Változások az ingatlanok bírósági végrehajtásában
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az elektronikus folyamatokról
Hosszú az út a végrehajtási lap kiállításáig
Az elhúzódó gazdasági válság szinte minden területen érezteti a hatását. Sok család eladósodott, a vállalkozások jelentős részénél jellemzőek a körbetartozások. Vannak, akik csak akkor kapnak észbe, hogy az eddigi életvitelükön változtatni kellene, amikor a végrehajtó kint járt náluk foglalni, pedig ezen helyszíni eljárási cselekményt hosszú folyamat előzi meg.
Akik kölcsönt adtak és nem kapták vissza pénzüket, mert az adós nem tudta vagy nem akarta azt visszafizetni, szeretnének minél hamarabb a pénzükhöz hozzájutni. A hitelezők először megpróbálják szóban, majd írásban saját maguk, majd ügyvéd közreműködésével az adóst felszólítani, hogy tegyen eleget fizetési kötelezettségének. Önkéntes teljesítés hiányában nem marad más hátra, mint közjegyzőnél fizetési meghagyás iránti kérelmet előterjeszteni. A fizetési meghagyás jogerőre emelkedése esetén lehet kérni a végrehajtási lap kiállítását, mely – mint végrehajtható okirat – alapján az adóssal szemben megindulhat a bírósági végrehajtási eljárás.
Ha az adós a közjegyzőnél a fizetési meghagyással szemben ellentmondással él, a hitelezőnek keresetlevelet kell előterjesztenie az illetékes bíróságon, ahol tárgyalás tartása után kerül sor ítélethozatalra, mely bírósági eljárás keretében a hitelezőnek bizonyítania kell, hogy követelése az adóssal szemben fennáll, annak visszafizetési határideje már lejárt és az adós többszöri felszólítás ellenére fizetési kötelezettségének nem, vagy csak részben tett eleget. Az első fokú ítélettel szemben a Pp. előírásai jogorvoslatként a peres felek részére, fellebbezési jogot biztosítanak. A másodfokú bírósági határozat a közléssel jogerős és végrehajtható.
Már a végrehajtó térfelén
A fentiekben leegyszerűsítetten ismertetett eljárások lefolytatását követően kerül a hitelező abba a helyzetbe, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) előírásai alapján végrehajtási eljárást kezdeményezzen az adóssal szemben, ha az adós fizetési kötelezettségének önként továbbra sem tett volna eleget.
Általában a végrehajtást kérők – mire eljutnak odáig, hogy végrehajtható okirat van a kezükben (jogerős fizetési meghagyás vagy jogerős bírósági ítélet), amely alapján az illetékes bíróság vagy közjegyző a hitelező kérelmére kiállítja a végrehajtási lapot és megküldi az adós lakóhelye vagy székhelye szerinti önálló bírósági végrehajtó részére a végrehajtási eljárás lefolytatása, – már nagyon türelmetlenek. Azt várják, hogy azonnal szedje be az adóstól a pénzüket.
A végrehajtó nem jogosult felülbírálni a végrehajtható okirat tartalmát, kiállításának jogszerűségét, nincs mérlegelési joga, amikor a végrehajtást foganatosító bíróság vagy közjegyző a végrehajtható okiratot részére megküldi, le kell folytatnia a végrehajtási eljárást.
A végrehajtó a végrehajtás foganatosításának megkezdésekor a helyszínen adja át a végrehajtható okiratot az adósnak, és egyúttal felhívja őt az azonnali teljesítésre. Ha az adós távolléte miatt az okiratot nem lehetett a helyszínen átadni, ez a végrehajtás foganatosítását nem gátolja, ilyenkor azt a végrehajtási cselekményről készített jegyzőkönyvvel együtt postán kell kézbesíteni az adósnak. [Vht. 36. § (1) és (3) bekezdései]. Ha a végrehajtást kérő kéri, akkor a végrehajtható okiratot postán kell kézbesíteni az adósnak, ha a törvény másként nem rendelkezik, akkor a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályok szerint.
Jogrendszerünk megkülönbözteti a bírósági végrehajtást a közigazgatási végrehajtást és a közvetlen végrehajtást.
Ezen cikk kizárólag a bírósági végrehajtással és azon belül is az önálló bírósági végrehajtók által végzett végrehajtási cselekményekkel foglalkozik.
A Vht.-ben érvényesülő egyik fontos alapelv a fokozatosság elve, azaz a bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából kell behajtani. Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki.
Az elektronikus árverés szabályai
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara már régóta szorgalmazta az elektronikus ingatlanárverés bevezetését, mely kezdeményezést a Magyar Ingatlanszövetség is hatékonyan támogatott. A Kormánynak is kiemelt célja a bírósági végrehajtások hatékonyságának elektronikus árverések útján történő növelése, mivel ily módon szélesebb tömegek részére lehetővé teszi, hogy abban árverési vevőként részt vehessenek. Így egészséges licitálással a bírósági végrehajtás keretében értékesítésre kerülő ingatlanok többnyire a piaci forgalmi értéküknek megfelelő vételáron kelhetnek el, amely kedvező a végrehajtást kérők részére is, hiszen ha magasabb értéken kerülnek értékesítésre az adós tulajdonát képező ingó és ingatlan vagyontárgyak, az értékesítésből befolyó vételárból nagyobb valószínűséggel tud a követelésük megtérülni.
Jelenleg az ingóságok esetében akkor kerülhet sor elektronikus árverésre, ha a lefoglalt ingóság legalább 100 000 Ft becsértékű, őrzése biztosított, a végrehajtást kérő megelőlegezi az elszállítás költségeit és kifejezetten elektronikus árverés tartását indítványozza. 2012. szeptember 1-jétől az üzletrészt is, az értékpapírt (ha azt árverésen kell értékesíteni), valamint az összes ingóságot, ha annak őrzése vagy tárolása egyébként biztosított, elektronikus árverésen kell értékesíteni. Azok az ingóságok is közzétételre kerülnek tájékoztató jelleggel az mbvk.hu honlapon, amelyet az adós őrizetében hagyott a végrehajtó azért, mert az előbb felsorolt feltételeknek nem felelnek meg, így elektronikus licitálásra nincs lehetőség.
Ingatlanok esetében 2009. január 1-jétől megszűnt a nyilvános pályázat, egyetlen kényszer-értékesítési forma az árverés. 2012 szeptember 1-jétől megszűnt a szóbeli licitálás, ettől az időponttól csak és kizárólag elektronikus úton lehet ajánlatot tenni.
Az elektronikus árverés lehetővé teszi az árverések széles körű meghirdetését, továbbá kényelmes, gyors és biztonságos módját kínálja a licitálásnak.
Az elektronikus árverési rendszer
Az elektronikus árverés lefolytatására egy informatikai keretrendszer: az ún. elektronikus árverési rendszer szolgál, melyet a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara működtet az elektronikus árverés informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2008. (XII. 10.) IRM rendelet és a bírósági végrehajtással kapcsolatos egyes rendeletek módosításáról szóló 28/2008. (XII. 10.) IRM rendelet alapján.
Az elektronikus árverési rendszer felhasználói a bírósági végrehajtók, akik az árveréseket meghirdetik, illetve az árverés iránt érdeklődők és ezen belül az árverezők. A rendszert a felhasználók az interneten keresztül érhetik el a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által 2009. január 1-jétől üzemeltetett honlapon a www.mbvk.hu-n keresztül.
Az árverezők elektronikus nyilvántartásában azoknak az adataik szerepelnek, akik árverezőként kérik regisztráltatni magukat. Ez az adatbázis nem nyilvános, alapvetően arra szolgál, hogy az anonim módon vételi ajánlatot tevő személyét a végrehajtó a későbbiekben, az árverési jegyzőkönyv elkészítése céljából beazonosíthassa. Az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában szerepelnek a meghirdetett árverések adatai, mely bárki által megtekinthető.
A licitnaplók az egyes árverési hirdetményekhez tartozó, az érvényes – tehát az elektronikus árverési rendszerben közzétett – vételi ajánlatokat tartalmazzák. A vételi ajánlatok az összegükkel, a közzétételük időpontjával és az árverező e célra kapott ún. árverezői egyedi azonosítójával szerepelnek a nyilvántartásban. A licitnapló megtekintésével lehet nyomon követni azt, hogy az adott árverésen milyen ajánlatokat tettek, és mi az aktuálisan legmagasabb összegű ajánlat, amelynél magasabb összegű ajánlatot kell tennie a következő licitálónak. A közzétett legutolsó – tehát legmagasabb összegű, érvényes – ajánlat adatait bárki megtekintheti.
Az ingatlanárveréseket a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, amely a kamara honlapján történő elektronikus közzététel mellett a bíróság, földhivatal, polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is kifüggesztésre kerül.
Elektronikus ingatlanárverés 2012. szeptember 1-jétől
Az árverés az árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. Ha az árverés befejezését megelőző 5 percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az árverés időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított 5 perccel automatikusan meghosszabbodik, az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig.
Ingatlanra legalább a kikiáltási ár 50%-ának, lakóingatlan esetén 70%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat.
Az lesz az árverési vevő, akinek a legmagasabb összegű az ajánlata az árverés befejezésének időpontjában. Az árverést követő 30. napig a hirdetmény még szerepel a nyilvántartásban, ezt követően a rendszer automatikusan törli azt.
Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, majd felhívja az árverési vevőt, hogy a jegyzőkönyv aláírása céljából a végrehajtó irodában a felhívés kézhezvételétől számított 15 napon belül jelenjen meg. Ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.
Ha valaki részt kíván venni az elektronikus árverési rendszerben árverezőként, akkor nem kell mást tennie, mint bármelyik önálló bírósági végrehajtói irodában be kell regisztrálnia magát az árverezők elektronikus nyilvántartásába, melyre a szükséges személyes adatok igazolása és ellenőrzése után, az elektronikus árverési rendszer felhasználói szabályzatának az elfogadásával, 6000 Ft eljárási díj megfizetésével kerülhet sor. A bejegyzés határozatlan időre szól, mely bármely önálló bírósági végrehajtó által meghirdetett árverésen való részvételre feljogosítja, feltéve, ha az árverező a licitálás előtt, a becsérték 10%-ának megfelelő árverési előleget az árverést tartó végrehajtónál letétbe helyezte vagy átutalta és azt, a végrehajtói letéti számlán jóváírták. Ez az összeg az árverés végeztével a vesztes vevők részére természetesen nyomban visszaadásra kerül.
Összegzésül
Az elektronikus árveréstől hosszabb távon várható egy gazdasági fellendülés is, hiszen ha magasabb értéken kelnek el az ingó és ingatlan vagyontárgyak, az adósok élete a végrehajtási eljárások lefolytatását követően hasonlóan alakul, mintha azokat saját maguk a szabad piacon értékesítették volna. A rendszer a korábbitól eltérően elősegíti azt, ha valakivel szemben adósként végrehajtási eljárás kerül lefolytatásra, a piaci árhoz közelítő értéken keljenek el a vagyontárgyai. Mindezek eredményeként lehetősége van a tartozások rendezése után elfogadható életfeltételeket teremtenie magának és családjának.
A cikk az Ügyvédvilág 2012. szeptemberi számában jelent meg.
