügyelet irányában további adatszolgáltatási kötelezettség is terheli. A Felügyelet a számlavezető által átadott értékpapírszámla-egyenlegek vonatkozásában ellenőrzést végez, amelynek keretében a számlavezető által vezetett értékpapírszámlák összesített egyenlegét összeveti a számlavezetőnek a központi értéktárnál kezelt értékpapír állományának a Felügyelet rendelkezésére álló adataival.

A 2015. évi CLXII. törvény által hozott fogalmi módosítások 2016. január 1-jén lépnek hatályba. Az értékpapírszámla definícióját érintő pontosítás, valamint a Tpt. 147. §-ában bekövetkező kisebb változás 2015. július 7-étől hatályos.

A 2015. évi CLXII. törvény az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó 2013/50/EU irányelvnek megfelelően módosította a Tpt. értelmező rendelkezései között a székhely szerinti tagállam definícióját [Tpt. 5. § (1) bek. 140. pont]. A módosított meghatározás 2015. november 26-án lép hatályba. Az új fogalom differenciált megközelítést követ a székhely szerinti tagállam jelentése szempontjából aszerint, hogy szabályozott piac esetében vizsgáljuk-e a székhely szerinti tagállamot, vagy nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójáról van-e szó. Szabályozott piac esetében ahhoz az uniós országhoz köthető a székhely szerinti tagállam, ahol a létesítő okiratban meghatározott székhely, ennek hiányában pedig a szabályozott piac központi irodája található. A székhely szerinti tagállam meghatározásakor értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén az értékpapír kibocsátóját terhelő tájékoztatási kötelezettség vonatkozásában (a Tpt. V. fejezetében foglaltak alkalmazása során) különbséget kell tenni aszerint, hogy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy részvény kibocsátása, vagy más értékpapír nyilvános forgalomba hozatala valósul-e meg. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve részvény tekintetében a törvény további megkülönböztetést tartalmaz egyrészt a kibocsátott értékpapír egységnyi névértékétől függően, másrészt pedig aszerint, hogy valamely uniós tagállamban vagy harmadik államban székhellyel rendelkező vállalkozásról beszülhetünk-e. Ezen kritériumok alapján a székhely szerinti tagállam fogalma az alábbiak szerint alakul az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalához kapcsolódó tájékoztatási kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezések alkalmazása során:

Amennyiben a nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy részvények egységnyi névértéke az 1000 eurót (vagy a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő összeget) nem haladja meg, azaz kisebb, akkor székhely szerinti tagállamnak az az uniós ország minősül, ahol a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye van (a kibocsátót megillető választási lehetőség ez esetben nem érvényesül). Amennyiben a kibocsátó harmadik államban rendelkezik székhellyel, akkor az a tagállam tekintendő székhely szerinti tagállamnak, amelyet a kibocsátó megjelöl azon uniós országok közül, amelyek szabályozott piacaira értékpapírjait bevezette.

Amennyiben a nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy részvények egységnyi névértéke az 1000 eurót (vagy a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő összeget) meghaladja, illetve nem hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy részvény nyilvános forgalomba hozatala történik, akkor a székhely szerinti tagállam a kibocsátó választása alapján azon uniós ország lehet, amelyben a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye található vagy amely tagállam szabályozott piacára az értékpapírjait bevezette.

Kommentár az egészségügyi törvényhez
A kommentár segít áttekinteni a betegjogoktól a népegészségügyi tevékenységeken és az egészségügyi szolgáltatók rendszerén keresztül az orvostudományi kutatásokig az egészségügyhöz köthető legfontosabb tárgykörök elveit, összefüggéseit és jogalkalmazási gyakorlatát. Szerzők: dr. Dósa Ágnes, dr. Hanti Péter, dr. Kovácsy Zsombor Megrendelés >>

Ha a kibocsátó értékpapírjait a korábban választott tagállam szabályozott piacáról kivezették, akkor a kibocsátót új választási lehetőség illeti meg azon tagállamok között, ahol létesítő okirat szerinti székhelye található, vagy amely tagállam szabályozott piacán rendelkezik bevezetett értékpapírral.

2015. november 26-ától a 2015. évi CLXII. törvény 12. §-a alapján a Tpt. értelmező rendelkezései közül a deltatényező meghatározásáról szóló, a Tpt. 5. § (1) bekezdésének 28. pontjában található jogszabályi előírás hatályát veszti.

---