Változások az új borjogi törvényben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Beszélgetés dr. Prónay Bence ügyvéddel, borjogásszal, a borjog.hu alapítójával

Mi történt veled a legutóbbi interjúnk óta, mivel foglalkozol mostanság?

Borjogi tevékenységem mellett munkámban változatlanul jelentős szerepet tölt be az ingatlanjog és a távközlés. Szakmailag rendkívül izgalmas, ami most a hazai ingatlanpiacon történik, ebből engem elsősorban a nagyobb méretű ipari-, kereskedelmi-ingatlanokat célzó ügyletek érintenek. Eljött az idő, amikor itthon gyakorlatilag nemzetközi környezetben dolgozhatnak az ügyvédek és ez vitán felül jó dolog.

Mindeközben folyamatosan figyelem a borjog területén bekövetkező jogszabályi változásokat, amelyek közül most a bortörvény aktuális változása izgatja talán legjobban a szakmát.

Mennyire szigorodott most a bortörvény?

Én azt gondolom, megfelelő mértékben szigorították a törvényt, tiszteletben tartva azt az általános elvárást is, hogy ne növekedjen tovább az ágazat adminisztrációs leterheltsége. Az egyik legjelentősebb vívmány a „hamis bor” fogalmának konkretizálása.

Milyen szankciókra számítanak a borhamisítók?

Első és talán legfontosabb szabály, hogy hamisított borászati terméket birtokban tartani is tilos. A szakhatóság konkrét szankciója pedig értelemszerűen mindig a jogsértés mértékétől függ. Igen széles körben képzelhetőek el azon cselekmények, amelyek hamisított borászati terméket eredményezhetnek [ld Bor tv. 20. § (2) bekezdés „Azt a borászati üzem nyilvántartása szerinti borászati terméket, amelyet a jogszabályokban meg nem engedett anyagok, illetve megengedett anyagok nem megengedett mennyiségű, mértékű felhasználásával vagy a jogszabályokban meg nem engedett módszerrel állítottak elő vagy kezeltek, hamisított terméknek kell tekinteni.”]. Általánosságban azt mondhatom: „borhamisítás” esetén a minőségvédelmi bírság borítékolható, de az üzem ideiglenes bezárása, illetőleg – eredetvédett termék hamisítása vagy ilyen termék hamis jelölése esetében az érintett hegyközségi tanács döntésétől függően – az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (pl.: Tokaji) vagy földrajzi jelzés (pl.: Zempléni) használatától történő eltiltás is szóba jöhet. De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a borhamisításként értékelt cselekmény akár bűncselekménynek is minősülhet, annak minden büntetőjogi következményével.

Az új módosítás lehetővé teszi a nem művelt szőlő kivágását és bünteti a művelést elmulasztó gazdákat. Hogy fogadják a gazdák az új módosítást?

Növény-egészségügyi szempontból nagy kockázatot jelentenek az elhanyagolt ültetvények. Gondoljunk bele, milyen az, ha rendben tartott szőlőültetvényünk mellett egy elhagyott területről folyamatosan és hatványozottan vagyunk kitéve a különböző károsítóknak (rovaroknak, gombáknak, stb.). Egy ilyen ültetvény gyakorlatilag ellehetetleníti a becsületesen dolgozó szomszédokat. De látni kell azt is, hogy a vészesen megfogyatkozott termőterületeink ismeretében a kivágás csak végső eszköz lehet, ezért a bortörvény is a fokozatosság elve mentén kezeli a kérdést. Ha az ültetvény használója az ültetvényét egy éven keresztül nem műveli, először felszólítást kap az illetékes a hegybírótól. Ha az ültetvény használója a felszólításnak nem tesz eleget, a növénytermesztési hatóság végez szemlét és a kivágásnak előfeltétele, hogy ez a szemle megállapítsa a kivágás növény-egészségügyi szempontból fennálló indokoltságát. Amennyiben növény-egészségügyi kockázatot nem tárnak fel, a művelés elmulasztása miatt hektáronként kétszázezer forint bírságot szab ki a hatóság.

Dr. Prónay Bence felhívja rá a figyelmet, hogy a borhamisításként értékelt cselekmény akár bűncselekménynek is minősülhet, annak minden büntetőjogi következményével.

Azok a gazdák, akikkel én kapcsolatban állok, feltétel nélkül üdvözlik ezeket a rendelkezéseket, amelyek az ő gazdasági tevékenységük kockázatait csökkentik.

Mik nem változtak a régi törvényben?

A lényeg nem változott, csupán a részletek finomodtak, igazodtak jobban a gyakorlathoz az uniós szabályok biztosította keretek között.

Milyen újabb borral kapcsolatos rendezvények, szakmai konferenciák lesznek, amelyeken részt fogsz venni, illetve szervezni, előadni?

Bízom benne, hogy 2016-ban is meglesz az induláshoz szükséges létszám a Pécsi Tudományegyetem borjogi szakjogász képzésén, ahol már két tantárgyat is viszek, hiszen a „fogyasztóvédelem és borhamisítás” tárgy mellé megkaptam a szívemhez talán legközelebb álló „eredetvédelem” tárgyat is. Rókusfalvy Pál barátommal pedig már lázasan dolgozunk a 2016-os Borjog és Bormarketing Konferencia előkészületein, amelyet negyedik alkalommal szervezünk. Téma, aktualitás mind a borjog, mind a marketing területén akad bőven.

Ahogy eddig 2007 óta minden évben, úgy 2016-ban is átadásra kerül a borász szakma egyik legrangosabb, leghitelesebb díja a „Borászok Borásza” cím. A díjat a Vinum Praemium Alapítvány gondozza, amelynek működésében az alapítvány kuratóriumának elnökeként van szerencsém közreműködni.

Fotó: Déri-Krizsán Anita

---