Változnak a kereskedelemi tevékenység feltételei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idéntől konkrétabbá és egyes esetekben szigorúbbá válnak a vasúti étkezőkocsikban, a repülőkön vagy épp a távolsági buszon folytatott árusítás feltételei, például a vásárlók számára látható helyen kell feltüntetni a kereskedő nevét és székhelyét is. Ha pedig termékforgalmazás az utazásszervezés célja, akkor januártól már ennek a helyét és időpontját is kötelezően be kell jelenteni az illetékes jegyzőnél, aki erről tájékoztatja a fogyasztóvédelmi felügyelőséget.


Az év elejétől érdemes odafigyelni a kereskedelemmel foglalkozóknak tevékenységük feltételeire, mivel módosult a kereskedelemről szóló 2005. évi CVXIV. törvény, valamint a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009.(IX.29.) számú kormányrendelet is. Az előbbi jogszabály a tevékenységek folytatásának, továbbá a termékek forgalmazásának alapvető követelményeire és ellenőrzésére terjed ki, míg az utóbbi állapítja meg a kereskedelmi tevékenység bejelentésének és az üzletek működési engedélye kiadásának, a kereskedők és az üzletek nyilvántartásának, valamint a kereskedelmi tevékenység egyes kereskedési formákban való folytatásának részletes szabályait.

Volánbsz – büférészleg nélkül. Mostantól nehezebben vehetünk üdítőt a sofőrtől

A rendelet több ponton is kiegészült, valamint a mellékleteiben megtalálható, a nyilvántartás-vezetés és a bejelentési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkörök is módosultak. A kereskedelmi törvény módosítása csekélyebb, ám pontos magyarázattal szolgál a rendeletet megérteni vágyók számára, mivel az értelmező rendelkezések közé bekerült egy új – 13.a. – pont, amelyben a közlekedési eszközön folytatott értékesítés fogalmát írja le, mintegy engedélyezetté téve azt. Ezt azért lényeges áttekintenünk, mivel a fent hivatkozott rendelet eme tevékenységi forma végzésének feltételeit taglalja, valamint a bejelentési kötelezettségére vonatkozó adatokat sorolja fel. A törvény szerint tehát a közlekedési eszközön folytatott értékesítés nem más, mint a vasúti étkezőkocsiban és büfében, autóbuszjáraton, személyhajó éttermében és büféjében, valamint polgári repülőgépjáraton végzett kiskereskedelmi tevékenység. Ez azonban még nem elégséges ahhoz, hogy bármilyen terméket forgalmazhassunk ebben a formában, ugyanis a módosítással ez a tevékenység is bekerült a törvény ama bekezdésébe, amelyben azon kereskedelmi tevékenységek foglalnak helyet, melyekre vonatkozóan a konkrét termék kereskedelme jogszabályi felhatalmazás alapján betiltható vagy korlátozható, illetőleg az is lehetséges, hogy a tevékenység kizárólag egyik vagy másik kereskedési formában folytatható. A rendelet további kitételeket határoz meg a közlekedési eszközön folytatott értékesítésre vonatkozóan, a tekintetben, hogy kiköti: milyen feltételekkel lehet megkezdeni és folytatni azt. Eszerint szükséges hozzá a közlekedési eszköz tulajdonosának vagy üzembentartójának engedélye, továbbá elengedhetetlen az értékesített termékekre vonatkozó jogszabályok szerinti hatósági engedélyek birtoklása, valamint a kereskedő nevét és székhelyét is fel kell tüntetni, méghozzá a vásárlók számára látható helyen.

A kereskedelmi törvény szerinti bejelentési kötelezettséget a fentiekben írt rendelet szabályozza a „kereskedelmi tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárások” című fejezetében. Ebben a tekintetben a jegyző hivatott nyilvántartást vezetni a bejelentett adatokról és információkról. A bejelentési kötelezettségre vonatkozó adatok köréről a rendelet mellékletében tájékozódhatunk, mely januártól már két új kötelező adatot is tartalmaz. Ennek egyike ama közlekedési eszköznek a megjelölése, amelyen esetlegesen a kereskedelmi tevékenységet folytatni akarjuk. Ám ha termék forgalmazása céljából szeretnénk utazást vagy rendezvényt szervezni, akkor januártól már ennek a helyét és időpontját is kötelezően be kell jelentenünk. Erre vonatkozóan a rendelet szűkítést is tartalmaz, mivel meghatározza azt is, hogy a jegyző részére tett bejelentést az utazást vagy rendezvényt megelőzően legkésőbb 15 nappal kell megtenni. A határidő betartása azért is fontos, mert ez után a jegyző részére is határidőt szab a rendelet, mivel a bejelentés másolatát legkésőbb 3 napon belül meg kell küldenie az utazás vagy rendezvény helye szerint illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek.

Végül pedig fontos tudnunk azt is: ha mozgó járművön történő kereskedelmi tevékenységet akarunk folytatni, erre vonatkozóan nem csak egyszerű bejelentési kötelezettségünk van, mivel a rendeletben ez a tevékenység a külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységek közé került be. Ennek megfelelően az illetékes hatóság adja meg hozzájárulását, és ezáltal kizárólag a külön engedély birtokában kezdhető meg és folytatható a tevékenység. Ezzel összefüggően a jegyzői nyilvántartás is csak a hatóságtól érkezett engedélyről szóló értesítést követően vezethető.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Fókuszban a kiberbiztonság és a kibercsalások elleni védekezés

Hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a keretei között működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) az Alternatív Vitarendezési Konferenciát 2024. júniusában. A rendezvényen neves hazai és külföldi szakemberek mutatták be, hogy a kibercsalások milyen kihívások elé állítják az alternatív vitarendezés szereplőit.

2024. június 25.

Egy éves az építményi jog – mik a tapasztalatok?

Egy évvel ezelőtt, 2023. június 24-én lépett hatályba a Polgári Törvénykönyv új fejezete, amely az építményi joggal kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Dr. Kiss Dávid ügyvéd segítségével megnéztük, hogy egy év alatt miként alakult ennek az új jogintézménynek az alkalmazása, miként viszonyulnak hozzá a hatóságok és milyen értelmezési kérdések merültek fel az alkalmazás során, valamint összeszedtünk, hogy a különböző jogszabályok milyen bizonytalanságokat tartalmaznak és milyen előnyöket biztosítanak az építményi jog alkalmazása esetén.